Báthory András erdélyi fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báthory András
Somlyai Báthory András
Báthory András
Báthory András

Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1599. március 29.október 31.
Elődje Báthory Zsigmond
Utódja Vitéz Mihály
Életrajzi adatok
Uralkodóház Báthory család
Született 1563
Szilágysomlyó
Elhunyt 1599. október 31. (36 évesen)
Csíkszentdomokos
Édesapja Báthory András
Édesanyja Maylád Margit
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory András témájú médiaállományokat.

Somlyói Báthory András (IV. András) (Szilágysomlyó, 1563Csíkszentdomokos, 1599. október 31.) magyar bíboros, hét hónapig Erdély fejedelme. Báthory István lengyel király unokaöccse, Báthory Boldizsár öccse, Zsigmond fejedelem unokatestvére.

Élete[szerkesztés]

A somlyói Báthory család sarja. Apja, somlyói Báthory András (†1563), szatmári kapitány, anyja, szunyogszeghi Majláth Margit volt. Anyai nagyszülei szunyogszeghi Majláth István (1502-1550), Erdély vajdája, és nádasdi Nádasdy Anna voltak. Anyai nagyanyának a fivére, báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (1498–1562) országbíró volt. Apai nagyszülei, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajdája és telegdi Telegdi Katalin (1492–1547) voltak. Az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban családja birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is.

Báthory András, nagybátyja, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király krakkói udvarában nevelkedett. Először Gyulafehérváron, majd 1578 és 1581 között a pułtuski jezsuitáknál tanult. Családja kívánságára egyházi pályára lépett, s már fiatalon, 1584-ben varmiai segédpüspök lett. Viharos gyorsaságú egyházi előmenetelét természetesen elsősorban nagybátyja, Báthory István befolyásának köszönhette. 1583-ban és 1586-ban Rómában járt. 1583-ban apostoli protonorátius, 1584. december 24-én bíboros lett. Báthory István halála után lehetséges lengyel királyként emlegették, de ez nem vált komollyá.

1599. március 30-án Báthory Zsigmond (annak ellenére, hogy András bátyját, Boldizsárt 5 évvel korábban megölette, és ezt követően viszonyuk megromlott) hazahívta Lengyelországból unokabátyját, és lemondott erdélyi fejedelmi címéről a javára, amit az csak nagy vonakodások után fogadott el. A medgyesi országgyűlés 1599. március 29-én fejedelemmé választotta, és Báthory András március 28-án letette a fejedelmi esküt.

A papfejedelem nem nyerte el sem a Porta, sem a császár kegyeit, sőt az evangélikus szászok és a székelyek is ellene voltak, Székely Mózes udvarhelyi kapitány és a mellette harcolók kivételével. Trónra lépése után igyekezett megszilárdítani külpolitikai helyzetét, és követeket küldött a lengyel királyhoz, Giorgio Basta felső-magyarországi főkapitányhoz, a török portához, a tatár kánhoz illetve a moldvai fejedelemhez.

II. Mihály havasalföldi fejedelem, aki 1595-ben még királyának ismerte el Báthory Zsigmondot, és az ő nevében helytartóként uralkodott Havasalföldön, 1598-ban Habsburg Rudolf hűbérese lett. Ennek ellenére 1599. június 28-án hűségesküt tett Báthory Andrásnak, majd Rudolf támogatásával 1599. október 17-én betört Erdélybe. Mihály maga mellé állította a székelyeket is, akiket Habsburg Rudolf több mint 100 000 arannyal megvett. 1599. október 28-án a Nagyszeben melletti Sellenberknél Mihály túlerőben levő serege a legyőzte Báthory Andrást.

Halála[szerkesztés]

A sellenberki csata után Báthory András Moldván keresztül Lengyelországba próbált menekülni, azonban Mihály vajda üldözőbe vétette, és gazdag jutalmat ígért a székelyeknek a fejedelem elfogásáért vagy megöléséért. Csíkszentdomokos határában egy székely lófő Balázs „Ördög” Mihály egyes források szerint október 31-én[1] más források szerint november 3-án[2] kegyetlen módon meggyilkolta, levágott fejét Gyulafehérvárra vitte Mihály vajdának. Báthory megcsonkított testét is Gyulafehérvárra szállították, ahol Mihály november 24-én díszes temetést rendezett neki, már csak azért is, hogy cáfolja a népnek azt a hitét, hogy a fejedelem szerencsésen elmenekült.

A gyilkosok nem kaptak jutalmat Mihály vajdától. VIII. Kelemen pápa a csíkszentdomonkosiakra egyházi átkot mondott ki, és száz évig tartó böjtre kötelezte őket. A gyilkosságot később Székely Mózes erdélyi fejedelem székely katonái megbosszulták; 1816-ban a gyilkosság helyén Puskás Tamás pap fakeresztet állított fel.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Nagy Iván : 223. o.
  2. Szádeczky : 96. o.

Források[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Báthory Zsigmond
Erdély fejedelme
1599
Erdély címere 1659-ből
Következő uralkodó:
Vitéz Mihály