Alsópodsága
Alsópodsága (Poșaga de Jos) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Podsága |
Rang | falu |
Községközpont | Podsága |
Irányítószám | 517581 |
Körzethívószám | +40 x58[1] |
SIRUTA-kód | 6477 |
Népesség | |
Népesség | 343 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 434 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 51″, k. h. 23° 26′ 25″46.430912°N 23.440336°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 51″, k. h. 23° 26′ 25″46.430912°N 23.440336°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópodsága témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsópodsága (románul: Poșaga de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Az Erdélyi-érchegységben, az Aranyos patak mellett fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falut 1365-ben említette először oklevél Pothsaga néven.
1424-ben Pachaga, 1473-ban p. Pathchaga, 1487-ben Pathsaga, 1516-ban p. Pochaga, 1733-ban Potsagá, 1750-ben Potsaga, 1760–1762 között Possága, 1808-ban Pocsága néven írták.
Podsága a Torockó vár tartozékai közé tartozott, toroszkai-birtok volt. Mátyás király azonban elkobozta és a Nádasdi Ungoroknak adományozta, később pedig Szobi Mihályra szállt.
1473-ban Podságán 18 jobbágytelek felében, részben Fekete Tamás, Bussa, Dobrus, Vlajkol, Ivánus, Dán jobbágyoké volt.
1474-ben a fennmaradt oklevelek szerint Thoroczkai Péter özvegye: Alárdi Dorottya Pathchaga-i birtokrészét eltartás fejében átengedi Batinai Kis Jánosnak.
1489-ben Bogáti László birtoka volt, aki Pathsaga-i részét Dengelegi Pongrác János özvegyének adta zálogba.
A Podsági patakon az 1914 előtti feljegyzések szerint öt vízimalom működött.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.
1910-ben 678 lakosából 656 fő román, 10 pedig magyar volt. A népességből 222 fő görögkatolikus, 446 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt.
A 2002-es népszámláláskor a 486 lakosa közül 485 fő (99,8%) román, 1 (0,2%) pedig magyar volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A falu közelében találhatók a Bedellői-cseppkőbarlang és Bélavár több száz méteres mészkőszirtjei.
- Áprily Lajos itt írta a „A podságai forrás” című versét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.