Ajton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ajton (Aiton)
Az ajtoni református templom
Az ajtoni református templom
Ajton címere
Ajton címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Ajton
Rang községközpont
Irányítószám 407025
Körzethívószám 0264
SIRUTA-kód 55605
Népesség
Népesség 606 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 165
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 600 m
Terület 45,27 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ajton (Románia)
Ajton
Ajton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 41′ 07″, k. h. 23° 44′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 07″, k. h. 23° 44′ 20″
Ajton weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajton témájú médiaállományokat.
Reformed church in Aiton (3).JPG
Görög katolikus templom

Ajton (máskép Ajtony, románul Aiton, németül Eiten) az azonos nevű község központja Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében,

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőség szélén, Kolozsvártól 20 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve egy ómagyar Aχton vagy Aχtun személynévből származik, az pedig egy 'arany' jelentésű török altun szóból. Történeti névalakjai: 1320-ban Ohthunth és Ohtunteleke, 1329-ben Ahton, 1334-ben Ohcum, 1345-ben Ahthun, 1366-ban Ohtun, 1398-ban Hohthon, 1411-ben Ohthon, 1456-ban Aython, 1470-ben Oython, 1850-ben Ajtonu.

Története[szerkesztés]

A község környékén kora rézkori leleteket tártak fel. A 18. században itt találtak egy kb. 108-ból származó római mérföldkövet (miliarum), amelynek tanúsága szerint a Potaissától eddig húzódó utat a cohors I hispanorum miliaria építette.[2]

A település első okleveles említése 1320-ban és 1323-ban a pápai tizedjegyzékben fordul elő: Ohthunth de Comitatu de Kulus. Ebben az időben már templomos hely volt.

1316 előtt a falu a Zsombor nemzetségbeli Lőrinc fia István birtoka volt, míg Ajtontelke, a régebbi faluhely, vagy a falu határában levő állattartó szállás a Barsa nembeli Chunka Lászlóé és fiaié. Károly Róbert király azonban mindkét birtokot elkobozta és Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta. 1320-ban azonban Elefánti Dezső megöli szerviensét, Ajtonyi Lőrincet, aki után László nevű öccsének fia kap vérdíjat. A Zsombor nemzetség itteni birtokát 1345-ben a szász Brassai, vagy más néven Sombori család kapta meg. A 15. században köznemesi családok, a 18. században a Kemény és a Bethlen család birtokolta. Az 1922-es agrárreform előtt legnagyobb földbirtokosa a Zeyk család volt.

1878-ban tagosították határát, ekkor tértek át a kétfordulós földművelésről a négyfordulósra. Magyar lakói elsősorban a györgyfalvai és (amíg léteztek) a rődi magyarokkal házasodtak.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 1301 lakosából 870 volt román, 371 magyar és 60 cigány nemzetiségű; 879 görög katolikus, 406 református és 13 római katolikus vallású.
  • 1900-ban 2003 lakosából 1382 volt román és 621 magyar anyanyelvű; 1346 görög katolikus, 601 református, 28 zsidó és 24 római katolikus vallású. A lakosság 14%-a tudott írni és olvasni és a román anyanyelvűek 4%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 727 lakosából 559 volt román és 165 magyar nemzetiségű; 352 görög katolikus, 180 ortodox, 139 református és 41 pünkösdista vallású.

Nevezetességek[3][szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt nyugszik id. Zeyk Miklós (1781–1850) jogász, természettudós, a magyar fényképezés és gyorsírás úttörője.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA. Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1]
  3. Kolozs megyei műemlékek jegyzéke, 990-991.[2] (pdf)

További információk[szerkesztés]

Ajton határában talált római kori mérföldkő (Szathmári Pap Mihály rajza 1758-ból)