Ónok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ónok (Bârlea)
RO CJ Barlea 2.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Magyarszarvaskend
Rang falu
Községközpont Magyarszarvaskend (Cornești)
Irányítószám 407251
SIRUTA-kód 57467
Népesség
Népesség 157 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 315 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ónok (Románia)
Ónok
Ónok
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 59′ 28″, k. h. 23° 43′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 28″, k. h. 23° 43′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ónok témájú médiaállományokat.
Olnok egy régi térképen

Ónok románul: Bârlea, falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Dobokától északra, a Lozsárd völgyében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Ónok nevét 1317-ben említette először oklevél Onuk néven. Ekkor István fiai Ágoston, János és Pethő voltak a település birtokosai, majd elkobzás után Károly Róbert király a Kökényesrénold nemzetségből való Mykud bán fia Miklós dobokai comesnek adta (Gy 2: 83). Későbbi névváltozatai: 1587-ben Olnok, 1733-ban Onak. 1808-ban Onak vel Unok h., Unokul val, 1861-ben Onak, Birle, 1888-ban Onok (Búrla, Birle), 1913-ban Ónok.

1439-ben Olnoki Illés deák mások nevében is ellentmondott Kusalyi Jakcsok birtokbaiktatásának. 1496-ban még mindig az Olnoki Herczeg család birtoka. 1497-ben Ulászló király Olnokot, az örökös nélküli Herczeg Pál birtokrészét Temesseli Désy Imrének, Jánosnak és Mihálynak adományozta, kiket abba ellentmondás nélkül be is iktattak.

1537-ben Olnoki Herczeg László és neje Radó Anna egész Olnokot, gyerőmonostori telekért, Bánffy Lászlónak, Miklósnak és Mihálynak cserébe adta. 1538-ban néhai Bodoni Pósa István Olnoki Herczeg János leányától Magdolnától származó fiai: György és Ambrus magukat egész Olnok birtokába beiktatták, amelyet még Herczeg János fia László ajándékozott nekik és arra királyi beleegyezést is nyertek, de az iktatásnak Bánffy Miklós ellentmondott. Perre kerülve a dolog, Olnokot János király a Pósáknak itélte oda. 1563-ban birtokosai: Pósa, másként Drági Kristóf és Parlaghi Péter, kinek II. János király Olnokot és Szilberekaj, Gyerőkút földeket és Eszék rétet Pósa István magvaszakadtával adományozta oda.

1630-ban Pósa Zsófia itteni jogáról Cseffey László javára lemondott. 1662-ben Apafi Mihály e birtokot, melyet Cseffey László magvaszakadtával az utóbb hűtlenségbe esett Ébeni István foglalt el, most Belényesi Ferencnek és nejének Putnoki Erzsébetnek adományozta.

1837-ben birtokosai: Eszterházy és Teleki grófok, a Szabó család s több kisbirtokú nemes.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.

1910-ben 493 lakosából 22 német, 466 román volt. Ebből 464 görög katolikus, 7 református, 22 izraelita volt.

Galéria[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ónok témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]