Zichyújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichyújfalu
Az eklektikus stílusban épült Zichy-kastély. Jelenleg a polgármesteri hivatal épületeként funkcionál
Az eklektikus stílusban épült Zichy-kastély. Jelenleg a polgármesteri hivatal épületeként funkcionál
Zichyújfalu címere
Zichyújfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Gárdonyi
Jogállás község
Polgármester Füzesiné Kolonics Ilona (független)[1]
Jegyző Dr. Berzsenyi Orsolya (jegyző)[2]
Debreczeni József (aljegyző)[3]
Irányítószám 8112
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 921 fő (2015. jan. 1.)[4]
Népsűrűség 85,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 125[5] m
Terület 10,82 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[6][7]
Földrajzi középtáj Mezőföld[6][7]
Földrajzi kistáj Közép-Mezőföld[6][7]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zichyújfalu (Magyarország)
Zichyújfalu
Zichyújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 18° 40′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 18° 40′ 12″
Zichyújfalu (Fejér megye)
Zichyújfalu
Zichyújfalu
Pozíció Fejér megye térképén
Zichyújfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichyújfalu témájú médiaállományokat.

Zichyújfalu (latinul: Villa Nova, régi magyar nevein Wyfalw (Ujfalu), Puszta-Ujfalu, Zichy-Ujfalu) község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre, Székesfehérvártól körülbelül 25 kilométerre délkeletre. A település jól megközelíthető közúton (6212-es közút) és vasúton (Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal) egyaránt. A második világháború után Seregélyeshez tartozó települést 1966-ban csatolták Gárdonyhoz, majd 1997 decemberében alakult önálló községgé.[8] Hozzá tartozik a falutól keletre elhelyezkedő kis település, Barákapuszta.

Területe az ókor óta lakott. Első okleveles említése 1239-ből való, amikor Villa Noua (Nova) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik nemesi előnévben, Wyfalw (Újfalu)-ként.[9]

Már a török időkben megjelent a Zichy család mint nagybirtokos Újfalun. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték. 1784-ben az uradalom birtokosa, gróf Zichy Ferenc kúriát építtetett Újfalun, dédunokája, Zichy Nepomuk János az 1860-as években kastélyt, melyet 28 hektáros parkkal vett körül, attól északkeletre pedig vadaskertet létesített.[9] A falu a 18. század végétől a 20. század közepéig a tókörnyék egyik legfontosabb településének számított. A megkülönböztető „Zichy” előtag, melyet 1898-ban vett fel a település, az egykori földesurakra, a gróf Zichy család tagjaira utal. A Zichy-kastélyban jelenleg a község polgármesteri hivatala működik, a kastélyhoz tartozó park és parkerdő aktív pihenéshez nyújt lehetőséget.

Nem zsákfalu, csendjét nem zavarja országos főút. A községben élők maguk építik a közösséget, kirándulnak, kistérségi eseményeken vesznek részt. Közel vannak városhoz, de inkább a természethez.
– Kovalcsik Katalin újságíró[10]

Földrajza[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

A Mezőföld – így Zichyújfalu is – a mérsékelten meleg-száraz klímakörzetbe tartozik. Az évi átlaghőmérséklet 10,5 °C körül mozog. Az uralkodó szélirány északnyugat-nyugati, az átlagos szélsebesség 2–4 m/s között alakul. A napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000 órát.[11]

Zichyújfaluban a 2008-as esztendőben 693 milliméter,[12] 2009-ben 570 milliméter,[13] 2010-ben 1060 milliméter,[14] 2011-ben 358 milliméter[15] csapadék esett.

Fekvése[szerkesztés]

A 6212-es számú közút, amely a települést Agárddal és Szabadegyházával köti össze

Zichyújfalu a Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre található. Északról Gárdony, keletről Pusztaszabolcs, délről Szabadegyháza és nyugatról Seregélyes határolja. A település keleti területét a Keleti-Hippolyt-árok szegélyezi. Vonattal a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon, autóbusszal a helyközi 8029-es és 8152-es járattal közelíthető meg Velence, Gárdony és Székesfehérvár felől.[16]

Infrastruktúra[szerkesztés]

A településen az áramszolgáltatás teljesen kiépült, a vízellátást önálló vízközmű biztosítja. A faluban három kút és egy 100 m³-es hidroglóbusz van, a vízhálózat 7115,5 méter hosszú. A földgázellátás is biztosított a településen, viszont a csatornarendszer még nincs kiépítve.[17] A telefonhálózat 1995-ben készült el Zichyújfaluban.[18]

Zichyújfalut közúton a 6212-es számú közút köti össze Agárddal és Szabadegyházával, vonattal pedig a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon lehet megközelíteni. A településen 4302 méter hosszú burkolt út, 4552 méter hosszú járda és 630 négyzetméternyi parkoló található. A községben polgárőrség is működik.[18]

Élővilága[szerkesztés]

A Zichy-tó

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint a településen egy gólyafészek található.[19] Az évtizedek óta ott álló gólyafészek helyére 2000-ben újat építettek.[20]

A Velencei-tótól délre erdők csak foltokban maradtak fenn, melyeknek jelentős részük telepített akácos. Zichyújfalu keleti területén található Keleti-Hippolyt-árok völgyében viszonylag nagyobb egységes foltban található erdő. A Keleti-Hippolyt-árok vizes élőhelyekben gazdag ökológiai folyosó. Zichyújfalu északi részén nyárfás erdőfolt, mocsaras, lápos terület helyezkedik el.[21][22]

Zichy-tó és vadvédelmi terület[szerkesztés]

A tó, amelyet 2010 körül öntözőtóvá alakítottak, gazdag madár- és halállománnyal rendelkezik. 2011-ben tizenkét ott élő hattyút számoltak össze a falusiak. A tótól északra található vadvédelmi terület egy mocsaras árterületet[22] foglal magába, ahol számos vadállatfaj él. A falutól délre és keletre levő, mára kiszáradt kopolyák (juhászkutak) élővilága is gazdag volt még az 1960-as években is.

Demográfiai adatok[szerkesztés]

Zichyújfalu lakossága 1870 óta csökkenést és növekedést is mutatott. Az 1970-es évekig folyamatosan növekedett a lakónépesség, csak az első és a második világháború következtében esett vissza a népességszám a településen. Az 1980-as évektől figyelhető meg a lakosság folyamatos csökkenése, mely 2001-től pár éven keresztül emelkedett ugyan, de 2006-tól megint csökkenő tendenciát mutat. 1970-ben 982 fő, 1980-ban 946 fő, 1990-ben 929 fő, 2001-ben 973 fő élt a faluban. 2006-tól folyamatos lakónépesség-csökkenés figyelhető meg. 2006-ban 1005 fő, 2007-ben 989 fő, 2008-ban 961 fő, 2009-ben 969 fő, 2010-ben 956 fő, 2011-ben 944 fő, 2012-ben 941 fő, 2013-ban 921 fő, 2014-ben 909 fő, 2015-ben 921 fő élt a faluban.

