Vadverem
| Vadverem (Odverem) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarlapád (Lopadea Nouă) |
| Irányítószám | 517403 |
| SIRUTA-kód | 5292 |
| Népesség | |
| Népesség | 38 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Vadverem
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 15′ 30″, k. h. 23° 50′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 30″, k. h. 23° 50′ 18″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vadverem (románul: Odverem) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyenyedtől délkeletre, Magyarlapádtól délre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Vadverem (Szokmánd) Árpád-kori település. Nevét már 1177-ben említette oklevél v. Suqman néven. Ekkor Asszonynépe (s a vele körülírt Fugad) határosa Aknától Nyugatra "Szukmán" néven.
1272-ben V. István király Szokmándot, mint Fehérvár földjét, a vár joghatósága alól kivéve Gyógyi Pál fia Salamonnak adta. 1303-tól a Gyógyi nemesek birtoka (Gy 2: 189).
További névváltozatai:1272-ben Zwkmand, 1303-ban Vaduerem, 1461-ben c. q. de Vadverem domini Gubernatoris (Michael Szilágyi), 1733-ban Otverem, 1760-1762 között Vad Verem, 1808-ban Vadverem h., 1913-ban Vadverem.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásához tartozott.
1910-ben 415 lakosából 11 magyar, 404 román volt. Ebből 404 görögkatolikus, 9 református volt.
1977-ben körülbelül 100 román család lakta; a falut lebontásra ítélték, de maradt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
