Székelykocsárd
Székelykocsárd (Lunca Mureșului) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Székelykocsárd |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 517405 |
SIRUTA-kód | 5318 |
Népesség | |
Népesség | 1945 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 590 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 31, 35 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 23° 54′ 14″46.428611°N 23.903889°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 23° 54′ 14″46.428611°N 23.903889°E | |
Székelykocsárd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelykocsárd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea, németül: Kahlenberg) falu Romániában Fehér megyében, Székelykocsárd község központja.
Nevének eredete
[szerkesztés]Orbán Balázs az általa végzett kutatások során megállapította, hogy Székelykocsárd ősrégi település, mely római "colonia" volt. Tehát az első neve a rómaiak idejéből származik: Cocardia. A név, feltételezése szerint kokárdát jelent.
A későbbiekben a település neve Kotsárd lett. A Kotsárd név a helyi református gyülekezetnek adományozott tányérra van rávésve, ami 1677-ből származik. Feltehetően a nyelvújítás korában kapta a Kocsárd, majd a Székelykocsárd nevet.
Fekvése
[szerkesztés]Székelykocsárd a 23 fok 52 perc keleti hosszúsági kör és a 46 fok 24 perc északi szélességi kör metszésénél, a Maros jobb partján fekszik. Erről az oldalról közelítve meg a történelmi Székelyföld Aranyosszékének az első települése.
A falu Nagyenyedtől 25 km-re a Keresztesmező déli szélén a Tóhely-völgyön át északról érkező patak mellett települt. Ma községközpont, a községnek Vajdaszeg is része. Vasútállomása, egyben vasúti csomópont is, románul Războieni.
Története
[szerkesztés]1291-ben terra Kichard néven említik először. Aranyosszék része a megyerendszer 1876-os átszervezéséig. Már 1332-ben plébániatemploma volt. Itt szenvedte el Esze Tamás kuruc vezér élete legnagyobb vereségét. 1849-ben a román felkelők 60 magyar lakosát lemészárolták.[2] 1910-ben 1677 lakosából 1098 magyar, 469 román volt. A második világháború után magyar többségét elveszítette, 1977-ben 2821 lakosából 1702 román, 1042 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben 2105-en lakták, a hozzátartozó Vajdaszeggel együtt 2647 lakosából 1688 román, 797 (30%) magyar volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Középkori temploma a Rossz-patak völgyében állott, ma Ótemetőnek hívják azt a helyet.
- Mai református temploma 1676-ban épült, tornya 1730-ból való.
- 18. századi ortodox fatemplom[3]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1940. január 22-én Gyenge Csaba romániai magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
- Itt született 1948. szeptember 5-én Kónya-Hamar Sándor költő, közíró, szerkesztő, politikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Domokos Pál Péter: Rendületlenül, Eötvös kiadó, 1989.
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)