Ignácz Rózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ignácz Rózsa
Született 1909. január 25.
Kovászna
Elhunyt 1979. szeptember 25. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Makkai János
Gyermekei Makkai Ádám
Foglalkozása író, műfordító, színész
Kitüntetései Ferenc József-díj (1942)
Halál okaközúti baleset
Sírhely Új köztemető, Budapest

A Wikimédia Commons tartalmaz Ignácz Rózsa témájú médiaállományokat.

Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25.Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar színésznő, író, műfordító. Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.

Életpályája[szerkesztés]

1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. 10 évi kényszerű hallgatás után jelenhetett csak meg, 1957-ben elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).

Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól, és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Román nyelvből készített maradandó fordításokat.

1979 őszén a lakása közelében egy autóbusz halálra gázolta.[1]

Művei[szerkesztés]

  • Anyanyelve magyar (regény, 1937)
  • Rézpénz (regény, 1938)
  • Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
  • Született Moldovában (regény, 1940)
  • A bujdosó (elbeszélés, 1942)
  • Családi mondakör (karcolatok, anekdoták, 1942)
  • Keleti magyarok nyomában (útirajz, 1942)
  • Róza leányasszony (regény, 1942)
  • Két élet (regény, 1943)
  • Hivatalnok Berta (regény, 1944)
  • Kedves dolog (életkép, 1946)
  • Urak, úrfiak (regény, 1946)
  • Meg ké' házasodni (farsangi játék, 1947)
  • Mámoros malom (regény, 1947)
  • Márványkikötő (regény, 1947)
  • Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, csodás történetek, 1955)
  • Tegnapelőtt (elbeszélés, 1957)
  • Mindenki levele (elbeszélés, 1958)
  • Torockói gyász (regény, 1958)
  • Az utolsó daru (ifjúsági regény, 1959)
  • Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről (1960)
  • Tóparti ismerősök (kisregények, novellák, 1961)
  • Tűzistennő Hawaiiban (Vámos Magdával, útirajz, 1961)
  • Csutka (mese, 1962)
  • Orsika (regény, 1963)
  • Zebradob-híradó (útinapló, 1963)
  • Titánia ébredése (regény, 1964)
  • Papírmalom (regény, 1967)
  • Szavannatűz (elbeszélés, 1970)
  • Argentína viharszünetben (1972)
  • Hajdanában Zambiában (mese, 1973)
  • A hegyen-völgyön szánkázó diófa (mesék, 1974)
  • Tűzistennő Hawaiiban egykor és most (Vámos Magdával, útleírás, 1974)
  • Ikerpályáimon (visszaemlékezések, 1975)
  • Névben él csak (regény, 1977)
  • Hazájából kirekesztve (Mikes Kelemen életrajzi regénye, 1980)
  • Utazások emlékkönyve (emlékkönyv, 1980)
  • Kóborló kisfiú kalandjai (regény, 1980)
  • Egy születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról (1950-1953) (regény, 1983)
  • Ünnepi férfiú. Szent László király regénye (regény, 1989)
  • A vádlott (történelmi regény, 1999)

Műfordításai[szerkesztés]

Ignácz Rózsa sírja Budapesten. Új köztemető: 63/8-1-90.

Magyar Rádió[szerkesztés]

  • Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) rádiódaljáték 2 részben. Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt,  Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus  Zenekarát  Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú  férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor.  Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cs. Szabó István (1989. szeptember 9.). „Ignácz Rózsa Gyomán”. Békés Megyei Népújság 44 (213), 9. o. (Hozzáférés ideje: 2017. április 24.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]