Zichyújfalu lakónépességének alakulása 1998 és 2012 között

Népességnövekedés 2009-re volt megfigyelhető, ekkor az előző évhez képeset nyolc fővel laktak többen a faluban. Kisebb népességnövekedés 2015. január 1-re is megfigyelhető volt, ekkor 2014. január 1-hez képest 12 fővel többen laktak a faluban.[23][24]

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Zichyújfalu lakónépessége 971 fő volt. Közülük 883 fő vallotta magát magyar, 1 fő görög és 1 fő román nemzetiségűnek, míg 86 fő nemzetisége ismeretlen.[25]

Zichyújfalu korfája a 2001-es népszámlálási adatok alapján

A településen 269 fő 18. életévét még be nem töltő személy (csecsemő, gyermek, kamasz) élt a népszámlálási adatok szerint. A 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és öregkorú emberek száma 62 fő volt, ebből a 100 felnőtt korúra jutó gyermekkorúak száma 36 fő volt, míg a 100 felnőtt korúra jutó öregkorúak száma 25 fő volt. A 100 gyermekkorúra jutó öregkorúak száma pedig 71 fő volt.[26]

2001-ben a településen lakó 971 főből 383 főnek nincs munkahelye, 301 fő helyben, 287 fő más településen dolgozik vagy tanul a népszámlálás szerint. A Zichyújfaluba más településről dolgozni, tanulni bejáró emberek száma 268 fő. A nappali népesség száma 952 fő. Zichyújfaluban 219 helyben lakó tanuló volt 2001-ben, ebből 129 fő helyben, míg 90 fő más településen tanult. Zichyújfaluba más településről bejáró tanulók száma 15 fő. A faluban 144 fő helyben tanuló diák volt.[27]

Zichyújfaluban a népszámlálás szerint 2001-ben a 280 lakóegységből 267 lakás volt. A 267 lakásból 262 volt lakott, míg ötöt nem laktak. A településen lakott egyéb lakóegységek száma 2001-ben 13 volt. A 971 főből 926 fő lakott lakásban, 45 fő egyéb lakás célú helyen lakott. Zichyújfaluban a 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakók száma 353 fő volt.[28] A 267 lakásból 243 lakás magánszemély, 4 önkormányzati, 20 egyéb tulajdonban volt. A 267 lakásból 28 egyszobás, 94 kétszobás, 115 háromszobás, 30 pedig négy- vagy többszobás volt.[29]

A 267 lakás között 1919 előtti építésű nincs a faluban, 1920 és 1944 közötti építésű lakásból csak 17 darab van, míg 1945 és 1959 között épült lakásokból 94 darab található. 1960 és 1969 között 35 lakás épült Zichyújfaluban, 1970 és 1979 között 45, míg 1980 és 1989 között 68 lakás épült a településen. Az 1990 és 2001 közötti években kevés, mindössze nyolc lakás épült az előző évekhez képest.[30]

Történelme[szerkesztés]

Zichyújfalu jozefiniánus térképe. Zichyújfaluról ezt a topográfiai térképet az 1780-as évek első felében készítették. Magyarország első katonai felmérése keretében készítették el, amely egy 1780 és 1784 között lezajló katonai topográfiai felmérés eredménye
A falu franciskánus térképe. Magyarország második katonai felmérése 1806 és 1869 között zajlott le. A második felmérés a jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újramérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt
A falu ferencjózsefi térképe. A harmadik katonai felmérés Magyarországon (és a Partiumban) 1872 és 1884 között valósult meg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként
A Zichy-kastély 1904-ben
A Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet épülete (ma lakóház)
Gróf Zichy Kázmér, a falu birtokosa 1921 és 1949 között

Zichyújfalu területe már az ókorban is lakott volt. Ezt nem csak a település határában feltárt kelta temetkezési hely bizonyítja, hanem a falu területén talált ókori kelta ezüstpénzérmék is. A pénzérmék eredetét egyes szakértők a Kr. e. 90-es évekre, mások a Kr. e. 2. százara teszik, de vannak, akik szerint ennél is régebbiek lehetnek.[31] A Zichyújfaluban feltárt 268 darab ezüstérméhez hasonló leletek csak Dunaújvárosban kerültek elő, ott összesen 300 darab ezüstöt találtak. Ez a két lelet azt bizonyítja, hogy a kelta időkben Fejér megye területén pénzverde működött.[32]

Zichyújfalut először 1239-ben említik az oklevelek, az akkori Villa Nova (villam Nouam) a Csák nemzetség vértesi birtokaihoz tartozott.[33] Újfaluként (Wyfalw) 1447-ben említik elsőként nemesi előnévben.[34]

A török megszállás alatt, 1650-ben a palotai váruradalom részeként a Zichy család kezébe került (a zicsi és vázsonykői Zichy család 1655-ben kapott III. Ferdinánd királytól magyar bárói, 1679-ben I. Lipót királytól magyar grófi címet). Ekkor a magyar földesúr Győrben, a török földesúr Székesfehérvárott lakott. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést, akik 1717-ben kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását, elsősorban azért, mert kevés volt a határuk jószágaik eltartására. A pusztát a Zichy család vedrődi ágazata, ezen belül a seregélyesi ág birtokolta. 1740-től jelenik meg az „Ujfalu” elnevezés. Újfalupuszta és a szomszédos uradalmak határainak pontos kijelölésére 1745-ben került sor.

1784-től 1812-ig gróf Zichy Ferenc Újfalu birtokosa.[33]

Vályi András földrajztudós (1764–1801) 1796–1799 között a Magyar Országnak leírása című művének harmadik kötetében így írt Zichyújfaluról:[35]

Újfalu. Szabad puszta Fejér Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, fekszik Seregélyeshez nem messze, és annak filiája; n. k. jó lapos földgye van, búzát, zabot, szénát bőven terem, piatza Adonyban.

Zichy Ferenc 1784-ben vadászkúriát építtetett a faluban. Ez volt az úgynevezett kis kastély mely a nagy kastély megépülése után a gazdatiszt (Zichyújfaluban intéző) lakása lett. A puszta egyházigazgatásilag a seregélyesi káplánság filiája volt. Ekkor a településen 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt. II. József 1785-ös népszámlálása során csak 61 embert vettek nyilvántartásba a Újfaluban. Zichy Ferenc birtokait fia, Zichy Ferenc Szerafin örökölte.

1812-től 1861-ig Újfalu ura tehát gróf Zichy Ferenc Szerafin József volt.

A település fejlődése Zichy Ferenc Szerafin József grófsága alatt újabb lendületet vett, amikor megalapította a falu első iskoláját a 19. század elején. Nagy szükség volt az intézményre, ugyanis 1851-ben már 379 ember élt Újfaluban (a régi iskola épülete a ma is használatos iskolaépület 1958-as elkészültéig eredeti funkciójában működött, 1958-tól 1983-ig imaház, 1983-tól kb. 2010-ig pedig lakóház volt. Azóta elhagyatott, rendkívül rossz állapotban van). A 19. században a feudális rendszer konzerválódott. A lakosság nagy része gazdasági cselédekből, napszámosokból állt, így az 1848-as jobbágyfelszabadítás tulajdonképpen nem hozott változást a település életében.[33] Újfalu irányítását Seregélyesről végezték, a puszta földesura is ott élt állandó jelleggel. Zichy Ferenc 1861-es halála után az újfalui uradalmat harmadik fia, Kázmér viszonylag korai halála (1847) okán annak fia, Nepomuk János örökölte.

Zichy Nepomuk János gróf 1861-től 1916-ig birtokolta a települést.

Zichy János energikusan látott hozzá Újfalu fejlesztéséhez: az 1860-as években kastélyt építtetett, melyet 28 hektáros parkkal vett körbe, valamint vadaskertet létesített. A kúria, melyet ettől az időtől kezdve neveztek kis kastélynak, az intéző lakása lett. A gróf az új kastély elkészülte után, 1870-es években megindította az önálló majorság megszervezését Újfaluban. A föld jó termőképessége a gabonáknak és az állattenyésztésnek egyaránt kedvezett. A századvégre már jól jövedelmezett a mezőgazdaság, ám a cselédség életkörülményei nem sokat javultak, több munkásmegmozdulásra került sor (Seregélyessel együtt) 1897 és 1906 között. Az uraság ugyanis főként saját szükségleteire fordította a mezőgazdaságból szerzett jövedelmet. Az 1890-es években, mint részvényes, bekapcsolódott az Adony-Szabolcsot Székesfehérvárral összekötő vasútvonal építésébe, és postahivatal felállítására tett kísérletet. Zichy Nepomuk János ezen intézkedéseivel megteremtette a Zichy család önálló zichyújfalui ágát.

