Székelykocsárd
| Székelykocsárd (Lunca Mureșului) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517405 |
| SIRUTA-kód | 5318 |
| Népesség | |
| Népesség | 1951 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 590 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 31, 35 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Székelykocsárd
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 26′, k. h. 23° 54′Koordináták: é. sz. 46° 26′, k. h. 23° 54′ | |
| Székelykocsárd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székelykocsárd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea, németül: Kahlenberg) falu Romániában Fehér megyében, Székelykocsárd község központja.
Nevének eredete[szerkesztés]
Orbán Balázs az általa végzett kutatások során megállapította, hogy Székelykocsárd ősrégi település, mely római "colonia" volt. Tehát az első neve a rómaiak idejéből származik: Cocardia. A név, feltételezése szerint kokárdát jelent.
A későbbiekben a település neve Kotsárd lett. A Kotsárd név a helyi református gyülekezetnek adományozott tányérra van rávésve, ami 1677-ből származik. Feltehetően a nyelvújítás korában kapta a Kocsárd, majd a Székelykocsárd nevet.
Fekvése[szerkesztés]
Székelykocsárd a 23 fok 52 perc keleti hosszúsági kör és a 46 fok 24 perc északi szélességi kör metszésénél, a Maros jobb partján fekszik. Erről az oldalról közelítve meg a történelmi Székelyföld Aranyosszékének az első települése.
A falu Nagyenyedtől 25 km-re a Keresztesmező déli szélén a Tóhely-völgyön át északról érkező patak mellett települt. Ma községközpont, a községnek Vajdaszeg is része. Vasútállomása, egyben vasúti csomópont is, románul Războieni.
Története[szerkesztés]
1291-ben terra Kichard néven említik először. Aranyosszék része a megyerendszer 1876-os átszervezéséig. Már 1332-ben plébániatemploma volt. Itt szenvedte el Esze Tamás kuruc vezér élete legnagyobb vereségét. 1849-ben a román felkelők 60 magyar lakosát lemészárolták.[3] 1910-ben 1677 lakosából 1098 magyar, 469 román volt. A második világháború után magyar többségét elveszítette, 1977-ben 2821 lakosából 1702 román, 1042 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben 2105-en lakták, a hozzátartozó Vajdaszeggel együtt 2647 lakosából 1688 román, 797 (30%) magyar volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Középkori temploma a Rossz-patak völgyében állott, ma Ótemetőnek hívják azt a helyet.
- Mai református temploma 1676-ban épült, tornya 1730-ból való.
- 18. századi ortodox fatemplom[4]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1940. január 22-én Gyenge Csaba romániai magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
- Itt született 1948. szeptember 5-én Kónya-Hamar Sándor költő, közíró, szerkesztő, politikus.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Domokos Pál Péter: Rendületlenül, Eötvös kiadó, 1989.
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
További információk[szerkesztés]
.svg){kind=small}