Bakonykúti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakonykúti
Bakonykúti címere
Bakonykúti címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Marics József (független)[1]
Irányítószám 8046
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség154 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság253[3] m
Terület12,45 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájBakonyvidék[4][5]
Földrajzi kistájKeleti-Bakony[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″
Bakonykúti (Fejér vármegye)
Bakonykúti
Bakonykúti
Pozíció Fejér vármegye térképén
Bakonykúti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonykúti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bakonykúti község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bakonykúti a Kelet-Bakony lábánál, a Burok-völgy természetvédelmi terület határán, nagyon szép természeti környezetben fekszik. Fejér vármegye legkisebb önálló települése. Zsákfalu, amely a 8212-es úton érhető el, Iszkaszentgyörgy (8203-as út) vagy Fehérvárcsurgó (8204-es út) felől (mindkét irányból Gúttamásin keresztül). A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonala. A legközelebbi város, Bodajk körülbelül 13 kilométerre van, a megyeszékhely, Székesfehérvár pedig 18 kilométerre.

Története[szerkesztés]

A fennmaradt oklevelekben először 1424-ben jelenik meg a neve (Kwthy). A település egy része akkor a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták.

A török hódoltság idején lakatlanná vált. A 18. századtól akkori tulajdonosa, a Zichy család németeket telepített be az elnéptelenedett faluba. A neve 1903-ig Kuti volt. 1869-ben a patakon 3 vízimalom működött, és téglagyára is volt a községnek. Az állandó lakosok lélekszáma az 1870-es 557 főről, 1930-ra 346, 1970-re 256, 2004-re pedig 100 főre csökkent.

A közelmúltban a település egyre inkább pihenőfaluvá vált, ahol csak a hétvégi házak szaporodtak, de a legutóbbi időben ismét egyre többen választják állandó lakhelyül is; új lakóházak épülnek, és a népességszámban is mutatkozik némi növekedés. A környék nagyvadas erdei vonzzák a vadászokat, a szép táj és Székesfehérvár relatív közelsége pedig a városból kiköltözőket.

A falu 2007-ben a Móri kistérségből átkerült a Székesfehérvári kistérségbe.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Tóth János (független)[6]
  • 1994-1998: Tóth János (független)[7]
  • 1998-2002: Marics Józsefné (független)[8]
  • 2002-2006: Marics Józsefné (független)[9]
  • 2006-2010: Marics Józsefné (független)[10]
  • 2010-2014: Marics József (független)[11]
  • 2014-2019: Marics József (független)[12]
  • 2019-től: Marics József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
133
128
131
158
161
154
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 2,4% lengyelnek, 1,6% németnek, 0,8% szlovénnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 12,2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 26,8% (17,9% nem nyilatkozott).[13]

Látnivalók[szerkesztés]

Bakonykúti lakossága az elmúlt években sokat tett a közterületek rendezése és szebbé tétele érdekében.

  • A római katolikus Nagyboldogasszony-templom 1795-ben épült. Különösen szép fa mellvédes orgonakarzata. Keresztelő medencéje és fapadjai a 19. század elején készültek.
  • A faluban a kivágásra ítélt fák egy részéből szobrokat faragtattak:
  • Millenniumi emlékoszlop
  • Díszkút
  • Kitelepítettek emlékműve
  • Csobogó

Képek a településről[szerkesztés]

Túralehetőségek[szerkesztés]

Bakonykútiról több kirándulási lehetőség is adódik: vehetjük utunkat a Baglyas-hegy felé, ahonnan a környék legszebb panorámája nyílik, a Kincsesbánya irányában lévő Bogrács-hegy felé, és kirándulhatunk a ritka természeti szépségű, több helyen meredek sziklafallal határolt Burok-völgybe is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Bakonykúti, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  9. Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  11. Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  12. Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  13. Bakonykúti Helységnévtár

További információk[szerkesztés]