Zichyújfaluban nagyobb részben a római katolikus, kisebb részben a református felekezet volt jellemző a lakosság soraiban. Iskolája római katolikus jellegű volt, ahová a reformátusok gyermekei is járhattak. Az 1870-es években Zichy János évi 400 forintot fordított az iskola működésére. A gróf egy időben a támogatást beszüntette, így évekig abbamaradt a tanítás. A később újraindult oktatás 1958-ig zajlott a régi épületben, akkor épült fel ugyanis az új iskola. 1898-tól hívják a települést Zichyújfalunak.[33] Zichy János az uradalom távolabbi területei közül Annaligetet és Hyppolitpusztát keskeny nyomtávú vasúttal kötötte össze a zichyújfalui vasútállomással, az állomáson rakodó épült, így egyszerűbbé vált a mezőgazdasági áruk (termény, élőállat) szállítása, ennek köszönhetően pedig Székesfehérvár mellett már a főváros is felvevőpiacává vált az itt előállított termékeknek. Az első világháború idején Zichy János bérbe adta birtokát. A gróf 1916-ban halt meg, uradalmát fiai, István és Kázmér örökölték. Idősebb lévén István került az uradalom élére.

1916-tól 1921-ig a majorság vezetője tehát gróf Zichy István.

A Tanácsköztársaság idején önálló termelőszövetkezet jött létre Zichyújfaluban, az 1920-as évektől kezdve azonban visszaállt a nagybirtokrendszer. Zichy István 1921-es halálát követően öccse, Kázmér vette át az uradalmat.

1921-től 1949-ig Zichyújfalu birtokosa Zichy Hyppolit Kázmér volt.

Zichy Kázmér legendás vadász hírében ált, 1907-1908-ban kelet-afrikai vadászkörúton vett részt, melyről naplót írt. A napló könyv formájában többször is megjelent A Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig címmel. A gróf fejlesztette a vadgazdálkodást, a zichyújfalui vadaskertet országszerte ismertté tette. 1920 előtt megnyitotta Zichyújfalui Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. 1938-ban az ő engedélyével forgathatták a faluban Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének (Egy pesti éjszaka) egyes jeleneteit. A forgatás idején a vasútállomás homlokzatán a „Tállya” felirat volt látható.

A második világháború idején a grófi család és több mezőgazdasági munkás elhagyta a települést. Zichyújfalut bombatámadás is érte, mivel az észak-déli eljutás szempontjából stratégiai fontosságú volt, kiterjedt keskeny nyomközű vasúthálózatával pedig egyszerűen jutottak el a kiváló minőségű áruk a nagyvasútra, tehát élelmezési szempontból is kiemelt jelentőséggel bírt. A háború a térségben igencsak elhúzódott, 1945. március 21-ig tartott. A település romokban hevert: a harcok és a bombázás során mindkét kastély megsérült, az új kastély keleti szárnya ekkor dőlt össze. A vasútállomás szintén súlyos károkat szenvedett, a vasútvonalat pedig tulajdonképpen felszántották. Ez év tavaszán felosztották az uradalom területeit, Zichy Kázmérnak és idősebb fiának, Endrének visszaadták a kastélyt és 100–100 hold területet.[33] A földeket 1949-ben államosították, a Zichy család végleg elhagyni kényszerült birtokait. Zichy Kázmér a Heves megyei Apcon halt meg 1955-ben.

A második világháború után sok betelepülő érkezett a faluba, mely Seregélyes településrészre lett. A faluban méretéhez képest jelentős építkezések is történtek. A lakosság ekkori növekedése miatt a közigazgatási feladatokat már nehezebben lehetett Seregélyesről ellátni és ezen nem sokat segített a tanácsi kirendeltség létrehozása sem. Az 1950-es évek közepére a településen olyan nagyüzemi gazdálkodás működött, amely a községi terhek nagyobb részét vállalni tudta. 1952-ben – stílszerűen – 52 lakást építettek egyszerre kalákában. 1957 és 1959 között megépítették a postát és az új iskolaépületet, amelyben a mai napig folyik az oktatás. 1956-ban az egész település villanyvilágítást kapott.[33]

1948-ban a Közjóléti Szövetkezet volt a bérlő a Zichyek megmaradt birtokain, majd helyén állami gazdaság alakult, amelynek vezetése Szarvas Ferenc intézőnek a feladata lett.[33] Az 1960-as években az agárdpusztai székhelyű Agárdi Állami Gazdaság Zichyújfalui Kerületében virágzott a mezőgazdaság: hibridkukorica termesztése, szarvasmarha- (100-as vagy úgynevezett csíraistálló) és sertéstenyésztés (pálmajori, az annaligeti és barákapusztai sertéshizlalda), baromfitenyésztés (csiribpusztai csirkekeltető). Európa-hírű fácánrezervátumában az 1950-es, 1960-as években a kormány tagjai is vadásztak. Ezek közül Dobi István, az Elnöki Tanács elnökének látogatásai emlékezetesek maradtak.

Az Állami Gazdaság igazgatója 1958-tól 1972-ig Váncsa Jenő, aki 1980-tól mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, 1967–75 között országgyűlési képviselő volt. Ő kezdeményezte Magyarországon a hibridsertés tenyésztésének megalapozását és a nagy hozamú tejelő tehenészetek meghonosítását. Munkásságáért 1974-ben Eötvös-díjat kapott.

Az 1950-es években állandóvá válnak az évenkénti szüreti felvonulások, mely hagyomány még ma is él a faluban.

1962. szeptember 14-én a falu a Gárdonyhoz való csatlakozás mellett döntött, mivel a lakosság mintegy 80%-a az Agárdi Állami Gazdaságban dolgozott. Az állami gazdaságon belül Zichyújfalu földjei különálló kerületet alkottak, a kerület irodája a Zichy-kastélyban volt. Az állami gazdasági dolgozók mellett többen voltak, akik ingáztak a 25 km-re fekvő Székesfehérvár nagy üzemeibe (pl. Videoton, Ikarus, Köfém).[33] A települést 1966. január 1-ével csatolták Gárdonyhoz.[36]

Az 1960-as években megindult az infrastrukturális fejlődés is. Utak, járdák épültek, javult a kereskedelmi ellátás. Új út épült a zichyújfalui vasútállomásától Csiribmajorig, így buszjárat indulhatott a Velencei-tó felé. Az 1970-es években elkészült a községet Hyppolitpusztán át Szabadegyházával összekötő út is, így megnyílt a lehetőség Dunaújváros közvetlen eléréséhez a 62-es úton keresztül.

1970-ben az állami gazdaság zichyújfalui traktorosai közül hárman, név szerint Fartel Mihály, Nagy József és Németh Tibor érdemeikért Állami Díjat vehettek át.

Az 1980-as években a takarmányüzem terjeszkedésének áldozatává vált az 1784-ben épített kúria, amely a második világháború óta állami gazdasági lakóépület volt. Ma a gyár tűzivíztározója van a helyén.

Az 1970-es években kezdődött meg a lakosság lassú elvándorlása, amely az 1990-es évektől mérséklődött. A rendszerváltás után a virágzó állami gazdaság felbomlott, a közlekedés színvonala leromlott, egyre nehezebben lehetett elérni Gárdony többi részét (így a polgármesteri hivatalt) és más településeket is. Iskola-pénzügyi viták is felmerültek. Így a lakosság helyi népszavazáson az elszakadás mellett döntött. Zichyújfalu 1997. december 15. óta tehát ismét önálló település.

2013. január 1-én a zichyújfalui és a sukorói polgármesteri hivatal összeolvadt, mivel az Alaptörvény 34. cikk (2) bekezdése alapján[37] azon települések, melyeknek 2000 fő alatt van a népességük, nem tarthatnak fenn önálló polgármesteri hivatalt. Ez a következőképp alakult a két település esetében: a sukorói hivatal lett a székhely, a zichyújfalui pedig az állandó kirendeltség.[38] Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a polgármesteri hivatal munkáját irányító jegyző lett közös; a közös jegyző nevében a Zichyújfalu közigazgatási területén esedékes ügyeket az itteni aljegyző végezheti el. Ez az önkormányzati társulás nem korlátozza a települések önrendelkezésének jogát, egyszerűbben fogalmazva, attól, hogy a közös önkormányzati hivatal székhelye Sukorón van, Zichyújfalu még nem tartozik Sukoróhoz, képviselőtestülete a polgármester elnökletével továbbra is szabadon dönt a települést érintő összes felmerülő kérdésben, a két község pedig gazdasági életében is teljesen független egymástól.

