Ajton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ajton (Aiton)
Az ajtoni református templom
Az ajtoni református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Ajton
Rang községközpont
Irányítószám 407025
Körzethívószám 0264
SIRUTA-kód 55605
Népesség
Népesség 606 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 165
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 600 m
Terület 45,27 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ajton (Románia)
Ajton
Ajton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 41′ 07″, k. h. 23° 44′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 07″, k. h. 23° 44′ 20″
Ajton weboldala

Ajton (máskép Ajtony, románul Aiton, németül Eiten) az azonos nevű község központja Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében,

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

A Mezőség szélén, Kolozsvártól 20 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[forrásszöveg szerkesztése]

Neve egy ómagyar Aχton vagy Aχtun személynévből származik, az pedig egy 'arany' jelentésű török altun szóból. Történeti névalakjai: 1320-ban Ohthunth és Ohtunteleke, 1329-ben Ahton, 1334-ben Ohcum, 1345-ben Ahthun, 1366-ban Ohtun, 1398-ban Hohthon, 1411-ben Ohthon, 1456-ban Aython, 1470-ben Oython, 1850-ben Ajtonu.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

A falu bejárata

A község környékén kora rézkori leleteket tártak fel. A 18. században itt találtak egy kb. 108-ból származó római mérföldkövet (miliarum), amelynek tanúsága szerint a Potaissától eddig húzódó utat a cohors I hispanorum miliaria építette.[2]

A település első okleveles említése 1320-ban és 1323-ban a pápai tizedjegyzékben fordul elő: Ohthunth de Comitatu de Kulus. Ebben az időben már templomos hely volt.

1316 előtt a falu a Zsombor nemzetségbeli Lőrinc fia István birtoka volt, míg Ajtontelke, a régebbi faluhely, vagy a falu határában levő állattartó szállás a Barsa nembeli Chunka Lászlóé és fiaié. Károly Róbert király azonban mindkét birtokot elkobozta és Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta. 1320-ban azonban Elefánti Dezső megöli szerviensét, Ajtonyi Lőrincet, aki után László nevű öccsének fia kap vérdíjat. A Zsombor nemzetség itteni birtokát 1345-ben a szász Brassai, vagy más néven Sombori család kapta meg. A 15. században köznemesi családok, a 18. században a Kemény és a Bethlen család birtokolta. Az 1922-es agrárreform előtt legnagyobb földbirtokosa a Zeyk család volt.

1878-ban tagosították határát, ekkor tértek át a kétfordulós földművelésről a négyfordulósra. Magyar lakói elsősorban a györgyfalvai és (amíg léteztek) a rődi magyarokkal házasodtak.

Népessége[forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 1301 lakosából 870 volt román, 371 magyar és 60 cigány nemzetiségű; 879 görög katolikus, 406 református és 13 római katolikus vallású.
  • 1900-ban 2003 lakosából 1382 volt román és 621 magyar anyanyelvű; 1346 görög katolikus, 601 református, 28 zsidó és 24 római katolikus vallású. A lakosság 14%-a tudott írni és olvasni és a román anyanyelvűek 4%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 727 lakosából 559 volt román és 165 magyar nemzetiségű; 352 görög katolikus, 180 ortodox, 139 református és 41 pünkösdista vallású.

Nevezetességek[3][forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt nyugszik id. Zeyk Miklós (1781–1850) jogász, természettudós, a magyar fényképezés és gyorsírás úttörője.

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA. Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1]
  3. Kolozs megyei műemlékek jegyzéke, 990-991.[2] (pdf)

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Ajton határában talált római kori mérföldkő (Szathmári Pap Mihály rajza 1758-ból)