Szancsal
| Szancsal (Sâncel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Szancsal |
| Beosztott falvak | Küküllőiklód, Pánád |
| Polgármester | Ilie Frățilă |
| SIRUTA-kód | 7348 |
| Népesség | |
| Népesség | 1418 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 5 |
| Község népessége | 2411 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szancsal
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 11′ 60″, k. h. 23° 57′ 12″46.199925, 23.953248Koordináták: é. sz. 46° 11′ 60″, k. h. 23° 57′ 12″46.199925, 23.953248 | |
| Szancsal weboldala | |
Szancsal település Romániában, Fehér megyében
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Küküllővártól délnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szancsal (Böszörmény-, Magyar-, Borsjakabháza) Árpád-kori település. Nevét 1252-ben említette először oklevél Zonchel néven.
Szancsal eredetileg a két Küküllő összefolyásánál levő nagyobb földterület neve volt, melynek azt a részét, ahol a mai Szancsal fekszik böszörmény lakóiról Böszörményszancsalnak nevezték.
1252-ben Szancsal felét Márton comes fiai: Balád, Márton és Tamás eladták Herbold comesnek és fivérének Lőrincnek. Böszörményszancsal délnyugati felén feküdt Magyarszancsal, vagy más néven Borjakabháza.
A 20. század elején Kis-küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.
1910-ben 1782 lakosa volt, melyből 69 magyar, 1373 román, 40 cigány volt. Ebből 1713 görög katolikus, 32 református, 33 izraelita volt.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Küküllővármegye
Hivatkozások[szerkesztés]
- ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg){kind=small}