A község címere[szerkesztés]

A címer a falu adottságainak jelképe

Zichyújfalu község címere álló helyzetű, háromszögű pajzs. A kék pajzsmező veres cölöppel hasított, benne egy aranykorona lebeg, melyből arany napraforgó nő ki. A napraforgó szárán három-három aranylevél látható. A kék pajzsmezőben jobbról-balról egy-egy ötágú arany szarvasagancs lebeg.

A község címerében látható aranykorona a falu és az azt körülvevő föld termékenységére, nagyon jó minőségére utal. A község címerében látható napraforgó a község mai életét jelképezi. A címerben szereplő szép és hasznos növény nem csupán a környék mezőgazdaságára utal, amely a település megélhetését biztosította évszázadokon keresztül: e virág jelentése ennél több, Zichyújfalu lakóinak vágyát fejezi ki, hogy az önállóvá vált községük élete minél hamarabb felvirágozzék.[39]

Kultúra[szerkesztés]

A szüreti mulatság[szerkesztés]

A szüreti mulatság csaknem egy évszázados hagyomány a településen. Az első 20 felvonulás nem évi rendszerességgel zajlott le, azonban 1950-es évek elejétől minden évben megrendezésre került a mulatság. 2013-ban a 80. szüreti felvonulást rendezte meg a község! Napjainkra egyre jobban válik turistalátványossággá és egyre erősödik a szüreti felvonulás hagyománya a faluban.

A zichyújfalui mazsorettcsoport fellépése a szüreti felvonuláson, 2011-ben

Egy hagyományos zichyújfalui felvonulás a következőképpen néz ki: október havának közepe fele, délben vagy 13:00-kor elindul a helyi, és környékbeli (általában pusztaszabolcsi, szőlőhegyi, seregélyesi és perkátai) lovasokból álló menet a Kastélyparkból. A község három pontján megáll a menet, majd színvonalas előadást tekinthetünk meg, ahol általában a helyi óvodások, iskolások, mazsorettesek és néptáncosok lépnek fel. Persze a bíró, a bíróné, a kisbíró és a kéregető cigányasszonyok is elengedhetetlen részei a mulatságnak. Az első megálló a templom előtti tér, ahol a legnagyobb a tömeg (mivel az idelátogatók többnyire csak idáig kísérik a felvonulókat). A menet kb. 4-4,5 óra alatt bejárja a falut, majd a Kastélyparkba visszaérkezvén az önkormányzat vacsorára invitálja a fellépőket és a felvonulókat, itt az is elfogyaszthatja vacsoráját, aki előre leadta rendelését. Este 8-tól a Fekete István Általános Iskola és Művelődési Házban szüreti bál tartandó, ami csakugyan igen népszerű esemény, a bevételből sok mindent tudnak finanszírozni (pl. a Templomkert 2013-as felújítását). A bálon hajnalig vigadnak a vendégek, itt az élőzene és tombola nyereményjáték is biztosítva van.

Egyéb események[szerkesztés]

Szent Teréz tiszteletére a templomtéren 2008-ig minden évben megrendezték október 15-én a búcsút. Önálló községként a település a helyi Fekete István Általános Iskola épületét bővítve művelődési házat alakított ki.[40] Megalakult a helyi mazsorettcsoport, amelynek tagjai rendszeresen lépnek fel helyi, országos, esetenként nemzetközi rendezvényeken, versenyeken,[41][42][43] utóbbi esetben elismert helyezéseket elérve. A fiatalok példáját követve az anyukák megalakították a Zichyújfalui Asszony Tánc Csoportot.[44] A településen 1975 óta óvoda működik, ami 1993-tól önálló létesítmény.[45]

Augusztus 20-a környékén falunapot rendez a község, szeptember végén pedig az idősek világnapja alkalmából idősek napi rendezvényt tartanak a művelődési házban. A karácsony közeledtével az adventi készülődés jellemző, húsvétkor - stilszerűen - húsvéti készülődést és mazsorett gálát szerveznek.

Talán hagyományt teremthet a Lady M. Esküvői Ruhaszalon bemutatója is Zichyújfaluban, eddig két alkalommal került megrendezésre az esemény. A Velencei-tavi Nyári Játékok egyhetes rendezvénysorozata Zichyújfalut is érintette, azonban az egész programsorozat néhány éve megszakadt.

Egyéb kulturális információk[szerkesztés]

A helyi általános iskolában iskolai és községi könyvtár működik.[46][47] 1963-ban a kastélyban szakszervezeti könyvtár jött létre, aminek az alapítója az Agárdi Állami Gazdaság Szakszervezeti Bizottsága volt. A könyvtár könyvállománya 10220 darab kölcsönözhető könyvből állt. Napjainkban már a kastélyban nem működik könyvtár.

1938-ban a településen forgatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének, az Egy pesti éjszakának[48] egyes jeleneteit. A forgatás idejére az állomás épületének a homlokzatára a „Tállya” felirat került.[49]

Mazsorettcsoport

A Napraforgó Mazsorettcsoport 1999. február 28-án alakult meg Zichyújfaluban. Műsoraikban a hagyományos menetzenei indulók mellett a latin-amerikai táncműfaj stilizált mazsorett koreográfiái is szerepelnek eszközökkel (zászló, mazsorett bot, pompon). A Napraforgó Mazsorettcsoportban három csoport működik: egy mini csoport, egy kis kadet és egy junior korcsoport. A mini csoportban résztvevők életkora 4–8 év, a kis kadet tagjainak életkora 9–13 év közötti, és a junior korcsoport tagjai azok, akik már a kezdetektől együtt vannak. A három korcsoport létszáma változó, általában 30 és 40 fő között ingadozik a létszám. A mazsorettcsoport tagja a Magyar Fúvózenei Szövetségnek, a Magyar Mazsorett Szövetségnek, a Twirling Szövetségnek és a Mazsorett Szövetségnek. Gyakori meghívásokat kapnak a Velencei-tó és a megye más településeinek rendezvényeire, folyamatosan részt vesznek az említett szövetségek által szervezett versenyeken, és több kategóriában is országos bajnokságot nyertek. Az IIG Nemzetközi Táncszövetség által szervezett kvalifikációs versenyen, Kapuváron a Napraforgó csoportnak sikerült megszereznie az Európa-bajnokságra való kijutáshoz szükséges pontszámot. A Hollandiában megrendezett bajnokságon Monti Csárdás című darabjával Európa-bajnok lett a csapat. A Napraforgó Mazsorett Csoport utánpótláscsoportja a Százszorszép Mazsorett Csoport.[50]

2015. június 26. és június 28. között rendezték Balatonfüreden a VI. Látványtánc Európa-bajnokságot,[51] ahol Zichyújfalu mazsorettcsoportja két csapatszámban is első helyezést ért el, valamint szólóban egy aranyérmet és egy ezüstérmet, párosban pedig egy ezüstérmet nyertek.[52]

Kézművesség

Zichyújfalu kézművességét a Zichyújfalui Kézműves Szakkör élesztette föl. A szakkör 2012-ben alakult meg, jelenleg nagyjából 20 főt számlál, azonban ez a létszám egyre gyarapszik. A szervezet 2013. szeptember 15-én bemutatkozási lehetőséget kapott a "Kézművesség mesterei" kiállításon, mely ekkor Sárosdon került megrendezésre.

