Alsóorbó
| Alsóorbó (Gârbova de Jos) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyenyed megyei jogú város |
| Irányítószám | 515204 |
| SIRUTA-kód | 1286 |
| Népesség | |
| Népesség | 451 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 9 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | (belterület) 1,02 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 15′ 28″, k. h. 23° 40′ 03″46.257681°N 23.667453°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 28″, k. h. 23° 40′ 03″46.257681°N 23.667453°E | |
 | |
Alsóorbó (Magyarorbó, románul: Gârbova de Jos, korábban Gârbova Ungurească) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyenyedtől hét km-re délnyugatra található. Tőle délre szántóföldek, északra erdő terülnek el.
Nevének eredete
[szerkesztés]Szláv eredetű. Töve a vЬrba 'fűzfa' szó, rokonai a délszláv Vrbovo helységnevek. Román neve közvetlen átvétel a szlávból, hiszen az azonos nevű patak felső folyásánál fekvő Felsőorbó és Középorbó már a középkorban is román falvak voltak. Első írásos említése: Vrbo (1282). 1299-ben villa Orbo, 1332-ben Orbow, 1505-ben Nagyorbo, 1733-ban Magyar Orbo, 1760–1762-ben Alsó Orbó.
Története
[szerkesztés]1282-ben került az erdélyi káptalan birtokába. A 13–15. században uradalmi központ volt.
A falu eredeti magja a mostani helyétől keletre, a mai E81-es út mentén terült el. A középkor folyamán katolikus, neve későbbi előtagjából következtetve magyar lakosságú volt. Legkésőbb a 17. század elején elpusztult és azután települt be románokkal.
Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 488 lakosából 464 volt román és 21 cigány nemzetiségű; 485 görögkatolikus vallású.
- 1900-ban 650 lakosából 624 volt román és 26 magyar anyanyelvű; 604 görögkatolikus, 20 ortodox és 15 református vallású.
- 2002-ben a belőle kivált, az országút mentén fekvő Cifrafogadóval (Țifra) együtt 534 lakosa volt, közülük 530 román és 4 magyar nemzetiségű; 483 ortodox és 42 görögkatolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Középkori plébániatemplomának romjai a patak és az E81-es út találkozásától 50-70 méterre állnak. A templomot román stílusban építették a 13. században. Első említése 1331-ből származik. Valószínűleg Mezid bég csapatai rombolták le a 15. század elején. Az 1442-ben a törököktől Nagyszeben mellett szerzett zsákmányból Hunyadi János építtette újjá, gótikus stílusban.
- Egy másik, 14–15. századi templomrom a falutól 300 méterre nyugatra, a régi temetőben található.
- A falu ortodox fatemploma 1707-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. 60. o. ISBN 973-9203-57-4
- Octavian Tătar: Considerații privind biserica medievală catolică de la Gârbova de Jos, județul Alba. Acta Terrae Septemcastrensis, Sibiu, 2003
.svg){kind=small}