Alsókarácsonfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alsókarácsonfalva község szócikkből átirányítva)
Alsókarácsonfalva (Crăciunelu de Jos)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségAlsókarácsonfalva
Rang községközpont
Irányítószám 517260
SIRUTA-kód 4197
Népesség
Népesség1954 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság58 (2011)[1]
Népsűrűség76,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság243 m
Terület25,46 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 23° 50′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 23° 50′ 03″
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsókarácsonfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alsókarácsonfalva (Crăciunelu de Jos), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Gyulafehérvártól 24 kilométerre, a Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő összefolyásától 7 kilométerre, Balázsfalva, Búzásbocsárd és Oláhcsesztve közt található. A DN 14B főúton közelíthető meg.

Népessége[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1954 fő volt, melynek 93,3%-a román és 2,97%-a magyar.[2] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 89,36%-a ortodox, 3,43%-a görögkatolikus és 3,02%-a református.[3]

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település. Nevét 1272-ben említette először oklevél Aruszegh néven.

1324-ben Karachyni, 1410-ben Karachonfalua (Aruszeg), 1733-ban Alsó-Kracsunfalva, 1750-ben Krecsunel, 1808-ban Karacsonfalva néven írták. 1272-ben V. István király a székely Péter fia Péternek adományozta a falut. 1313-ban a Veresegyház-székesi uradalom határjárásában említették, mint Gyógyi András fiainak birtokát. 1324-ben Károly Róbert király itt, Karácsonyfalván adott ki oklevelet. 1410-ben a Karácsonyfalvaként nevezett Árosszeg települést a Gyógyiak birtokai közt sorolták fel. 1410-ben a diódi váruradalom tartozéka volt, majd 1461-ben Szilágyi Mihály kormányzó kapta meg. A 1819. században Bethlen birtok volt. 1910-ben itt a Bethlenek kúriáját említették. 1910-ben 1404 lakosából 213 magyar, 1185 román volt. Ebből 44 római katolikus, 1184 görögkatolikus, 148 református volt. A 20. század elején Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.

2006-ban a községhez tartozó Buzásbocsárd, Kornujalja, Székelyhegytanya és Pânca kiváltak a községből, és az akkor alakult Buzásbocsárd község részévé váltak.[4]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  2. Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab8. Populația stabilă după etnie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2016. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  3. Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  4. LEGE nr. 109 din 27 aprilie 2006 pentru înfiinţarea comunei Bucerdea Grânoasă prin reorganizarea comunei Crăciunelu de Jos, judeţul Alba. Monitorul Oficial, 377. sz. (2006. május 3.)

Források[szerkesztés]

Alsókarácsonfalva egy régi térképen