Bodmér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bodmér
Bodmér címere
Bodmér címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásBicskei
Jogállás község
Polgármester Katona László (független)[1]
Irányítószám 8080
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 232 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság153[3] m
Terület7,17 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájLovasberényi-hát[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodmér (Magyarország)
Bodmér
Bodmér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 57″, k. h. 18° 32′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 57″, k. h. 18° 32′ 14″
Bodmér (Fejér megye)
Bodmér
Bodmér
Pozíció Fejér megye térképén
Bodmér weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodmér témájú médiaállományokat.

Bodmér község Fejér megyében, a Bicskei járásban. Autóbusszal megközelíthető az 1251-es, 1253-as, 1853-as, 8002-es, és 8120-as járatokkal[6]

Fekvése[szerkesztés]

A megye északnyugati részén, Csákvár-tól északkeletre, a Vértes keleti nyúlványai alatt fekvő település. Szár 5 km, Alcsútdoboz 7 km, Bicske 11 km, Várgesztes 13 km, Tatabánya 20 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

A település nevét az oklevelek 1131-ben említik először, ekkor nevét Budmer alakban írták.

A falu a tatár idők után IV. László király (1272-1290) adományából (?)szállhatott a Bodmériakra, akik közül István és György használatra átadta rokonának, Vasvári Péter-nek, tartozékaival, illetve pusztáival együtt.(Lad, Vadpálülése, Maladnok, Szőcs, Petrestelke, Disznókút, Szemtelke, Pokoldrakottya, Németi, Csákány).

Vasvári Péter comes (ispán) – a Csák nemzetségből való István fia Péternek a szerviense - volt ekkortájt a szomszédos Boglár (Vértesboglár) birtokosa.

1325-ben e Vasvári Péter Bodmér-i birtokát visszaadta Istvánnak és Györgynek, kivéve a Bodméron, Németiben és Csákányoson elzálogosított részeket.

1311-ben az oklevelek mint Boglárral ˙Vértesboglár) határos települést jegyzik fel.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,7%, református 29%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 20,3% (23,7% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

I. és II. világháborús emlékmű a falu közepén a buszmegálló parkjában. Ezzel állítottak emléket a háborúban elesett bodméri lakosoknak.

Szovjet háborús emlékmű, a falu északnyugati határában a domboldalban.

Repülős emlékmű a falu északkeleti határában, emléket állítva az óceánt átrepülő pilótáknak, akiknek itt fogyott ki az üzemanyagjuk.1931. július 16-án Endresz György és Magyar Sándor landolt Bodmér határában

Evangélikus templom: A Vértes hegységben Bodmér (Fejér m.) magyar népe a közeli községekből idehallatszó harangszóból a következő napok időjárását próbálta megjósolni. Adatközlőm, Kiss Ferenc (szül. 1919) megfigyelte, ha a bicskei református templom reggeli harangszava Bodmérre odahallatszik, akkor nagyon hideg lesz, ha az alcsútdobozi vagy a vértesboglári, akkor eső, ha a szári, akkor szél lesz északról. Magát a harangszót is próbálták magyarázni, megfogalmazták azt, hogy mit hallottak bele a harangszóba. Kiss Ferenc szerint a csabdi evangélikus templom harangja ezt mondja: Majd így lesz, majd jobb lesz! Bodméren is azt mondják a bizakodó, kincstári optimizmussal telt emberre: Úgy beszélsz, mint a csabdi harang! Csónaki István (szül. 1914) a különböző vallásfelekezetű templomok harangjainak párbeszédét is felidézte, de nem tudta pontosan községhez kötni. Lehet, hogy a közeli Csákvárról vagy Csabdiból ered a párbeszéd, hiszen ott élnek egymás mellett katolikusok, reformátusok és evangélikusok. A református templom harangja a legnagyobb, legmélyebb hangú, lassan szól:

Egy az Isten! Egy az Isten!

A katolikus templom harangja kisebb, magasabb hangon, gyorsabban szól:

Üdvözlégy Mária! Üdvözlégy Mária!

Az evangélikus templom harangja a legkisebb, élesen, nagyon gyorsan szól, sőt még kételkedni is megpróbál:

Tudja Isten, van-e Isten! Tudja Isten, van-e Isten!

Pusztatemplom: a mai temető mögötti területen helyezkedett el, köveit malomépítéshez széthordták

Sánc: a hegygerincen, a pusztatemplom maradványok mögött még részei fellelhetők

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Katona László lett Bodmér polgármestere (magyar nyelven) (html). nepszava.hu, 2017. május 28. (Hozzáférés: 2017. május 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bodmér, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. http://www.knykk.hu/images/m_fm_2016/a_fm_helysegnev.pdf
  7. Bodmér Helységnévtár

További információk[szerkesztés]