Demeterpataka
| Demeterpataka (Dumitra) | |
 | |
| Demeterpatakai porta a bukaresti falumúzeumban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Marosszentimre |
| Rang | falu |
| Községközpont | Marosszentimre |
| Irányítószám | 517677 |
| SIRUTA-kód | 7419 |
| Népesség | |
| Népesség | 91 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 05′ 48″, k. h. 23° 40′ 59″46.096723°N 23.682949°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 48″, k. h. 23° 40′ 59″46.096723°N 23.682949°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Demeterpataka témájú médiaállományokat. | |
Demeterpataka (románul: Dumitra, németül: Myttersdorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Gyulafehérvártól 14 km-re északkeletre fekszik, Oláhherepétől földúton közelíthető meg. Határában sós források fakadnak.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét patakjáról kapta, a román név párhuzamos jelentésű. Előtagja valószínűleg az 1269-ben előforduló Demetert jelölte. Akkor terra Demetrii, 1311-ben Demeterpotoka, 1345-ben Demeturpataka, 1435-ben Demeter pataka, 1733-ban Dumitra, 1808-ban Dumitru alakban írták.
Története
[szerkesztés]A 13. században a gyulafehérvári vár földje volt. 1269-ben V. István mint a hűtlenné vált Demeter korábbi birtokát a kelneki Chyl comesnek ajándékozta. 1417-ben a Vingárti Geréb és a Somkereki család birtoka volt. A 15. század végén valószínűleg román lakosságú.
1761-ben 58 ortodox és 4 görögkatolikus család lakta. Görögkatolikus egyházközsége 1824-ben alakult.[2] 1850-ben 408 görögkatolikus lakosából 403 volt román és 5 cigány nemzetiségű. Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott.
Egy 19. század elején épült zsellérportáját 1957-ben a bukaresti falumúzeumban állították föl. A ház kétosztatú (lakószobából és pitvarból–konyhából áll), paticsfalú, a tető zsúppal fedett. Melléképülete a kukoricagóré, kerítése vesszőfonatú, szalmával fedve. A házban a térségre jellemző fehér–piros–fekete pamutvászon szőtteseket, agyagedényeket és ikonokat helyeztek el.
Görögkatolikus templomát 1903-ban a mezőbándi mintájára építették.
2002-ben 107 román nemzetiségű lakosából 81 volt görögkatolikus és 26 ortodox vallású.
Források
[szerkesztés]- Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Bp., 1939
- A demeterpatakai porta a bukaresti falumúzeum webhelyén (románul)
.svg){kind=small}