Bethlen István erdélyi fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bethlen István
Iktári Bethlen István
Bethlen István
Bethlen István

Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1630. szeptember 28.1630. november 26.
Elődje Brandenburgi Katalin
Utódja I. Rákóczi György
Életrajzi adatok
Született 1582
Elhunyt 1648. január 10.
Ecsed
Nyughelye Gyulafehérvári érseki székesegyház
Házastársa Csáky Krisztina, Károlyi Katalin (1623) (Rhédey Ferenc özvegye)
Gyermekei Bethlen Gábor
Bethlen István (1606–1633)
Bethlen Péter (?–1646)
Bethlen Kata
Bethlen Anna
Bethlen Druzsina
Édesapja Bethlen Farkas
Édesanyja Lázár Druzsina
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen István témájú médiaállományokat.

Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582Ecsed, 1648. január 10.) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.

Élete[szerkesztés]

Út a kormányzóságig[szerkesztés]

1582-ben Marosillyén született iktári Bethlen Farkas főkapitány és szárhegyi Lázár Fruzsina gyermekeként. Bátyjával, Gáborral együtt korán árvaságra jutott, s nagybátyja, Lázár András székely királybíró – aki egyúttal a fivérek gyámja is volt – gondoskodott róluk, s igyekezett útjukat egyengetni. István a nála két évvel idősebb Gábor segítségével emelkedett fel. Gábor fejedelemmé választása után az ő karrierje is megindult. 1616-tól Hunyad, 1622-től Máramaros vármegye főispánja. 1618-tól az udvari lovasság főkapitánya lett. Mivel bátyja a harmincéves háborúban tevékenyen részt vett és több ízben vezetett hadjáratot a királyi Magyarország ellen, távolléte idején a fejedelem mindig öccsét, Istvánt bízta meg Erdély kormányzásával. 1626-tól pedig a Gábor halála utáni időszakra választott kormányzó, aki a 12 tagú tanáccsal együtt a kijelölt örökös, a fejedelem második feleségének, Brandenburgi Katalinnak volt hivatva segíteni az államügyek intézésében, melyhez Katalinnak egyáltalán nem volt semmiféle érzéke.

Erdély kormányzója, majd fejedelme[szerkesztés]

1629. november 15-én meghalt István bátyja, Gábor, s Brandenburgi Katalin elfoglalhatta a trónt. Ám hiába próbált meg a nagy fejedelem minden óvintézkedést megtenni felesége jövendőbeli uralkodásának megkönnyítése érdekében, a könnyelmű és pazarló, valamint a kormányzás tudományához egyáltalán nem értő Katalin fejedelemasszony uralma hatalmi válságba sodorta Erdélyt.

Hamar kiderült, hogy csak idő kérdése, mikor választanak az erdélyi rendek új fejedelmet. A hét felső-magyarországi vármegye, majd Erdély II. Ferdinándnak való felajánlásakor betetőzött a Bethlen Gábor halála óta egyre feszültebbé váló közhangulat. Bethlen István – mivel magát nem tartotta elég erősnek Katalin eltávolításához – bátyja egyik bizalmi emberét, Rákóczi György felső-magyarországi főkapitányt hívta meg a fejedelmi székbe, de mielőtt Rákóczi Erdélybe ért, Katalint 1630. szeptember 28-án lemondatták, s az erdélyi országgyűlés Bethlen Istvánt választotta fejedelemmé. A törökök számára érdektelen volt, hogy Bethlen István vagy Rákóczi György lesz Erdély fejedelme, s ennek megfelelően két kinevezési okiratot küldtek. A döntés az országgyűlés és Brandenburgi Katalin kezében volt, aki – mivel Habsburg- és katolikusellenessége miatt mindig gyűlölte sógorát – december 1-jén Rákóczi György kinevezési parancsát olvasta fel.

Kísérlete a fejedelemség visszaszerzésére – bukása[szerkesztés]

Mivel a hajdúk és a székelyek is Rákóczi fejedelemségét támogatták, kellő fegyveres segítség híján Bethlen István kénytelen volt elfogadni a döntést, és lemondott. A fejedelemségről azonban végleg nem mondott le, s csak a megfelelő alkalmat várta, hogy visszaszerezze a trónját. Hat évvel később, 1636-ban elérkezettnek látta az alkalmat, amikor Rákóczi nem volt hajlandó kifizetni a törökök által megemelt adót, s ennek következtében a fejedelem és a porta viszonya megromlott. Bethlen István ekkor rábírta a budai pasát, hogy seregével segítse vissza a fejedelmi székbe. A budai pasa hajlandónak mutatkozott a támogatásra, azonban 1636 októberében Rákóczi serege Szalontánál szétverte a török sereget, majd hosszas alkudozás után mind a török, mind Bethlen István békét kötött a fejedelemmel.

Házasságai[szerkesztés]

Bethlen István kétszer nősült. Első felesége Csáky Krisztina, Csáky Gábor és Bánffy Klára leánya volt, a házasságkötés időpontja nem ismert. Három fiú- és három leánygyermekük született:

Első felesége halála után, 1623-ban Károlyi Katalinnal (15881635), bátyja, Bethlen Gábor első feleségének, Károlyi Zsuzsannának a húgával kötött házasságot. Ez a házassága gyermektelen maradt.

Munkái[szerkesztés]

Heidelbergben tanult, midőn társai előtt elmondott beszédét kinyomatta: Declamatiuncula de nativitate Jesu Christi, quam… St. Bethlen de Iktar jun. aetatis suae XVI-to conscripsit pridie nativ. Domini 1619. exeunte Hiedelbergae in auditorio theologorum… Heidelbergae, 1620.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen István témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
Brandenburgi Katalin
Erdély fejedelme
1630
Erdély címere 1659-ből
Következő uralkodó:
I. Rákóczi György