Ignácz Rózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ignácz Rózsa
Született1909. január 25.[1][2][3]
Kovászna
Elhunyt1979. szeptember 25. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaMakkai János (1933–1941)[4]
GyermekeiMakkai Ádám
SzüleiIgnácz László
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1931)
KitüntetéseiFerenc József-díj (1942)
Halál okaközúti baleset
SírhelyeÚj köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Ignácz Rózsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar színésznő, író, műfordító. Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait a kolozsvári Református Leánygimnáziumban (jelenleg Apáczai Csere János Elméleti Líceum) végezte 1928-ban. [5] Ignácz László és Makkai Kornélia lánya. 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. Tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).

Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Román nyelvből készített maradandó fordításokat.

1979 őszén a lakása közelében egy autóbusz halálra gázolta.[6]

Művei[szerkesztés]

  • Anyanyelve magyar (regény, 1937)
  • Rézpénz (regény, 1938)
  • Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
  • Született Moldovában (regény, 1940)
  • Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940
  • A bujdosó (elbeszélés, 1942)
  • Családi mondakör. Karcolatok, anekdoták életemből; Dante, Budapest, 1942 (Ignácz Rózsa munkái)
  • Keleti magyarok nyomában (útirajz, 1942)
  • Róza leányasszony (regény, 1942)
  • Két élet (regény, 1943)
  • Hivatalnok Berta (regény, 1944)
  • Kedves dolog (életkép, 1946)
  • Urak, úrfiak (regény, 1946)
  • Meg ké' házasodni (farsangi játék, 1947)
  • Mámoros malom (regény, 1947)
  • Márványkikötő (regény, 1947)
  • Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, csodás történetek, 1955)
  • Tegnapelőtt (elbeszélés, 1957)
  • Mindenki levele (elbeszélés, 1958)
  • Torockói gyász (regény, 1958)
  • Az utolsó daru (ifjúsági regény, 1959)
  • Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről (1960)
  • Tóparti ismerősök (kisregények, novellák, 1961)
  • Tűzistennő Hawaiiban (Vámos Magdával, útirajz, 1961)
  • Csutka (mese, 1962)
  • Orsika (regény, 1963)
  • Zebradob-híradó (útinapló, 1963)
  • Titánia ébredése (regény, 1964)
  • Papírmalom (regény, 1967)
  • Szavannatűz (elbeszélés, 1970)
  • Argentína viharszünetben (1972)
  • Hajdanában Zambiában (mese, 1973)
  • A hegyen-völgyön szánkázó diófa (mesék, 1974)
  • Tűzistennő Hawaiiban egykor és most (Vámos Magdával, útleírás, 1974)
  • Ikerpályáimon (visszaemlékezések, 1975)
  • Névben él csak (regény, 1977)
  • Hazájából kirekesztve (Mikes Kelemen életrajzi regénye, 1980)
  • Utazások emlékkönyve (emlékkönyv, 1980)
  • Kóborló kisfiú kalandjai (regény, 1980)
  • Egy születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról (1950–1953) (regény, 1983)
  • Ünnepi férfiú. Szent László király regénye (regény, 1989)
  • A vádlott (történelmi regény, 1999)

Műfordításai[szerkesztés]

Sírja Budapesten. Új köztemető: 63/8-1-90.

Magyar Rádió[szerkesztés]

  • Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) rádiódaljáték 2 részben. Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06715.htm, Ignácz Rózsa, 2017. október 9.
  2. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. ↑ BnF források (francia nyelven)
  4. ↑ Marriage record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  5. ↑ |Kolozsvári véndiákok honlapja[halott link]
  6. ↑ Cs. Szabó István (1989. szeptember 9.). „Ignácz Rózsa Gyomán”. Békés Megyei Népújság 44 (213), 9. o. (Hozzáférés: 2017. április 24.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ignácz_Rózsa&oldid=26940107”