Magyarbikal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Magyarbikal (Bicalatu)
Transsylvania countryside.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
Rang falu
Községközpont Bánffyhunyad város
Irányítószám 405401
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 55464
Népesség
Népesség369 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság353 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság440 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarbikal (Románia)
Magyarbikal
Magyarbikal
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 52′ 51″, k. h. 23° 03′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 51″, k. h. 23° 03′ 11″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarbikal témájú médiaállományokat.

Magyarbikal (románul Bicălatu) falu Romániában, Kolozs megyében.

Bánffyhunyadtól 3 kilométernyire található, északkeleti irányban, az Almás-patak egyik mellékvölgyében.

Területén újkőkorszaki leleteket tártak fel.[3]

Nevének említése[szerkesztés]

Első említése 1249-ből maradt fenn. Neve a történelem során Terra Bekaly Bikkallya, Bikkalatt, Magyarbikkallya alakban szerepelt. Neve az egykor felette húzódó bükkerdőre utal - Bikal földje -, de a falura leselkedő veszélyek miatt lakosai lehúzódtak a védettebb völgybe. Elnevezései: Magyar-Bikal (1939, 1863, 1890), 1920 Bicalat (1920), Bicalatu (1930).

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 470 magyar református lakosa van.

1910-ben 907 fős lakosságából már 30 fő román. 3 fő ortodox, 26 fő görögkatolikus, 17 fő római katolikus, 8 fő izraelita és 847 fő református.

2011-ben 369 lakosa van, melyből magyar 353 fő.[4]

Története[szerkesztés]

IV. Béla a falut Pál országbírónak adományozta. Később a sebesvári várbirtok, majd a székely eredetű Tamásfalvi család tulajdona. 1450-től a falu birtokosai Vitéz néven szerepelnek, majd a Homoródszentmártoni Bíró család örökli. Az altorjai Szabóknak 1940-ig voltak Magyarbikalon birtokai. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

Szent Lénárd tiszteletére emelt gótikus stílusú református temploma 1402-ben épült fel. Az 1693-as földrengés során beomlott csúcsíves mennyezete helyett kazettás famennyezet készült, amelyet Gyalui Asztalos János festett Korda Zsuzsanna megrendelésére 1697-ben. A szentély 101, a hajó 84 kazettája ebből az időből való, jelezve a templom eredeti méreteit. Ugyancsak Gyalui Asztalos János készítette az éneklőkarzatot és az úrasztalát is. A 18. században (1790) kibővített és felújított templom szószékkoronáját, az új mennyezetkazettákat és a padok elejét díszítő címereket a szászkézdi Umling Lőrinc és fiai készítették. Ezekből mára a szentélyben 21, a hajóban 37 kazetta maradt meg. Az ő munkájuk a keleti karzatmellvéd és Vitéz Klára megbízásából a szószékkorona valamint Bíró Zsigmond és Gyarmati Sándor felkérésre a három címerrel ellátott padmellvéd. Jelenleg látható tornya 1923-ban épült Kós Károly tervei alapján. Ekkor cserélték a megrongálódott kazettákat is. A szentély 24 és a hajó 54 szerényebben festett táblája Csöregi Márton és Asztalos József munkái.

Magyarbikal egykori Farkasvárának csekély maradványai fellelhetők a falutól keleti irányba 1,5 kilométerre fekvő egykori várdombon.

Források[szerkesztés]

  • Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011. adatbank.ro
  • 'ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA. Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1]
  • Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Cluj (en nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  • Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]