Vallás[szerkesztés]

A vallási élet közösségi gyakorlása a katolikus templom megépítéséig egy imaházban, az 1800-as évek elején készült iskolaépületben történt. A templomépítés kérdése már korábban felvetődött, de csak az 1970-es évek végétől valósult meg lakossági segítséggel. Felmerült a közeli Szabadegyháza (volt Szolgaegyháza) felsőpusztai kápolnájának lebontása és áttelepítése. Bontás közben azonban a kápolna építési anyaga annyira elporladt, hogy a terv kivitelezhetetlenné vált. Ezután került sor az új templom megépítésére, mely 1982-re készült el. A modern stílusú templom a Petőfi és az Ady Endre utcák kereszteződésében áll. A templomkert egy része gondozott, virágosított park.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Zichyújfalu lakosságának 58,9%-a római katolikus, 7,5%-a református, 0,3%-a evangélikus vallású, illetve 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik, továbbá a lakosság 11,6%-a nem tartozik egyházhoz vagy felekezethez sem, míg a lakónépesség 21,1%-a nem válaszolt.[53]

Sport[szerkesztés]

A helyi sportklub (MEDOSZ) az 1960-as években kitűnő lovas díjugratóval rendelkezett, Szabó Istvánnal. Több területi versenyt megnyert, az országos bajnokságokon is nagyszerűen szerepelt. Az 1970-es években a női és a férfi kézilabda-együttesek a megyei bajnokságban játszottak. Azóta megszűntek. A korábban a körzeti bajnokságban szereplő labdarúgócsapat hosszú kihagyás után 2000 körül újjáalakult. A megyei III. osztály déli csoportját 2007-ben megnyerték, így a következő bajnoki idényben a megyei II. osztályban indulhattak, de kiestek.[54]

Kondipark a sportpályáknál

2013. december 1-jén Zichyújfaluban került megrendezésre a HSMA által szervezett II. osztályú Erős Emberek Páros Országos Bajnokság.[55] 2014-ben a HSMA a Felföldi Játékok Országos Bajnokságát tartotta a faluban.[56]

2015. október 20-án szabadtéri fitneszparkot létesítettek Zichyújfaluban a sportpályák mellett. Hat darab kondigép került kihelyezésre.[57]

Az épülő Zichy Csarnok

A településen „A” típusú, 18×30 méteres pályával rendelkező tornaterem épült a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében.[58][59] 2015. október 16. és 2015. november 11. között lezajlott az „A” típusú tornaterem megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás, amely közbeszerzésnek végül nem lett nyertes ajánlattevője.[60] A Közbeszerzési Értesítőben 2016. szeptember 2-án megjelent „Zichyújfalu "A" típusú tornaterem építése, kivitelezése” nevű beszerzésen a "Polip 2001" Kft. vállalkozás lett a nyertes ajánlattevő.[61] A tornaterem alapkövét 2016. október 13-án tették le. Az eseményen a község polgármestere mellett részt vett Tessely Zoltán országgyűlési képviselő és Boros Anita helyettes államtitkár is.[62]

2017. szeptember 18-án átadásra került a „Zichy Csarnok” névre elkeresztelt tornaterem.[63] A tornaterem átadóján részt vett és felszólalt Füzesiné Kolonics Ilona polgármester, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Molnár Krisztián, a Fejér megyei közgyűlés elnöke és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár.[64] A Zichy Csarnokot Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Karl Melinda református lelkész szentelte meg.[65]

Ez a csarnok mindenek előtt az általános iskolát mentette meg az elsorvadástól, hiszen melyik szülőnek lenne szíve eztán elvonszolni más település iskolájába a gyermekét, ha helyben ilyen jók a nevelés feltételei? Ennek ellenére hiszem, hogy mégsem csak a település iskoláskorú gyermekeit fogja szolgálni ez az építmény, de hatással lesz a település egészére is. Nem csak a sport, de kultúra és a közösségépítés is itt kaphat helyet a jövőben, itt találhat otthonra.
Tessely Zoltán a tornacsarnok átadóján[66]

Oktatás[szerkesztés]

Óvoda[szerkesztés]

Az óvoda épülete eredetileg nem óvodának épült, szolgálati lakásból lett kialakítva egykoron. Óvoda a településen 1975-től van, ami 1993 áprilisáig az agárdi óvoda tagóvodája, majd 1993 és 2007 szeptembere között önálló létesítmény volt. Egy 2007. augusztus 23-án létrejött megállapodás alapján Gárdony, Vereb, Kápolnásnyék és Zichyújfalu között a kötelező óvodai nevelési feladatok teljes körű ellátása érdekében a települések intézményei közös fenntartásba kerültek, ami Gárdonyi Óvoda Közoktatási Intézményi Társulás néven jött létre. A társulás óvodáinak 2009/2010-es évfolyamában bevezetésre került a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázat keretében a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés nevelési programcsomag.[67][68]

Az óvoda konyhája 2005 óta melegítőkonyhaként működik, ahova az ételt az iskolánál levő községi konyhából szállítják.[68]

Általános iskola[szerkesztés]

Az iskola újabb épülettömbje művelődési házként is funkcionál

A község első iskoláját a 19. század elején alapította gróf Zichy Ferenc. A jelenleg is az iskola alsó tagozatának helyet adó épületet 1958-ban adták át. Az iskola 1992 óta Fekete István író nevét viseli. Az iskola fenntartója a Klebesberg Intézményfenntartó Központ Gárdonyi Tankerülete. Az agárdi Chernel István Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménye.

Az általános iskola 1999-ben elkezdett új épületszárnynak építése 2000-ben forráshiány miatt félbeszakadt. Ekkor az építés 40%-a volt kész.[69]

2003. szeptember 27-én adták át Zichyújfalu általános iskolájának új épületszárnyát, aminek a felépítési költsége 150 millió forint volt. Az átadón ott volt Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára.[70]

A Kele nap nevezetű eseményt, ami az író nevét viselő iskolák országos találkozója, 2004-ben rendezték meg.

Az iskola 2005. január 3-án elnyerte a Környezetvédelmi Világnapon, az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Ökoiskola címét, és a székesfehérvári Rákóczi Ferenc Általános Iskolával közös ökoiskola kapcsolatot alakított ki.[71]

Politika[szerkesztés]

Torgyán József Zichyújfaluban[szerkesztés]

2000. november 24-én Torgyán József Zichyújfaluban járt, aki a településen tapasztaltakat összegezve úgy látta nemcsak a kelet-magyarországi és az észak-magyarországi országrészek elmaradottak, hanem adott esetben a nyugathoz közelebb levő települések, s köztük mindenekelőtt a „nemzet megtartó erejét jelentő” kistelepülések is. Torgyán a település lakóinak átadta a kormány millenniumi emlékzászlaját.[69]

Az, hogy a Zichyújfaluban élő gyerekek hihetetlenül nyomorúságos körülmények között, kifűthetetlen fabarakkban kénytelenek tanulni, az egész országra nézve szégyen.
Torgyán József, MTI (2000)[69]

Választások[szerkesztés]

1998-as önkormányzati választás[szerkesztés]

Január 25.[szerkesztés]

Zichyújfalu 1997. december 15-én vált önálló településsé Gárdony várostól. A polgármester- és képviselő-választást 1998. január 25-én tartották. A polgármesteri címért 5 fő, míg a képviselő-testületi pozíciókért 14 fő indult. A választáson a jogosultak 74%-a vett részt. A megválasztott polgármester Moldicz Lászlóné lett, illetve 7 fő képviselőt választottak.[72]

Október 18.[szerkesztés]

Az 1998-as önkormányzati választáson a részvételi arány 68,07% volt. A 711 névjegyzékben szereplő választástópolgárból 484 jelent meg szavazóként.[73]

Az 1998-as önkormányzati választáson polgármesternek indult Hercigh István, Moldicz Lászlóné és Zsédely András György. Mindhárom polgármester-jelölt függetlenként indult a választáson.[73]

A polgármester-választást Moldicz Lászlóné nyerte, az érvényes szavazatok 55,21%-val, 265 szavazattal. Zsédely András György az érvényes szavazatok 27,29%-val, 131 érvényes szavazattal a második lett. Hercigh István a szavazatok 17,50%-val, 84 érvényes szavazattal a harmadik legtöbb szavazatot kapta.[73]

A megválasztott képviselők száma 7 fő. A megválasztott képviselő-testület összetétele: Dindli József (független), Füzesiné Kolonics Ilona (független), Gyöpös István (független), Kerkuska Gyula (független), Kurcz Béla (független), Lábadi Zoltán (független), Molnár Imréné (független).[73]

2002-es önkormányzati választás[szerkesztés]

A 2002-es önkormányzati választáson a részvételi arány 72,39% volt. A 728 névjegyzékben szereplő választópolgárból 527 jelent meg szavazóként.[74]

Az önkormányzati választáson polgármesternek indult Hercigh István, Füzesiné Kolonics Ilona, Moldicz Lászlóné és Zsédely András György. Mind a négy polgármester-jelölt függetlenként indult a választásokon.[74] A 2002-es választásokon Füzesiné Kolonics Ilona a Fidesz által támogatott független polgármesterként indult.[75]

