Pázmánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pázmánd
Pazmand vár.JPG
Pázmánd címere
Pázmánd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Gárdonyi
Jogállás község
Polgármester Dr. Virányiné Dr. Reichenbach Mónika (független)[1]
Jegyző Járfás Andrea[2]
Irányítószám 2476
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 2157 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség 79,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135[4] m
Terület 27,14 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[5][6]
Földrajzi középtáj Vértes–Velencei-hegyvidék[5][6]
Földrajzi kistáj Lovasberényi-hát[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pázmánd (Magyarország)
Pázmánd
Pázmánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 15″, k. h. 18° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 15″, k. h. 18° 39′ 15″
Pázmánd (Fejér megye)
Pázmánd
Pázmánd
Pozíció Fejér megye térképén
Pázmánd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmánd témájú médiaállományokat.

Pázmánd község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye közepén, a Velencei-hegység keleti nyúlványai alatt, az M7-es autópálya közelében fekvő település. Kápolnásnyék 7 km, Nadap 6 km, Pákozd 14 km, Baracska 10 km, Csákvár 23 km, Martonvásár 13 km távolságra található.

Településrésze, Szőlőhegy Pázmánd centrumától 3 kilométerre fekszik, déli irányban. 2011-es adatok szerint Szőlőhegy lakónépessége 10, a lakások száma 4, a nem lakott üdülők száma 288.[7] Buszközlekedés köti össze a környező településekkel.[8] 2005 óta minden év pünkösd hétfőjén megrendezik a Hegyünnepet Szőlőhegyen.[9]

Története[szerkesztés]

Pázmánd az 1780–1784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen
Pázmánd az 1806–1869 között készített franciskánus topográfiai térképen
Pázmánd az 1872–1884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen

Pázmánd és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén feltárt kora vaskorból származó temető leletei, s az itt átmenő római hadi út, és római kori település nyomai is bizonyítanak.

A falut és környékét még I. István király adta Hontnak és Pázmánynak, az államalapítás idején, akiknek e környék lett nyári szálláshelye, s a későbbiekben itt alakult ki a mai falu is. Hont és Pázmány, a későbbi Hontpázmány nemzetség megalapítója, s róluk vette nevét a település. A tatárjárás idejéből a településről írásos emlék nem maradt fenn, az 1500-as évekről azonban már fennmaradt néhány adat: a Székesfehérvárról kivonuló török csapatok útjába eső települést a törökök templomával együtt felégették, s az csak a 18. század elején népesedett újra, nagyrészt szlovák telepesekkel.

1517-ben Pázmánd a Buzlay családé és Buzlay Mózes Katalin nevű leányáé volt. 1593-ban a baracskai Pálffyak kapták adományba. 1637-ben a Pálffy családtól Jakussics György vásárolta meg, és még ez évben a komáromi jezsuitáknak adományozta, akik itt templomot és kastélyt építettek. Első templomukat a törökök elpusztították, de az a falu lakosainak segítségével újra felépült. A 18. század közepén Mária Terézia a falut Kempelen János generálisnak adományozta, akinek a falu – II. Józsefnek 1782-ben a szerzetesrendek feloszlatásáról hozott rendelete után – végleg tulajdonába került. Kempelen János halála után fiáé, Kempelen Nándoré, majd Imréé lett. 1800-as években a Lyka család vásárolta meg. 1863-ban a falu a templommal és a kastéllyal együtt leégett.

A település jelene[szerkesztés]

A településen a 2010-es évek eleje óta működik utcabizalmi rendszer, azóta a harminchárom utcarész mindegyikének „bizalmi” embere van, akit a helyben lakók választanak meg; az érintettek feladata, hogy közvetítsék az ott élők panaszait, igényeit az önkormányzat felé, elsimítsák az utcaszintű konfliktusokat.

2013-ban a falu csatlakozott (az országban elsőként) az Amerikai Egyesült Államokban már negyven éve működő Earthship (földhajó) programhoz, melynek célja a környezettudatos gondolkodás terjesztése, többek között az autógumik újrahasznosításán keresztül. Hasonló módon, az újrahasznosítás szempontjait szem előtt tartva szervezik meg a települési lomtalanításokat is, s az azokból befolyó pénzzel az önkormányzat az iskolát, illetve a civil szervezeteket támogatja.

Pázmánd önkormányzata 2015-ben, szintén az országban elsők között vállalta, hogy csatlakozik az Üvegfalu-programhoz is, és az interneten minden, a falu a gazdálkodásával kapcsolatos információt nyilvánosságra hoz, hogy még a korrupció árnyéka se vetülhessen a vezetésre. Az eDemokrácia Műhely Egyesület közreműködésével, valamint a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével olyan internetes portál készült, amelyen a helyhatóságok számára előírt, 250 különféle adatot érintő kötelező adatszolgáltatás mellett az adott település működését meghatározó egyéb információkat is közzé lehet tenni, ezt az internetes portált használja adatai közzétételére Pázmánd.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Katolikus templom – 1688-ban a törökök felgyújtották, de a jezsuiták újjáépítették.
  • Jezsuita rendház épülete – Ma iskola működik benne.
  • Nepomuki Szent János-szobor
  • Jankovich kúria, a templom és a kastély után a falu harmadik legidősebb épülete.
  • Tájház
  • Vízimalom

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pázmánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Polgármesteri hivatal, Pázmánd (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Pázmánd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  5. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  7. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  8. Pázmánd buszmenetrend (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  9. Hegyünnep (magyar nyelven). port.hu, 2010. május 24. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  10. Biczó Henriett: Ő az a polgármester, aki szembemegy a széllel: nem egy 33 éves, háromgyermekes családanyára számítottunk. Szabadföld.hu, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2016. január 17.)

További információk[szerkesztés]