Felsővidra
| Felsővidra (Avram Iancu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517065 |
| Körzethívószám | +40 x58[1] |
| SIRUTA-kód | 2586 |
| Népesség | |
| Népesség | 104 fő (2011. okt. 31.)[2] |
| Magyar lakosság | – (2011)[3] |
| Népsűrűség | 1,07 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 704 m |
| Terület | 97,19 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsővidra
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 23′ 05″, k. h. 22° 47′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 05″, k. h. 22° 47′ 31″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsővidra (románul Avram Iancu, 1924-ig Vidra de Sus[4]) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Bihar-hegységben, a Kis-Aranyos mentén, Topánfalvától 20 km-re nyugatra, Alsóvidrától délnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
A településen feltárt régészeti leletek között ókori aranymosó eszközök találhatók.[5]
Nevét 1839-ben említette először oklevél Felső-Vidra, Vidra-gyin-szusz alakban. 1861-ben Felső-Vidra, 1888-ban Felső-Vidra, 1913-ban Felsővidra néven írták.
1910-ben 3612 lakosából 3553 fő román, 42 cigány, 13 pedig magyar volt. A népességből 3593 fő görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Topánfalvai járásához tartozott.
2002-ben a hozzá tartozó falvakkal együtt 1865 lakosából 1772 román, 90 cigány, 2 német és 1 magyar volt.[6]
Látnivalók[szerkesztés]
Itt született 1824-ben Avram Iancu, az 1848-as magyarellenes román nemzeti felkelés vezetője. Szülőháza ma emlékmúzeum, illetve néprajzi múzeum.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ a b Perei Árpád: A Bihar-hegység legdélebbi tájain. Erdélyi Kárpát Egyesület. (Hozzáférés: 2009. április 10.)
- ↑ Arhiva REPERTORIUL ARHEOLOGIC AL ROMÂNIEI a Institutului de Arheologie "Vasile Pârvan" (román nyelven). [2015. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 10.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}