Úrhida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Úrhida
Nagyboldogasszony-templom
Nagyboldogasszony-templom
Úrhida címere
Úrhida címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Bognár József (független)[1]
Irányítószám 8142
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 2431 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség338,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130[3] m
Terület7,25 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárrét[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Úrhida (Magyarország)
Úrhida
Úrhida
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 18° 19′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 18° 19′ 55″
Úrhida (Fejér megye)
Úrhida
Úrhida
Pozíció Fejér megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Úrhida témájú médiaállományokat.
Úrhida naplementekor

Úrhida község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban. Székesfehérvár agglomerációjában található, ezért az utóbbi években jelentősen megnőtt a község népessége a szuburbanizációnak köszönhetően.

Fekvése[szerkesztés]

Tengerszint felett 123-191 méteren, völgyekkel tagolt halmon fekvő település.

Története[szerkesztés]

1009–1848-ig[szerkesztés]

A település már a honfoglalást megelőző időszakban létezett, valamivel a mai fekvésétől ÉK-re a Sárvíz partján. Szent István idejéből származtatott oklevél tanúsága szerint a "civitas" elnevezés utal arra, hogy fontos út, híd védelmére itt valószínűleg földvárat építettek. A falu első írásos említése egy 1009-ben készült majd 1257-ben átírt oklevélben történik, amelyben István király Fülét, Úrhida kerületéből, a Veszprémi püspökségnek ajándékozta, ebben az átiratban a település uhida néven szerepel. Később is időről időre egy-egy iratban említésre kerül a település. Mint például az 1323-as oklevél amely szerint a Veszprémi püspökség birtokában van, ebben említik Szt. Miklósról elnevezett templomát is. 1401-ben egy Zsigmond királyi oklevélben az itt lévő malom kerül említésre. 1478-as fehérvári keresztes konvent oklevele leírja, hogy az úrhidai híd, az úrhidai víz felett, az azonos nevű településen áll. Vámot a veszprémi Albert püspök és fehérvári káptalan jogosult szedni.

A falu sorsát az 1543–1560 Fehérvár közelsége, illetve a török dúlás határozza meg. Források szerint 1560-ban kihalt. 1582-es adat szerint az úrhidai malom Batthyány Ferenc-Orbán birtok volt. A török idők után 1702-es forrás szerint Madocsányi családé, majd 1740-től a fehérvári Vörös családé Pentelével együtt. A Farády Vörös család, az alig lakott területen szőlő telepítést végzett, és a területeket bérletbe adta. A bérlők ősztől-tavaszig kinn laktak, azután egyesek itt kinn maradtak végleg, lassan így megindult a falu újra benépesülése. 1757–1810 között 41 családfőt jegyeztek az anyakönyvbe. A II. József féle összeírás 112 házat említ. 1815-ből ismert a szőlőhegy rendtartása, ami szigorúan szabályozta az ültethető növényeket, fákat, állattartást, a jó bor hírének megőrzése érdekében. Az 1831-es kolerajárvány a községet sem kímélte az akkori 192 lakosból 23 lett beteg, és 3 halt meg.

Az 1848-as szabadságharctól az 1900-as évekig[szerkesztés]

Az 1848-as szabadságharc közvetlenül nem érintette a települést, de a hidat szeptember 25-én felszedték Jellasics csapatai hátráltatására. A község továbbra is a szőlőművelésből élt, 1870-ben már 797 lakosa volt. Az akkori közigazgatás szerint a falu élén 16 tagból álló képviselő-testület, illetve a községi elöljáróság állt. Az utóbbihoz bíró, jegyző, törvénybíró, 4 esküdt, körorvos, pénztárnok tartozott. A község életében említésre kerül egy hírhedett időszak, az 1903-as évben amikor verekedések, útonállás, kocsmai véres verekedések voltak, egy akkori jelentés szerint.

Erre az időszakra Széchenyi Zsigmond (Sárpentelén élt) utalást tesz egyik későbbi könyvében, és Úrhidát, mint „bicskás” falut említi. Ez a ragadvány elnevezés a környező településekben még az 1970–1980-as években is élt.

Az I. világháború alatt, és után[szerkesztés]

Az I. világháborúba 1914. októberében vonulnak be tartalékosok a faluból. Az elesettek tiszteletére az elmúlt években emlékművet állított a község. A két világháború között a lakosság zöme mezőgazdaságból élt. A fehérvári piacra termeltek zöldséget, gyümölcsöt, húst (libafertály). A népesség közel 1000 fő (920–975) a helyi földek kevésnek bizonyultak eltartásukra, ezért eljárt a lakosság egy része a környékbe napszámba, részes munkára. A község gyarapszik: utak, új temető, tűzoltóság, villamosítás kezdődik.

A II. világháború alatt és után[szerkesztés]

A II. világháború alatt 1944 decemberében több hónapos álló front alakult ki, többször is "gazdát" cserél a falu. A falu 30 háza, a templom, a szeszfőzde megrongálódott, és sok polgári áldozatot is követeltek a harcok. A fronton elesetteknek a Templom kertjében állítottak emléket. A harc 1945. március 22-én ért véget.

1945-től a 80-as évekig Úrhida éli a kistelepülések életét, először az újjáépítés időszaka, a Földművesszövetkezet megalakulása, Vadásztársaság létrehozása, majd 1948 kultúrház avatás. 1957-ben újra napirenden a villamosítás. 1960-ban megalakul a Rákóczi Tsz. csoport, 1964-ben posta nyílik. A település önállóságát 1969-ben elveszti, és csak tanácsi kirendeltség marad, közigazgatásilag Szabadbattyánhoz csatolják, ami a falu fejlődésének szempontjából hátrányos volt. Óvodát 1987-ben építettek, azonban az iskolában csak az alsó tagozat maradt. 1988-ban, ma is működő, nyugdíjas klub alakul.

Napjainkban[szerkesztés]

Az önállóságát a község 1990-ben nyerte vissza. Az utóbbi 10 évben jelentős fejlődés történt, Felavatásra került a faluház, az utak nagy része aszfaltozott lett, kisebb lakóparkok épültek, "egészségház" készült, gyógyszertár üzemel, felújításra, átépítésre került az önkormányzat épülete...

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,2% görögnek, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 5,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 21,4% (27,9% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Történelmi nevezetességei nem nagyon maradtak fent. A faluházat több száz éves parasztházból alakították ki. A Nagyboldogasszony-templom kertjéből tiszta időben Székesfehérvár, Szabadbattyán, Inota-Várpalota, sőt a Velencei-tó fehér vitorlásai is láthatók.

A Dózsa György utca végén modellreptér található.

Források[szerkesztés]

  1. Úrhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Úrhida, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Úrhida Helységnévtár
  • 2009-ben kiadott jubileumi naptár

Külső hivatkozások[szerkesztés]