Ugrás a tartalomhoz

Magyarszentbenedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarszentbenedek (Sânbenedic)
ortodox fatemplom
ortodox fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségMagyarforró
Rangfalu
KözségközpontMagyarforró
Irányítószám517283
SIRUTA-kód4348
Népesség
Népesség190 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság51 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 52″, k. h. 24° 02′ 60″46.314460°N 24.049944°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 52″, k. h. 24° 02′ 60″46.314460°N 24.049944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszentbenedek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Magyarszentbenedek környéke 1770 körül

Magyarszentbenedek település Romániában, Fehér megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Küküllő menti dombságon, Nagyenyedtől keletre, Magyarforró, Gombostelke és Elekes közt fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét Szent Benedek tiszteletére emelt templomáról kapta.

Története

[szerkesztés]

Magyarszentbenedek nevét 1332-ben említette először oklevél S. Benedicto néven. 1332-ben már állt plébánia temploma is. Albert nevű papja a pápai tizedjegyzék szerint 7 liliomos-, és 4 közönséges dénárt fizetett.

1339-ben a Szentbenedeki nemesek birtokát Gambuc mentálisában említették.

1458-ban A Csesztveiek és Csekelaki Lukács részbirtoka volt.

1461-ben Mócsi Miske fia Balázs és felesége is birtokosok itt, akik ez évben Szentmiklósi Dorottyának hitbért fizettek az itteni birtokból.

1469-ben Zentbenedeki Dénest írták birtokosául.

1809-ben 886 lakosa volt, melyből 559 román, 153 magyar volt.

1888-ban Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.

1910-ben 979 lakosa volt, melyből 338 magyar, 640 román, ebből 206 görögkatolikus, 212 református, 435 görögkeleti ortodox volt.

1913-ban neve Magyarszentbenedek.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Unitárius temploma – a 14. században épült, melyet a 16. században gótikus stílusban építették át. Téglalap alaprajzú hajójához nagyméretű, sokszögzáródású szentély kapcsolódik. Diadalíve félköríves záródású.

Tornyát 1746-ban a nyugati homlokzathoz építették, mai formáját az 1822 évi átalakításkor nyerte el. Hajójának és mennyezetének festett kazettái 1702-ben készültek, Búza Mihály festőasztalos munkái. A 151 táblából álló mennyezet tábláiból 13 feliratos, 30 figurális, míg a többi virág ornamentikus díszítésű.

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]