Székásveresegyháza
| Székásveresegyháza (Roșia de Secaș) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Székásveresegyháza |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517640 |
| SIRUTA-kód | 6949 |
| Népesség | |
| Népesség | 663 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 03′ 24″, k. h. 23° 53′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 24″, k. h. 23° 53′ 14″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székásveresegyháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székásveresegyháza (románul: Roșia de Secaș, németül: Rothkirch) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Gyulafehérvártól keletre, Balázsfalvától délre, a Székás-patak mellett, Székástóhát, Pókafalva, Bolgárcserdek és Kiskerék közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Székásveresegyház nevét 1313-ban p. Veresyghaz néven említette először oklevél.
1324-ben Rufa Ecclesia, 1334-ben Wrusyghaz, 1332-1335-ben Franciscus Sacerdor de Rufa Ecclesia, 1336-ban Werusygghaz, 1345-ben Vereseghaz, 1523-ban WeresEghház, 1587-ben Veres Egyház, 1808-ban Veresegyháza, 1913-ban Székásveresegyház néven írták. A település a Székási-uradalomban feküdt, 1313 előtt Kán nemzetségbeli László erdélyi vajda birtoka volt. Kán László 1313-ban a többi zékási birtokrésszel együtt Kelneki Dánielnek és Salamonnak adta cserébe, és ekkor határát is leírták. 1324-ben Károly Róbert király itt keltezte egyik oklevelét is. 1466-ban az Iklódiaké volt, akik itteni birtokrészüket eladták Vingárti Geréb Jánosnak. 1477-ben részbirtokosa volt Suki János is, aki itteni részét Sándorházi Ambrus gyalui várnagynak adta zálogba. 1523-ban az Ősi Jankafiak peres birtokai közt szerepelt. 1525-ben Ősi Jankafy Miklós itt levő részbirtokát Vingárti Horváth Gáspárnak vallotta be.
1910-ben 1143 lakosából 30 magyar, 1019 román, 88 cigány volt. Ebből 1095 görögkatolikus, 13 református, 15 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}