Ignácz Rózsa
| Ignácz Rózsa | |
 | |
| Született |
1909. január 25.[1][2][3] Kovászna |
| Elhunyt |
1979. szeptember 25. (70 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Makkai János (1933–1941)[4] |
| Gyermekei | Makkai Ádám |
| Szülei | Ignácz László |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1931) |
| Kitüntetései | Ferenc József-díj (1942) |
| Halál oka | közúti baleset |
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ignácz Rózsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar színésznő, író, műfordító. Férje Makkai János(wd) újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.
Életpályája[szerkesztés]
Ignácz László és Makkai Kornélia lánya. 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. Tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).
Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Román nyelvből készített maradandó fordításokat.
1979 őszén a lakása közelében egy autóbusz halálra gázolta.[5]
Művei[szerkesztés]
- Anyanyelve magyar (regény, 1937)
- Rézpénz (regény, 1938)
- Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
- Született Moldovában (regény, 1940)
- Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940
- A bujdosó (elbeszélés, 1942)
- Családi mondakör. Karcolatok, anekdoták életemből; Dante, Budapest, 1942 (Ignácz Rózsa munkái)
- Keleti magyarok nyomában (útirajz, 1942)
- Róza leányasszony (regény, 1942)
- Két élet (regény, 1943)
- Hivatalnok Berta (regény, 1944)
- Kedves dolog (életkép, 1946)
- Urak, úrfiak (regény, 1946)
- Meg ké' házasodni (farsangi játék, 1947)
- Mámoros malom (regény, 1947)
- Márványkikötő (regény, 1947)
- Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, csodás történetek, 1955)
- Tegnapelőtt (elbeszélés, 1957)
- Mindenki levele (elbeszélés, 1958)
- Torockói gyász (regény, 1958)
- Az utolsó daru (ifjúsági regény, 1959)
- Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről (1960)
- Tóparti ismerősök (kisregények, novellák, 1961)
- Tűzistennő Hawaiiban (Vámos Magdával, útirajz, 1961)
- Csutka (mese, 1962)
- Orsika (regény, 1963)
- Zebradob-híradó (útinapló, 1963)
- Titánia ébredése (regény, 1964)
- Papírmalom (regény, 1967)
- Szavannatűz (elbeszélés, 1970)
- Argentína viharszünetben (1972)
- Hajdanában Zambiában (mese, 1973)
- A hegyen-völgyön szánkázó diófa (mesék, 1974)
- Tűzistennő Hawaiiban egykor és most (Vámos Magdával, útleírás, 1974)
- Ikerpályáimon (visszaemlékezések, 1975)
- Névben él csak (regény, 1977)
- Hazájából kirekesztve (Mikes Kelemen életrajzi regénye, 1980)
- Utazások emlékkönyve (emlékkönyv, 1980)
- Kóborló kisfiú kalandjai (regény, 1980)
- Egy születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról (1950–1953) (regény, 1983)
- Ünnepi férfiú. Szent László király regénye (regény, 1989)
- A vádlott (történelmi regény, 1999)
Műfordításai[szerkesztés]
- M. Rovan: Atyafiak (novella, 1952)
- Alexandru Sahia(wd): Júniusi eső (elbeszélés, 1955)
- Mihail Sadoveanu: Örvény felett (elbeszélés, 1956)
- Eusebiu Camilar(wd): A betyárok völgye (regény, 1956)
- Petre Ispirescu(wd): Szegény ember okos leánya (Jékely Zoltánnal és Bözödi Györggyel, 1957)
- Anatole France: Virágzó élet (regény, 1960)
- Alexandru Sahia: Az élő üzem (novellák, Vistai András Jánossal, 1960)
- A cápaisten. Hawaii mesék és mondák (1963)
- Fereydoun Hoveyda(wd): Vesztegzár (regény, 1964)
- A kaméleon és az isten felesége. Kelet-afrikai népmesék (1969)
Magyar Rádió[szerkesztés]
- Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) rádiódaljáték 2 részben. Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06715.htm, Ignácz Rózsa, 2017. október 9.
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Marriage record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 6.)
- ↑ Cs. Szabó István (1989. szeptember 9.). „Ignácz Rózsa Gyomán”. Békés Megyei Népújság 44 (213), 9. o. (Hozzáférés: 2017. április 24.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Szerzői adatlapja a Molyon
További információk[szerkesztés]
- [1]
- A magyar irodalom története 1945–1975
- Kortárs magyar írók
- Makkai Ádám: Ignácz Rózsa helye a magyar irodalomban
- Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
- Kántor Lajos: Ignácz Rózsa helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás
- Legeza Ilona könyvismertetői
- Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban (2009. június)
- Arcképe a Centenáriumi kiállítás meghívóján, 2009.
- Kocsordi Nagy Béla: Ignácz Rózsa, a két hazájú hontalan, Történelmi forgácsok, 2018. április 25.
|
