Mezőkomárom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőkomárom
A templomok
A templomok
Mezőkomárom címere
Mezőkomárom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásEnyingi
Jogállás község
Polgármester Köő Péter (független)[1]
Irányítószám 8137
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség955 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség31,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126[3] m
Terület29,05 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSió-völgy[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőkomárom (Magyarország)
Mezőkomárom
Mezőkomárom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 44″, k. h. 18° 17′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 44″, k. h. 18° 17′ 20″
Mezőkomárom (Fejér megye)
Mezőkomárom
Mezőkomárom
Pozíció Fejér megye térképén
Mezőkomárom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkomárom témájú médiaállományokat.

Mezőkomárom község Fejér megyében, az Enyingi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A mintegy 1000 lakosú község Fejér megye délnyugati részén található, a Mezőföld szélén, a Sió partján.

Központján a Dég-Som közti 6402-es út húzódik végig – ezen érhető el a 64-es és 65-ös főutak felől is –, ebből észak felé egy önkormányzati út ágazik ki, amely az egykor önálló vasúti megállóhellyel rendelkező Pusztaszentmihályfa településrészre vezet.

A településen korábban áthaladt a MÁV mára szinte teljes hosszában megszüntetett (és ezen a szakaszon fel is számolt) 49-es számú Dombóvár–Lepsény-vasútvonala. Közös vasútállomása volt a nyugati szomszédjában fekvő Szabadhídvéggel, Mezőhidvég vasútállomás néven, illetve a község közigazgatási területén helyezkedett el a már említett Pusztaszentmihályfa vasúti megállóhelye is.

A mezőkomáromi szőlőkből jó bor készül. Ennek bizonyítéka, hogy a tájat az észak-tolnai borvidék részeként borvidéknek nyilvánították.

Nevének eredete[szerkesztés]

A község nevének előtagja földrajzi helyzetére utal, a szláv eredetű „komárom” szó szúnyogost jelent.

Története[szerkesztés]

Területén kora bronzkori település maradványait tárták fel. A római korban a Sopianae-Aquincum közötti főútvonal vezetett erre.

Róma-Aquincum útvonaljelző mérföldkövek

A kikövezett út a Róma- Aquincum katonaút részeként – a Felsőnyék mellett – a garábhegy völgyében vezetett Pécs (Sopianae), illetve Aquincum (Óbuda) felé. Ennek az útnak a töredékeit megtalálták az ún. Varga-féle ház mellett. Településmaradványokat, temetőket is feltártak a környéken. A honfoglalás korában a fejedelmi törzs szállásterületének nyugati vége, amelyet a besenyők védtek a betolakodóktól.

1661-ben már református prédikátora volt, katolikus plébániáját 1724-ben szervezték meg. A településen volt a herceg Batthyány család birtokközpontja. 1757-től már mezőváros, évente négy országos vásárral dicsekedhetett. A 18. századtól elsősorban jogállása, vásárai, a Sión való szállítás, illetve a Sió átkelőhely miatt a herceg Batthyányak sármelléki, uradalmi központja volt. Szerepét a 19. század elejétől fokozatosan Enying vette át. 1802-ben területéből mérték ki Lajoskomáromot.

1725-ben szervezték meg a római katolikus egyházat, mely a 18. században több környező település anyaegyháza volt. Ekkor épült barokk stílusú római katolikus temploma, mely ma műemlék jellegű épület. A község református templomát 1882-ben építették. Szőlőhegyeinek (Aranyhegy, Középhegy és Alsóhegy) birtokosa 1870-ig herceg Batthyány Fülöp volt, majd öröklés útján a gróf Draskovics család tulajdonába került. 1998-ban Aranyhegy magaslati pontján helyezték el az Orbán-szobrot, melyet ekkor fel is szenteltek. Ez a szobor a község fejlődésének kezdetét jelenti, de egyben utal a múlt hagyományainak tiszteletben tartására is. A szőlőhegyek a szép kilátás mellett lehetőséget adnak az itt termelt zamatos borok kóstolására is. A községben élt és dolgozott dr. Entz Ferenc, az 1848-49-es szabadságharc hős honvéd főorvosa, a magyar kertészeti szakoktatás megalapítója, a község első orvosa. Dr. Entz Géza akadémikus, egyetemi professzor, zoológus, az egysejtű állatok kutatója, a szimbiózis felfedezője. Dr. Varga Ferenc, az állatorvosi sebészet első professzora. Mindhármójuknak emléktáblát helyeztek el volt lakóházukon. Mezőkomárom címerének és zászlajának tervezetét Csóbor Eszter festőművész, a falu szülöttje és lakója készítette el.

1950 és 1954 között Mezőhidvég néven egyesítve volt Szabadhídvéggel.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Köő Sándor (független)[6]
  • 1994–1998: Kiss Csabáné (független)[7]
  • 1998–2002: Köő Sándor (FKgP-Fidesz-MDF-MKDSZ)[8]
  • 2002–2006: Mohai János (PFM)[9]
  • 2006–2010: Mohai János (független)[10]
  • 2010–2011: Mohai János (független)[11]
  • 2011–2014: Köő Péter (független)[12]
  • 2014–2019: Köő Péter (független)[13]
  • 2019-től: Köő Péter (független)[1]

A településen 2011. június 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[12] mert a község korábbi vezetője az év február 28-ával, egészségi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről.[14][15]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 14,4%, evangélikus 3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,1% (15,2% nem nyilatkozott).[16]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mezőkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Mezőkomárom, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Mezőkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Mezőkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  8. Mezőkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  9. Mezőkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  10. Mezőkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  11. Mezőkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. a b Mezőkomárom települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. június 26. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  13. Mezőkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  14. Új polgármestert választottak Mezőkomáromban (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 2011. június 26. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  15. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  16. Mezőkomárom Helységnévtár

További információk[szerkesztés]