A 2002-es polgármester-választást Füzesiné Kolonics Ilona nyerte meg a szavazatok 37,90%-val, 199 érvényes szavazattal. Hercigh István a szavazatok 31,81%-val, 167 érvényes szavazattal a második lett. Zsédely András György a szavazatok 17,71%-val, 93 érvényes szavazattal a harmadik lett. Moldicz Lászlóné a szavazatok 12,57%-val, 66 szavazattal a negyedik lett.[74]

A megválasztott képviselők száma 7 fő. A megválasztott képviselő-testület összetétele: Balogh Anikó (független), Dindli József (független), Gyöpös István (független), Juhász Attila (független), Lábadi Zoltán (független), Vassné Zsolnai Margit (független), Zsédely András György (független).[74]

2006-os önkormányzati választás[szerkesztés]

A 2006-os önkormányzati választáson a részvételi arány 58,70% volt. A 787 névjegyzékben szereplő választópolgárból 462 jelent meg szavazóként.[76]

Az önkormányzati választáson polgármesternek indult Hercigh István és Füzesiné Kolonics Ilona. Mindkét polgármester-jelölt függetlenként indult a választáson.[76]

A 2006-os polgármester-választást Füzesiné Kolonics Ilona nyerte meg a szavazatok 83,04%-val, 377 érvényes szavazattal. Hercigh István a szavazatok 16,96%-val, 77 érvényes szavazattal a második lett.[76]

A megválasztott képviselők száma 7 fő. A megválasztott képviselő-testület összetétele: Balogh Anikó (független), Dindli József (független), Gyöpös István (független), Lábadi Zoltán (független), Molnár Attila (független), Szabó János (független), Vas Gábor (független).[76]

2010-es önkormányzati választás[szerkesztés]

A 2010-es önkormányzati választáson a részvételi arány 67,26% volt. A 788 névjegyzékben szereplő választópolgárból 530 jelent meg szavazóként.[77]

Az önkormányzati választáson polgármesternek indult Füzesiné Kolonics Ilona, Karácsonyné Haiter Ilona és Vassné Zsolnai Margit. Mindhárom polgármester-jelölt függetlenként indul a polgármester-választáson.[77]

A 2010-es polgármester-választást Füzesiné Kolonics Ilona nyerte meg a szavazatok 63,26%-val, 334 érvényes szavazattal. Karácsonyné Haiter Ilona a érvényes szavazatok 27,08%-val, 143 szavazattal a második lett. Vassné Zsolnai Margit a szavavaztok 9,66%-val, 51 érvényes szavazattal a harmadik lett.[77]

A megválasztott képviselők száma 4 fő. A megválasztott képviselő-testület összetétele: Balogh Anikó (független), Lábadi Zoltán (független), Szegi István (független), Zámbó Jánosné (független).[77]

2014-es önkormányzati választás[szerkesztés]

A 2014-es önkormányzati választáson a részvételi arány 30,08% volt. A 778 névjegyzékben szereplő választópolgárból 234 jelent meg szavazóként.[78]

Az önkormányzati választáson polgármesterként csak Füzesiné Kolonics Ilona (független) indult. A 2014-es polgármester-választást Füzesiné Kolonics Ilona nyerte meg a szavazatok 100%-val, 229 érvényes szavazattal.[78]

A megválasztott képviselők száma 4 fő. A megválasztott képviselő-testület összetétele: Bolla Tibor (független), Balogh Anikó (független), Lábadi Zoltán (független), Zámbó Jánosné (független).[78]

Gazdaság[szerkesztés]

A településen a vállalkozások száma a megyei, a regionális és az országos átlag alatt van.[17] A pályakezdők aránya a munkanélküliek között eléri az országos átlagot.[79]

A faluban a T-Paletta Bt, valamint az Agárdi Farm Kft egyik legnagyobb telephelye és különböző gazdaságok működnek.[80] A községben négy élelmiszerbolt, három vendéglátó egység és egy fagyizó működik.[81][82] A lakosság nagy része a településen kívül a (Velencei-tó körül vagy Székesfehérvárott) dolgozik.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Újfalut a feudalizmus évszázadai alatt Seregélyes mezőváros adminisztrálta, és innen irányították a tőkés korszakban egészen addig, míg Zichy Nepomuk János önálló majorságot nem szervezett a faluban. Az újfalui puszta területe 2721 kataszteri hold (1565,838 hektár) volt, ebből 2100 kataszteri hold (1208,475 hektár) szántóföld, 417 kataszteri hold (239,969 hektár) rét és 204 kataszteri hold (117,395 hektár) legelő.[83]

Az 1870-es években a Zichy család elkezdte az újfalui gazdaság tőkés úton történő fejlesztését, azzal a céllal, hogy kamatoztassák a puszta határának kiváló természeti adottságait. A föld termőképesség a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek egyaránt kedvezett. Az 1850-es és 1860-as években a mezőgazdasági termékeknek igen jó ára volt. A kifizetődő állattartásnak köszönhetően az újfalui legelőkön számos juhnyáj és gulya legelt. A nagybirtokos állattenyésztésből befolyt pénzösszeget a növénytermesztés fejlesztésére költötték. Az újfalui mezőgazdaság fejlesztése lényegében akkor kezdődött el igazán, amikor gépeket szereztek be, az állattenyésztésben pedig elkezdődött az istállózó állattartás.[84]

A 19. század utolsó harmadában is kiterjedt birkatartás volt Újfalun. Az 1850-es években ezres nagyságrendű birkanyájak legeltek a pusztán, amelyeknek gyapját külföldi kereskedők vásárolták fel az uradalomtól. Az 1870-es években 65 mázsa gyapjút és 360 darab birkabőrt adtak el az újfalui juhászatból.[85]

Zichy János az 1890-es években kastélyt és vadaskertet létesített Újfalun, ahol fácánokat tenyésztett. Zichy János bekapcsolódott a Székesfehérvár–Szabolcspuszta-vasútvonal építésébe.[86] A vasútállomás rakodójának kiépítése, s az ehhez vezető keskeny-vágányú gazdasági kisvasút kiépítése elősegítette a mezőgazdaság termékek szállítását távolabbi vidékekre.[87] Az 1900-ra megnőt a gazdálkodás belterjessége, s az áruk bőséggel teremtek Zichyújfalun. Budapest egyik felvevőpiaca lett az uradalomban megtermett árucikkeknek.[88]

Az első világháború előtt és alatt 200 kataszteri holdon cukorrépát termeltek Zichyújfalun, amelyet Ercsibe, a cukorgyárba és Kisperkátára, a szeszgyárba szállítottak el.[89]

Az 1920-as és 1930-as évekre változás állt be a szántóföldi növények vetésterületében. Kevesebb kataszteri holdon termeltek takarmánygabonát, viszont nőtt a kukorica és a burgonya vetésterülete. Az uradalom a 20-as és 30-as években megközelítőleg akkora területen termelt kukoricát, mint búzát. Megjegyezendő, hogy a búza vetésterület nőt a legelőterületek rovására. A kukoricatermesztésre jó hatással levő zichyújfalui föld a sertéshizlalás fellendülését hozta magával. Elsősorban a hússertést tenyésztették. Ahogy növelték a sertéstenyésztést, úgy nőtt a kukoricatermesztés területe, a legelőterület rovására.[90]

Az 1920-as és 1930-as években a zichyújfalui állattartás másik jövedelmező ága a tehenészet volt. A zichyújfalui bérgazdaság naponta 1600 liter tejet szállított Székesfehérvárra és Budapestre az 1920-as és 1930-as években.[91]

A gazdaságot a bérlők tovább gépesítették, s modern, tőkés mezőgazdasági nagyüzemmé fejlesztették. A gazdaságban megjelentek a cséplőgépek, a gőzekék, aratógépek, és az első világháborút követően megjelentek a traktorok s a pótkocsis vontatók.[92]

