Geréb (tisztség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A geréb tisztség, német nyelven Gräve (Graf=ispán) az erdélyi szászok társadalmán belül elkülönülő sajátos réteg tagjainak elnevezése; elsőrendű hivatásuk pedig a katonáskodás volt.

Leírása[szerkesztés]

Az erdélyi szász gerébek a szászok többségétől eltérően hivatásos harcosok voltak. A közösség katonaállítási kötelezettségének a gerébek hadbavonulása által tett eleget, és ugyanakkor alsófokon a gerébek ítélkeztek is a szász falvak népe felett.

A gerébi tisztség eredetileg élethosszig szólt, később örökölhetővé is vált. A geréb az általa irányított közösségnek egyik tagja, és nem a földesura volt, így ezen a címen nem is tarthatott igényt feudális szolgáltatásokra, ezért a katonáskodás mellett részt kellett vállalnia a királynak járó adóteherben is

A 13. századtól kezdődően a Szászok földjén kívül is több geréb-család szerzett birtokot, ezáltal rokonságba kerülve az erdélyi magyar nemességgel, beolvadt abba. A gerébeket még a 14. században is élesen megkülönböztették az igazi nemességtől (nobiles et alii comites), bár életmódjuk és jogaik hasonlóak voltak (Saxones Transilvani predia tenentes et more nobilium se gerentes).

Források[szerkesztés]