Nagy-Küküllő (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy-Küküllő
A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett
A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett
Közigazgatás
Országok  Románia
Megyék Hargita, Maros, Szeben és Fehér megye
Földrajzi adatok
Hossz221 km
Forrásszint1 455 m
Vízhozam14,5 m³/s
Vízgyűjtő terület3606 km²
Forrás Görgényi-havasok,
Székelyvarság mellett
Torkolat Küküllő (Balázsfalva mellett) → MarosTiszaDunaFekete-tenger
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Nagy-Küküllő (románul: Târnava Mare, németül: Große Kokel) folyó Romániában, Erdélyben. Az egykori Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize. A Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba.

Neve[szerkesztés]

A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe, jelentése: kökényes.[1] A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a „Küküllő” megnevezés.

Földrajza[szerkesztés]

A Nagysomlyó-hegy tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területének nagysága 3606 négyzetkilométer. A folyó Székelyudvarhely városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált változatos horgászlehetőségeket biztosítva az itt élők számára. A Nagy-Küküllő az Erdélyi-medencében Balázsfalvánál egyesül a Sóvidékről érkező Kis-Küküllővel, majd közösen Küküllő folyó néven folytatják útjukat a Maros folyóig.[2]

Halfaunája[szerkesztés]

A folyó halfaunája roppant változatos. Felső hegyvidéki részén Székelyvarság falu és Székelyudvarhely között nagy számban pénzes pért, fejes domolykót, paducot, sebes pisztrángot, pataki pisztrángot, petényi-márnát és botos kölöntét, kövi csíkot lehet benne találni. Korábban jelentős rózsásmárna-populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a harcsapopuláció, mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi csukák is megtalálhatóak. Jelentős a paduc állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött kárászok és pontyok is megtalálhatóak a folyóban.[3]

Néhány jelentős település a folyó mentén[szerkesztés]

Székelyvarság, Zeteváralja, Fenyéd, Betfalva, Zetelaka, Küküllőkeményfalva, Székelyudvarhely, Bögöz, Székelykeresztúr, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes, Balázsfalva.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994) 
  2. Kis- és Nagy-Küküllő. mercuriustour.ro, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. június 14.)[halott link]
  3. Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. [2010. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)

További információk[szerkesztés]