1916-ban elhunyt Zichy János, aki az első világháború alatt bérbe adta a gazdaságot. Utóda, Zichy István a birtokkal nem sokat törődött. Az első világháború a férfi munkaerőt nélkülöznie kellett az uradalomnak. Zichyújfalu bérlője, Reich Miklós 1916 március végén hadifogoly munkásokat igényelt a katonai hatóságtól. Az Esztergom melletti kenyérmezői katonai táborból 72 orosz hadifogoly érkezett. A csoport egész évben Zichyújfalun maradt. Az orosz hadifoglyok helyettesítették a cselédeket és az idénymunkásokat. A hadifoglyok a szántottak, vetettek, fuvaroztak, gondozták az állatokat és a kapásnövényeket ápolták. Az aratásra újabb csapat hadifogoly érkezett. 1917 december végén téli munkára 14 fő orosz hadifogoly érkezett a somorjai táborból, akiknek az állatok gondozása volt a feladatuk.[93]

A Tanácsköztársaság első heteiben termelő szövetkezett alakult, amelyet intézőség irányított. A cselédség földosztást nem követelt.[94] Az első világháborút követő földreform alatt 140 kataszteri holdat osztottak szét az uradalom területéből. A vagyonváltságot Zichy Kázmérnak kellett vállalnia, aki az földterületet le is adta az államnak.[95]

A gazdaságot 1945-ig az Elek család bérli.[96] 1945 tavaszán fölosztották az uradalom földjeit. A seregélyesi községi Földigénylő Bizottság első ízben úgy rendelkezett, hogy a Zichy-gazdaságot teljes egészében megváltás útján veszik igénybe. Később azonban megváltoztatták a döntést, és Zichy Endrének 100 kataszteri hold, és édesanyjának, Zichy Kázmérnénak is 100 kataszteri holdat a kastély körüli földekből visszaadtak. Az 1945-ös földreformrendelet erre lehetőséget is adott.[97] Igaerő hiányában a gazdálkodást nem kezdték meg. 1945-ben a föld kisebb részét bérbe adták, de a bérletet a gazdák nemigen tudták megfizetni, így 1946 tavaszán a Zichy-gazdaság parlagon maradt. Ekkor ajánlat érkezett a Közjóléti Szövetkezettől, hogy a 200 kataszteri holdas területet bérbe veszik. 1946 tavaszán a Közjóléti Szövetkezet a gazdálkodást kísérleti jelleggel meg is kezdte, és amikor látták, hogy a földekre érdemes bizonyos összegben tőkét invesztálni, akkor nagyszabású szervezkedésbe kezdtek. A Közjóléti Szövetkezet 1946 végére bérleti szerződésre lépett – a Zichy-gazdaságon túl – Nedeczky Griebs Viktorral (100 kataszteri hold), Bánhegyi Istvánnal (100 kataszteri hold), és további 5 gazdaság tulajdonosával. A Közjóléti Szövetkezet bérgazdasága végül 550 kataszteri holdon (316,505 hektáron) gazdálkodott. A gazdaság neve Közjóléti Szövetkezet zichyújfalui bérgazdasága lett, melynek élén intéző állt. Az intéző, Újvárosy István egyeztetést tartott a felsőörsi préposttal, hogy a dinnyési 100 kataszteri holdas földbirtokot a bérgazdasághoz csatolja. Újvárosy István a Zichy családdal szintén megbeszélést tartott nagylángi legelő kapcsán, hogy azt is bérbe vehessék.[98]

A Közjóléti Szövetkezet bérgazdaságának használati joga kiterjedt a tulajdonosok gazdasági épületeire és felszerelésére. Újvárosy István új traktort és műtrágyát szerzett be, vontatót és takarmánykészítő gépet javíttatott meg, házakat renováltatott. A gazdaság központja Zichyújfalun lett, így a helybeli lakosságnak munkalehetőség volt.[99] Amikor nem volt elég helyi felvehető munkavállaló a bérgazdaság számára, akkor Heves megyei Parád és Bodony településekről hoztak summásokat.[100]

Az 1950-es évek elején a gazdasági helyzete nem kedvezett a kisüzemeknek, így azok egy része Zichyújfaluban is tönkrement, így azok egy része a földjüket felajánlotta a magyar államnak. Az államnak felajánlott földeket 1952-ben tagosították.[101]

A zichyújfalui kisbirtokosok kisebb hányada termelőszövetkezeti csoportba szerveződött, azonban ennek működési feltételei hiányoztak, ugyanis a tönkrement birtokosok alkották a termelőszövetkezetet. A zichyújfalui termelőszövetkezet 1957-ben 30 fővel működött, 296 kataszteri holdon (170,337 hektáron), amelyből 276 kataszteri hold (158,828 hektár) volt szántó.[102]

1958-ban lassú növekedés figyelhető meg a termelőszövetkezet területében. 1959 nyarán 364 kataszteri holdon (209,469 hektáron) gazdálkodik a termelőszövetkezet, Kurucz István vezetésével. A szövetkezeti gazdálkodás Zichyújfalun nem volt eredményes. 1959 őszén a zichyújfalui Felszabadulás Termelőszövetkezet beolvadt a seregélyesi Úttörő Termelőszövetkezetbe, azonban a Felszabadulás Termelőszövetkezet földjei gyakorlatilag az állami gazdaságé lettek.[103]

1953-ban a zichyújfalui állami gazdaság megkezdte a gépesítést. Ebben az évben 6 traktorjuk volt, s kombájnnal arattak. Az állami gazdaság az 1950-es években még nem volt szakosítva, így sokféle növényt termelt. A gazdaság még gyapotot is termesztett, azonban ezzel felhagytak, mivel a termelési költségek magasak voltak és a hozam pedig kevés volt.[104]

Az 1950-es években a zichyújfalui állami gazdaság jó eredményeket ért el, amit Fejér megyében is ismertek. Ilyen körülmények között került sor három állami gazdaság összevonására, amelyek között a zichyújfalui állami gazdaság is volt. Az újonnan létrehozott állami gazdaság székhelye Agárdpusztán volt, a Ürményi–Hartig–Nádasdy–Sigray-kastélyban.[105][106]

2015–2016-os földárverések[szerkesztés]

A „Földet a gazdáknak!” program keretében 2015. november 23-tól értékesítésre kerültek a magyar állam tulajdonába, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyoni körébe tartozó, 3 hektár feletti, kijelölt földterületek. 2015-ben december 17-ig voltak földárverések. 2015-ben 6 darab, 3 hektárnál nagyobb zichyújfalui földterületnek volt árverése.[107][108] A „Földet a gazdáknak!” program 2016. március 1-től folytatódott, ahol 1 darab, 3 hektárnál nagyobb zichyújfalui földterületnek volt az árverése, március 3-án.[109] A „Földet a gazdáknak!” program kiemelt célja, hogy a helyben lakó, magyar földművesek juthassanak földhöz, a föld azé legyen, aki megműveli.[110]

Zichyújfalu 3 hektárnál nagyobb területű földterületeinek árverési adatai és a nyertes földvásárlók
Árverés azonosító Árverés időpontja Helyrajzi szám Terület (hektár) Eredmény Nyertes ajánlat (forint) Nyertes ajánlattevő neve Nyertes ajánlattevő lakcíme Forrás
Zichyújfalu0140 2015. november 27. 0140 98,71 Eredménytelen [111][112]
Zichyújfalu0130 2015. december 8. 0130 31,3769 Eredményes 47 300 000 Varvasovszki László 2483
Gárdony,
Madarász Viktor utca 6.
[113][114]
Zichyújfalu0112/4 2015. december 16. 0112/4 203,6380 Eredményes 346 650 000 Csikós Péterné 1112
Budapest,
Bodajk utca 15.
[115][116]
Zichyújfalu0114 2015. december 16. 0114 237,8770 Eredményes 328 000 000 Eppel Dániel Soma 1140
Budapest,
Lovász u. 10.
Zichyújfalu0119/1 2015. december 16. 0119/1 109,3600 Eredményes 192 350 000 Pató János 8220
Balatonalmádi,
Dózsa György utca 7.
Zichyújfalu0143/5 2015. december 17. 0143/5 10,5451 Eredményes 2 250 000 Halász Anita 2840
Oroszlány,
Népekbarátsága utca 33.10/1.
[117][118]
2016-Zichyújfalu0140 2016. március 3. 0140 98,7100 Eredményes 160 600 000 Tamási László 1038
Budapest,
Rókahegyi út 38
[119][120]

