Magyarszentbenedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarszentbenedek (Sânbenedic)
ortodox fatemplom
ortodox fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rang falu
Községközpont Magyarforró
Irányítószám 517283
SIRUTA-kód 4348
Népesség
Népesség267 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság51 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarszentbenedek (Románia)
Magyarszentbenedek
Magyarszentbenedek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 19′, k. h. 24° 03′Koordináták: é. sz. 46° 19′, k. h. 24° 03′
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszentbenedek témájú médiaállományokat.
Magyarszentbenedek környéke 1770 körül

Magyarszentbenedek település Romániában, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Küküllő menti dombságon, Nagyenyedtől keletre, Magyarforró, Gombostelke és Elekes közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét Szent Benedek tiszteletére emelt templomáról kapta.

Története[szerkesztés]

Magyarszentbenedek nevét 1332-ben említette először oklevél S. Benedicto néven. 1332-ben már állt plébánia temploma is. Albert nevű papja a pápai tizedjegyzék szerint 7 liliomos-, és 4 közönséges dénárt fizetett.

1339-ben a Szentbenedeki nemesek birtokát Gambuc mentálisában említették.

1458-ban A Csesztveiek és Csekelaki Lukács részbirtoka volt.

1461-ben Mócsi Miske fia Balázs és felesége is birtokosok itt, akik ez évben Szentmiklósi Dorottyának hitbért fizettek az itteni birtokból.

1469-ben Zentbenedeki Dénest írták birtokosául.

1809-ben 886 lakosa volt, melyből 559 román, 153 magyar volt.

1888-ban Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.

1910-ben 979 lakosa volt, melyből 338 magyar, 640 román, ebből 206 görögkatolikus, 212 református, 435 görögkeleti ortodox volt.

1913-ban neve Magyarszentbenedek.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Unitárius temploma - a 14. században épült, melyet a 16. században gótikus stílusban építették át. Téglalap alaprajzú hajójához nagyméretű, sokszögzáródású szentély kapcsolódik. Diadalíve félköríves záródású.

Tornyát 1746-ban a nyugati homlokzathoz építették, mai formáját az 1822 évi átalakításkor nyerte el. Hajójának és mennyezetének festett kazettái 1702-ben készültek, Búza Mihály festőasztalos munkái. A 151 táblából álló mennyezet tábláiból 13 feliratos, 30 figurális, míg a többi virág ornamentikus díszítésű.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]