Bakonykúti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakonykúti
Bakonykuti latkep.jpg
Bakonykúti címere
Bakonykúti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Székesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Marics József (független)[1]
Irányítószám 8046
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 131 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 11,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 253[3] m
Terület 12,45 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj Bakonyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj Keleti-Bakony[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonykúti (Magyarország)
Bakonykúti
Bakonykúti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″
Bakonykúti (Fejér megye)
Bakonykúti
Bakonykúti
Pozíció Fejér megye térképén
Bakonykúti weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonykúti témájú médiaállományokat.

Bakonykúti község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bakonykúti a Kelet-Bakony hegység lábánál, a Burok-völgy természetvédelmi terület mentén, csodálatos természeti környezetben fekvő zsákfalu. Fejér megye legkisebb önálló települése. A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonalának bakonyi szakasza. A legközelebbi város Székesfehérvár (18 km).

Története[szerkesztés]

Az oklevelekben először 1424-ben jelent meg a neve (Kwthy). A település egy része a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták. A török hódoltság idején lakatlanná vált, a 18. századtól akkori tulajdonosa, a Zichy család németeket telepített be az elnéptelenedett faluba. A neve 1903-ig Kuti volt. 1869-ben a patakon 3 vízimalom működött, téglagyára is volt a községnek. Az állandó lakosok lélekszáma 1870-ben 557 fő, 1930-ban 346 fő, 1970-ben 256 fő, 2004-re 100 főre csökkent.

Bakonykúti jelenleg egyre inkább pihenőfaluvá válik. Kezdetben csak a hétvégi házak szaporodtak, de ma már egyre többen választják állandó lakhelyül is a települést, amit az egyre több új építésű lakóház is jelez, így a népességszámban is bizonyos emelkedés tapasztalható. A környék nagyvadas erdei vonzzák a vadászokat, a szép táj és Székesfehérvár relatív közelsége pedig a városból kiköltözőket.

2007-ben a Móri kistérségből átkerült a Székesfehérvári kistérségbe.

Látnivalók[szerkesztés]

Bakonykúti lakossága sokat tett az elmúlt években a közterületek rendezése és szebbé tétele érdekében.

  • A római katolikus Nagyboldogasszony-templom 1795-ben épült. Szép az orgonakarzata, fa mellvéddel. Keresztelő medencéje és a fapadok a 19. század elején készültek.
  • A faluban a kivágásra ítélt fák egy részéből szobrokat faragtattak:
  • Millenniumi emlékoszlop
  • Díszkút
  • Kitelepítettek emlékműve
  • Csobogó

Képek a településről[szerkesztés]

Túralehetőségek[szerkesztés]

Bakonykútiról indulva több kirándulási lehetőség adódik: vehetjük utunkat a Baglyas-hegy felé, ahonnan a környék legszebb panorámája nyílik, valamint Kincsesbánya irányába fekvő Bogrács-hegy felé, és a gyönyörű Burok-völgy irányába.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bakonykúti, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 

További információk[szerkesztés]