Kodor
Kodor (Codor) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Alsógyékényes |
Rang | falu |
Községközpont | Alsógyékényes |
Irányítószám | 407346 |
SIRUTA-kód | 55124 |
Népesség | |
Népesség | 357 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 285 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 07′ 38″, k. h. 23° 49′ 27″47.127207°N 23.824225°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 38″, k. h. 23° 49′ 27″47.127207°N 23.824225°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kodor románul: Codor, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Déstől délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kodor Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1292-ben említették Kodor néven.
Első birtokosai 1305-ből ismertek: Kodori Márton fia János és testvérei Mog, Domokos, Herczeg és Lőrincz és ennek fia Péter voltak.
1305-ben Kodor-i Márton fia János és testvérének: Lőrincnek fia Péter Kolozs vármegyében Rücs föld és Szentpéter föld között fekvő Komlós nevű örökölt földjüket rokonuknak Fekete Péternek adták.
1609-ben Mátisfalván: Katona Gerely és Mihály (régi lófők) Kekedi uram Kodori jobbágyaiként voltak említve. Kodor egykor tiszta magyarlakta község volt. Magyar lakossága 1602–1603 között és 1657–1660-ban, de főleg 1696-ban a török uralom alatt nagyon megapadt, később 1706-ban a labancok majd az egész községet elpusztitották. Az elpusztított lakosság helyére románok és velük együtt magyarok telepedtek itt le, de a magyarok nagy része beolvadt a románságba. A lakosság foglalkozása főleg földművelés és baromtenyésztés volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.
1910-ben 502 lakosából 23 magyar, 478 román volt. Ebből 470 görögkatolikus, 15 református, 17 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 388–394. o.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.