Magyarszentbenedek
| Magyarszentbenedek (Sânbenedic) | |
 | |
| ortodox fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarforró |
| Irányítószám | 517283 |
| SIRUTA-kód | 4348 |
| Népesség | |
| Népesség | 267 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 51 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 308 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Magyarszentbenedek
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 19′, k. h. 24° 03′Koordináták: é. sz. 46° 19′, k. h. 24° 03′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszentbenedek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarszentbenedek település Romániában, Fehér megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Küküllő menti dombságon, Nagyenyedtől keletre, Magyarforró, Gombostelke és Elekes közt fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét Szent Benedek tiszteletére emelt templomáról kapta.
Története[szerkesztés]
Magyarszentbenedek nevét 1332-ben említette először oklevél S. Benedicto néven. 1332-ben már állt plébánia temploma is. Albert nevű papja a pápai tizedjegyzék szerint 7 liliomos-, és 4 közönséges dénárt fizetett.
1339-ben a Szentbenedeki nemesek birtokát Gambuc mentálisában említették.
1458-ban A Csesztveiek és Csekelaki Lukács részbirtoka volt.
1461-ben Mócsi Miske fia Balázs és felesége is birtokosok itt, akik ez évben Szentmiklósi Dorottyának hitbért fizettek az itteni birtokból.
1469-ben Zentbenedeki Dénest írták birtokosául.
1809-ben 886 lakosa volt, melyből 559 román, 153 magyar volt.
1888-ban Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
1910-ben 979 lakosa volt, melyből 338 magyar, 640 román, ebből 206 görögkatolikus, 212 református, 435 görögkeleti ortodox volt.
1913-ban neve Magyarszentbenedek.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Unitárius temploma – a 14. században épült, melyet a 16. században gótikus stílusban építették át. Téglalap alaprajzú hajójához nagyméretű, sokszögzáródású szentély kapcsolódik. Diadalíve félköríves záródású.
Tornyát 1746-ban a nyugati homlokzathoz építették, mai formáját az 1822 évi átalakításkor nyerte el. Hajójának és mennyezetének festett kazettái 1702-ben készültek, Búza Mihály festőasztalos munkái. A 151 táblából álló mennyezet tábláiból 13 feliratos, 30 figurális, míg a többi virág ornamentikus díszítésű.
- Görögkatolikus templom
- 18. századi ortodox fatemplom
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Vincze Árpád néptáncos – 2001-ben elnyerte a Népművészet táncmestere díjat.
Források[szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Györffy György: Fehérvármegye
- Épített örökségünk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}