Pánád
| Pánád (Pănade) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Szancsal |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szancsal |
| Irányítószám | 517672 |
| SIRUTA-kód | 7375 |
| Népesség | |
| Népesség | 505 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 13′ 27″, k. h. 23° 57′ 28″46.224029°N 23.957869°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 27″, k. h. 23° 57′ 28″46.224029°N 23.957869°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pánád témájú médiaállományokat. | |
Pánád (Pănade), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kis-Küküllő jobb partján, Magyarbénye és Küküllőiklód közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település nevét 1290-ben Panad néven említették először, mikor Magnus fia János bán Pánádot 40 márkáért eladta Gyógyi András fiainak: Miklós comesnk és András vajdának, és ekkor leiratták határait is.
1332ben a Kán nemzetségbeli László vajda fiainak birtoka, kiktől Károly Róbert király hűtlenségük miatt elkobozta és Talmácsi Péternek adta.
1332-ben már egyházas hely volt. Papja ez évben 22 dénár pápai tizedet fizetett.
1910-ben 976 lakosából 28 magyar, 24 német, 924 román volt. Ebből 917 görögkatolikus, 24 református, 25 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
