Alsópodsága
| Alsópodsága (Poșaga de Jos) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Podsága |
| Rang | falu |
| Községközpont | Podsága |
| Irányítószám | 517581 |
| Körzethívószám | +40 x58[1] |
| SIRUTA-kód | 6477 |
| Népesség | |
| Népesség | 343 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 434 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′ 51″, k. h. 23° 26′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 51″, k. h. 23° 26′ 25″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópodsága témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsópodsága (románul: Poșaga de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Az Erdélyi-érchegységben, az Aranyos patak mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falut 1365-ben említette először oklevél Pothsaga néven.
1424-ben Pachaga, 1473-ban p. Pathchaga, 1487-ben Pathsaga, 1516-ban p. Pochaga, 1733-ban Potsagá, 1750-ben Potsaga, 1760–1762 között Possága, 1808-ban Pocsága néven írták.
Podsága a Torockó vár tartozékai közé tartozott, toroszkai-birtok volt. Mátyás király azonban elkobozta és a Nádasdi Ungoroknak adományozta, később pedig Szobi Mihályra szállt.
1473-ban Podságán 18 jobbágytelek felében, részben Fekete Tamás, Bussa, Dobrus, Vlajkol, Ivánus, Dán jobbágyoké volt.
1474-ben a fennmaradt oklevelek szerint Thoroczkai Péter özvegye: Alárdi Dorottya Pathchaga-i birtokrészét eltartás fejében átengedi Batinai Kis Jánosnak.
1489-ben Bogáti László birtoka volt, aki Pathsaga-i részét Dengelegi Pongrác János özvegyének adta zálogba.
A Podsági patakon az 1914 előtti feljegyzések szerint öt vízimalom működött.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.
1910-ben 678 lakosából 656 fő román, 10 pedig magyar volt. A népességből 222 fő görögkatolikus, 446 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt.
A 2002-es népszámláláskor a 486 lakosa közül 485 fő (99,8%) román, 1 (0,2%) pedig magyar volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- A falu közelében találhatók a Bedellői-cseppkőbarlang és Bélavár több száz méteres mészkőszirtjei.
- Áprily Lajos itt írta a „A podságai forrás” című versét.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
