Drombár
| Drombár (Drâmbar) | |
 | |
| A drombári fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Maroscsüged |
| Rang | falu |
| Községközpont | Maroscsüged |
| Irányítószám | 517241 |
| SIRUTA-kód | 1099 |
| Népesség | |
| Népesség | 386 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 23° 37′ 48″46.076592°N 23.630139°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 23° 37′ 48″46.076592°N 23.630139°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drombár témájú médiaállományokat. | |
Drombár, 1911 és 1918 között Dombár (románul: Drâmbar, németül: Drimbard vagy Brunndorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Gyulafehérvártól öt kilométerre keletre, a Maros jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1299-ben Dorumbar, 1332-ben Dumbar, 1333-ban Drumbar, 1520-ban Drombar néven írták. Első említésekor püspöki birtok volt és később is a gyulafehérvári püspökség uradalmához tartozott. 1332-ben plébánosát említették, tehát valószínűleg magyarok vagy szászok lakták. 1600–03-ban elpusztult. Az 1710-es években Mártonffy György szerezte vissza a gyulafehérvári püspökségnek az elzálogosított falut. 1733-ban 66 család, 1761-ben 81 ortodox és 2 görögkatolikus család lakta. 1831-ben mindkét felekezetnek temploma volt.
Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1945 után kivált belőle Teleac (Újdrombár, Újcsongvaitelek).
1850-ben 826 lakosából 803 volt román és 23 cigány nemzetiségű; 473 ortodox és 353 görögkatolikus vallású.
2002-ben 384 román nemzetiségű lakosából 376 főt ortodox, ötöt római, kettőt pedig görögkatolikus vallásúként írtak össze.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére épült ortodox fatemplomát először 1761-ben említették. 1878-ig a település északi részén állt, akkor költöztették mai helyére. Festése 1892-ből való.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1921-ben Nicolae Giosan genetikus, kommunista funkcionárius, 1974 és 1989 között a Nagy Nemzetgyűlés elnöke.
Források
[szerkesztés]- Ioana Rustoiu – Gheorghe Fleșer: Bisericile de lemn din Drâmbar – clarificări necesare. Apulum XLIV (2007)
.svg){kind=small}