Balázsfalva
| Balázsfalva (Blaj, Blasendorf) | |||
![]() | |||
| A görögkatolikus érseki székesegyház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Fehér | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Blaj | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Gheorghe Valentin Rotar[1] | ||
| Irányítószám | 515400 | ||
| Körzethívószám | 0x58[2] | ||
| SIRUTA-kód | 1348 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 10 523 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
| Magyar lakosság | 732 (4%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 17 816 fő (2021. dec. 1.)[4] | ||
| Népsűrűség | 180,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 260 m | ||
| Terület | 98,93 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Balázsfalva weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázsfalva témájú médiaállományokat. | |||
Balázsfalva (románul: Blaj, németül: Blasendorf, szászul Bluesendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében. A 19. századig az erdélyi románok politikai, vallási és kulturális központja, a görögkatolikus püspökség székhelye.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gyulafehérvártól 42 km-re északkeletre, a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét első, Cséry Balázs nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost 1313-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. 1332-ben villa Blasii néven említik. Várkastélyát 1535-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt, az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Károly herceg azt a balázsfalvi paktumot, melynek alapján Erdély Habsburg uralom alá került, ezzel véget vetett az Erdélyi Fejedelemségnek.
1703. december 23-án itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak Pekri Lőrinc erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a kurucokhoz. 1747-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi román nemzeti mozgalom központja lett. 1848. május 15-16-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd szeptember 25-én második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. 1861. május 15-én a románok itt megtartott gyűlése Erdély uniója ellen lépett fel. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásának székhelye volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt.
2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A főtéren áll a görögkatolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült Anton Erhard Martinelli tervei alapján.
- A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a 18. század óta görögkatolikus érseki palota. Bagdy György építtette 1534-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. 1842-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
- A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van Petőfi szobra is.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1917. november 3-án Semlyén Éva pedagógiai író, tankönyvíró, műfordító.
- Itt született 1918. július 22-én Kulcsár J. Géza vegyészmérnök, kémiai szakíró.
- Itt született 1929. február 14-én Szőke Amália geológiai, művelődéstörténeti szakíró, műfordító.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Primar. municipiulblaj.ro (Hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás" (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. Hozzáférés: 2024. január 21..
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.



