Kajántó
| Kajántó (Chinteni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kajántó |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407205 |
| SIRUTA-kód | 56997 |
| Népesség | |
| Népesség | 1310 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 390 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 13,37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 475 m |
| Terület | 98 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kajántó
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 51′ 27″, k. h. 23° 32′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 27″, k. h. 23° 32′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kajántó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kajántó (románul Chinteni, korábban Chintău) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése[szerkesztés]
Kalotaszeg peremén, Kolozsvártól 13 kilométernyire észak-északnyugatra, a kajántói tóból eredő Kajántópataka völgyében terül el. A völgy jellemző geomorfológiai jelensége a földcsuszamlás, más néven suvadás.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése Kayan thow néven 1263-ból maradt fenn.
1283-ban p. Kayanthow, 1285-ben p. Kayanto, 1301-ben p. Kayanthow, 1314-ben p. Kayantou, 1339-ben Kayantho néven írták.
A falu a kolozsmonostori apátság birtoka volt, ezt a tatárjárás után IV. Béla adománylevele újból megerősítette.
1339-ben az apát Macskási József fiait perelte, mivel elfoglalták és lekaszálták Kajántópada nevű rétjét, melyet a nemesek Józsefszénafüve néven neveztek. Erre a Macskásiak lemondtak róla az apát javára.
1569-1577 között Kajántó Forgách Ferenc váradi püspök birtoka volt.
1579-ben Kajántó, Bogártelke és Tiborc birtokot mely Blandrata György fejedelmi udvari orvos birtoka, kitől Lónai Kendi Sándor és Losonczi Bánffy Farkas vásárolta meg.
1581-ben Báthory Zsigmond fejedelem Kajántót, Bogártelkét és Tiborcot magához váltotta a kolozsvári jezsuita rendház részére.
Később magánföldesúri, majd fejedelmi birtok lett, Gyalu tartozéka volt.
A 20. század elején Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott.
2007-es hír, hogy a Kolozs megyei tanács cargo repülőtér építését tervezi a község területén.[3]
Lakosság[szerkesztés]
1910-ben 1213 lakosából 742 magyar, 471 román volt. Ebből 178 római katolikus, 613 görögkatolikus, 405 református volt.
1992-ben a lakosok száma 1022-re csökkent, ezen belül 549 román és 420 magyar lakost írtak össze.[4]
Látnivalók[szerkesztés]
- Katolikus temploma a 12. század végén – 13. század elején épült. A szentély boltozata, a sekrestye ajtaja és a papi fülke a 14. századból származnak. Bencések birtokában van 1427 előttről – 1566-ig. A lakosság a 16. században unitárius, majd református lesz és ők használják a templomot is. 1586-ban elűzik a Báthory István által betelepített jezsuitákat, és ismét a reformátusoké a templom 1769-ig. 1779-től napjainkig a kolozsvári ferencesek és világi papok irányítják az egyházközösség életét. 1780-ban szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. A szentély különös értéke az oszlopos, hármas ívű, gótikus oszlopfülke. 1978-ban végezték az utolsó felújítást.
- Református templom (1887)
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Debály Ferenc József (1791–1859) zeneszerző, az uruguayi és a paraguayi himnusz szerzője esetleg itt születhetett, de ez csak feltételezés.
- Józsa János (1901–1973) tudománytörténész, műfordító
- Lakó Éva (Lakóné Hegyi Éva; 1935) régészeti szakíró, muzeológus
- Szekernyés János (1941. szeptember 27.) irodalomtörténész, újságíró
- Kelemen Árpád (1932–1997), a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora, feltaláló, a New York-i Tudományos Akadémia tagja
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Erdélyi római katolikus templomok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Szabadság, 2007. november 9. [1]
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002/cjetn02.pdf
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A kajántói református gyülekezet
- A református templom
- Comuna Chinteni – Kajántó község honlapja
Római-katolikus templom 
Református templom 
Görög-katolikus templom 
A falu bejárata
.svg){kind=small}