Torockógyertyános
| Torockógyertyános (Vălișoara) | |
 | |
| Ház a Kőközben | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Úrháza |
| Rang | falu |
| Községközpont | Úrháza |
| Irányítószám | 517393 |
| Körzethívószám | +40 x58[1] |
| SIRUTA-kód | 5201 |
| Népesség | |
| Népesség | 123 fő (2011. okt. 31.)[2] |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[3] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 520 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Torockógyertyános
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 23′ 17″, k. h. 23° 33′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 17″, k. h. 23° 33′ 43″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Torockógyertyános (románul Vălișoara) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Torockói-havasok alatt, Torockótól délre fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falut 1342-1343-ban említette először oklevél Gerttyanos néven.
1470-ben Gyethianus, 1473-ban Yorthyanos, 1516-ban Gerttyanos, 1733-ban Vallye, 1750-ben Vale, 1760-1762-ben Gyertyános, 1808-ban Gyertyános néven írták.
A település Torockó vár tartozéka volt. Lakói Torockóról áttelepült magyarok voltak.
1473-ban 15 jobbágytelek Frath Miklós, Baki Miklós, Sánta Mán, Lappady Péter és Kis Dán jobbágyok birtoka volt.
Az 1700-as évek elején az egy időre néptelenné vált faluba románok költöztek.
1910-ben 554 román lakosa volt, melyből 522 görögkatolikus, 32 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 197 lakosa közül 185 fő (93,9%) román, 8 (4,1%) cigány, 4 (2,0%) pedig magyar volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Kőköz: természeti szépségekben gazdag sziklaszoros.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból (I-VI. kötet), Pest, 1868. Ráth Mór bizománya. Nyomatott Panda és Frohna Könyvnyomdájában. Elektronikus változat – Aranyosszék. XXVI. A Kököze vagy Kőszorosa.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}