Csertés (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csertés (Certege)
Tomușești-i kádár egyosztatú, emeletes háza a 19. század második feléből (a nagyszebeni skanzenban)
Tomușești-i kádár egyosztatú, emeletes háza a 19. század második feléből (a nagyszebeni skanzenban)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang falu
Községközpont Topánfalva város
Irányítószám 515504
SIRUTA-kód 1507
Népesség
Népesség 72 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 826 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csertés (Románia)
Csertés
Csertés
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 23° 01′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 23° 01′ 59″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csertés témájú médiaállományokat.

Csertés (románul: Certege) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Mócvidéken, Topánfalvától északnyugatra fekvő szórványtelepülés.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve egy szláv eredetű *čьrtežь szóból származik, amely a fakérgek lehántásával végrehajtott erdőirtást jelentett. Ezen jelentésben a čertež szó ma is él a ruszinban, a helynevek tanúsága szerint pedig párhuzamai megvoltak több más szláv nyelvben és a románban is. A belőle alakult határnevek a román nyelvterületen a leggyakoribbak Gorj és Krassó-Szörény megyében, de megtalálhatók az Erdélyi-középhegységben, Máramarosban, Szilágyban és az Avasban is. Előfordulásuk északon a hucul Čertež, délnyugaton a szerb Crtež határnevekével határos. Lengyel nyelvterületen a San folyóig találkozunk Czerteż helynevekkel.[2] A falut 1850-ben Sartesch, 1854-ben Csertés és Certesea néven írták össze.

Története[szerkesztés]

Torda, később Torda-Aranyos vármegyéhez tartozó móc falu volt. Lakói famegmunkálással, főként zsindelykészítéssel foglalkoztak. A szegényebbek messze eljártak famunkát végezni. Miután papjuk 1815-ben áttért a görög katolikus vallásra, vita alakult ki a templom hovatartozása miatt. A falusiak négy deputációt is vezettek Karlócára, míg 1823-ban az alispán elöljáróikat 30 botütésre és 70 forint pénzbírságra büntette. 1918 és 1924 között Topánfalva részét alkotta.[3] 1945 után kiváltak belőle Borlești, Coasta Vâscului, Dric, Peste Valea Bistrii, Tomușești és Valea Caselor házcsoportok.

1910-ben 1219 román anyanyelvű lakosából 690 volt ortodox és 529 görög katolikus vallású.

2002-ben a belőle kivált házcsoportokkal együtt 605 román nemzetiségű lakosa volt, közülük 590 ortodox és 7 görög katolikus vallású.

Híres emberek[szerkesztés]

  • A helyi görög katolikus templom freskóinak festése közben hunyt el Stefan Tenecki, a híres aradi egyházi festő.[4]
  • Itt született 1888-ban Iosif Trifa, az Oastea Domnului ('Isten hadserege') nevű ortodox lelkiségi mozgalom alapítója.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979, 48–61. o.
  3. Vasile Bud: Câmpeni (Cluj-Napoca, 2011), 35. o.
  4. A francia Wikipedia Stefan Tenecki szócikke szerint.

Források[szerkesztés]

  • Constantin Cothișel: Monografia comunei Certege și Istoria bisericei greco-orientale ortodoxe române din această comună. Sibiiu, 1900