Ipar[szerkesztés]

A falu közepén álló hatalmas iparterület
A terményszárító szállító és elosztó elemei a takarmánygyárban

Az első takarmánygyártó épület Zichyújfaluban 1963-ban épült fel. 1968-ban alakult meg a mai cégnek a jogelődje, az Agrokomplex. 1969-ben az amerikai Central Soya Company vállalattal felvették a kapcsolatot és egyre széleskörűbb együttműködés bontakozott ki a két cég között. 1977-ben a komplex premixekre alapozott tápgyártás vette kezdetét a faluban, majd megépült az új komplex premixüzem 1987-ben. 1995-ben átadásra került az új tápüzem, amely Európa második legkorszerűbb üzeme volt. A gyár termelésének visszaesése a falu önállósodása után következett be, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, a magyar mezőgazdaság hanyatlásával párhuzamosan. A vállalat 2008. december 31-én tápüzemét bezárta és csak premixek gyártásával próbált a piacon helytállni.[121][122]

Az Agrokomplex gyár sokáig Zichyújfalu legnagyobb munkaadója és adófizetője volt. Az 1980-as évek második felében és az 1990-es évek első felében a gyár dolgozóinak száma meghaladta a 425 főt.[121]

A zichyújfalui takarmánygyár a rendszerváltást követően számos tulajdonosváltáson esett át. 2011 novemberében az amerikai Cargill felvásárolta a rotterdami székhelyű Provimit, így a zichyújfalui takarmánygyár is a Cargill tulajdonába került.[123][124][125][126][127]

2012. július első hetében a falu határában betakarítási bemutatót tartott a KITE Zrt. A gépbemutatót a cég vezetői a 2011-es sárbogárdi bemutató folytatásának szánták. A program célja a hatékony betakarítás mint komplex feladat bemutatása volt. A bemutatón a John Deere traktorok legújabb fejlesztései is bemutatásra kerültek.[128]

2013. január 10-én a Cargill bejelentette, hogy március 29-ével bezárja a premix állati takarmánygyárát Zichyújfaluban. Ezáltal a község legnagyobb adófizetőjét és munkáltatóját veszítette el. A zichyújfalui üzem termelését a Cargill karcagi integrált állati takarmányozási üzeme veszi át. A bezárás a Zichyújfalu területén dolgozó 68 személy közül 50 főt érint. A település az iparterület bezárásával nehéz helyzetbe került, az önkormányzat évi 20 millió forint iparűzési adótól esik el.[129][130] Mivel Zichyújfalu 2012 végén utolsó hitelét is visszafizette, így kimaradt az önkormányzati adósságkonszolidációból.[131][132][133][134]

A zichyújfalui üzemet 2014-ben vásárolta fel az iváncsai székhelyű faipari vállalkozás, a T-Paletta Bt.[135] A T-Paletta Bt. megbízásával egy bontóvállalkozás bontja az ipari ingatlanegyüttes fémalapú épületeit.[136] 2015. június 4-én Európai Uniós támogatást (Széchenyi 2020) nyert a T-Paletta Bt. faipari gyártó és megmunkáló géppark korszerűsítésére, új berendezések beszerzésére a termelési hatékonyság növelése érdekében (projekt település: Zichyújfalu). Az elnyert támogatás 46 089 439 forint, a támogatás aránya 50%.[137][138] (A T-Paletta Bt. ügyvezetője Turi Péter Tamás.[139][140]) A cég székhelye azóta Zichyújfalu került át.

Egészségügy[szerkesztés]

A falu gyógyszertára a kastélyban, a régi orvosi rendelő helyén kapott helyet[141][142]

Zichyújfalu új orvosi rendelőjét 2008. január 25-én adták át, ami a postahivatal melletti épületrészben kapott helyet. A falu orvosi rendelőjét pályázati pénzekből valósították meg. Az új orvosi rendelő kialakítása előtt az orvosi ügyelet a Zichy család egykori kastélyában kapott helyet.[143] A falu 2009. december 1-jétől fiókgyógyszertárral is rendelkezett, amit az orvosi rendelő helyén, a kastélyban alakított ki a gárdonyi Balzsam Patika az önkormányzat közreműködésével. A fiókgyógyszertár megnyitása előtt a falu lakosságának más településre kellett utaznia, ha gyógyszerét ki akarta váltatni.[144] A gyógyszertár a gárdonyi patika csődje miatt nem sokkal később bezárt, a helyiséget pedig azóta szinte teljesen szétverték a kastélyon végzett állagmegóvási munkálatok során.

A településen a gyermekek orvosi ellátását heti két alkalommal látja el a gyermekorvos, ugyanígy a felnőttek számára is kétszer rendel a felnőttorvos.[145] A településen fogorvosi rendelő nincs, a betegeket a gárdonyi fogorvosi rendelő látja el.[146]

A gárdonyi orvosi ügyelet – ahova Zichyújfalu is tartozik – 2016. augusztus 31-én beolvadt a velencei orvosi ügyeletbe. 2016. szeptember 1-től december 31-ig próbaüzemként csatlakozott a gárdonyi orvosi ügyelet a velencei orvosi ügyelethez, tesztelték és vizsgálták az új rendszert. A gárdonyi orvosi ügyelet beolvadása ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek civilek, aminek végül nem lett következménye.[147]

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Zichyújfalu vasútállomásának felvételi épülete a Vasút utcából nézve

Zichyújfalu fő tömegközlekedési eszköze a vonat.[144] A falut 44-es számú Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal érinti, mely transzeurópai fővonalként és másodfokú személyszállítási fővonalként viszonylag jó közlekedési viszonyokat biztosít főleg Székesfehérvár felé, valamint 3-10 perces pusztaszabolcsi átszállással elérhető a főváros és jól megközelíthető a megyei jogú nagyváros Dunaújváros is.

A vonalat 1896-ban nyitotta meg a Fejér és Tolna vármegyei HÉV. A falu birtokosa, gróf Zichy Nepomuk János részvényesként vett részt a beruházásban. A vonal teljes hossza 30 km. Székesfehérvár 22, Pusztaszabolcs pedig 8 km-re van a falutól vasúton. Zichyújfalu állomás a legforgalmasabb közbenső megálló a vonalon.[49] A vasútvonalat a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal felújításához kapcsolódóan 2009-ben teljeskörűen felújították, azonban a tervezett villamosítás nem valósult meg, illetve nincs napirenden.[148] A pályasebességet a korábbi 40-ről 100 km/h-ra emelték.[149] A falu lakosságának (középiskolások, dolgozók) jó része vonattal jár be a környező településekre (ritkábban Pusztaszabolcsra és Seregélyesre, leginkább Székesfehérvárra).

Közút[szerkesztés]

A Zichyújfalu, templom autóbusz-megálló a Szent Imre-templomnál

A falut a 6212-es közút kapcsolja be az országos közúthálózatba.

Zichyújfalu autóbusz-közlekedéséről az KNYKK Zrt. gondoskodik. A KNYKK autóbuszjáratai a falut Csiribpusztával, Agárddal, Gárdonnyal, Velencével, Dinnyéssel és Székesfehérvárral kötik össze.[150][151][152] Az KNYKK buszmenetrendjében két buszviszonylat szerepel: 8152-es Velence–Zichyújfalu és a 8028-as Székesfehérvár–Dinnyés–Zichyújfalu vonalak. Mivel Zichyújfalu körzeti rendelőintézete Velencén van, ezért néhány járat indul a Velencei Rendelőintézethez is. A buszközlekedést az KNYKK általában Credo EC11-es autóbusztípussal oldja meg. A helyközi autóbuszjáratokon kívül több szerződéses járat is közlekedik, ilyen például a Videoton Holding Zrt. szerződéses járata, amely a Székesfehérvár–Agárd–Zichyújfalu–Pusztaszabolcs útvonalat járja be.[153]

Barákapuszta[szerkesztés]

Barákapuszta a falutól körülbelül egy kilométerre fekvő település, Zichyújfalu községrésze. A kis település mellett halad el a 44-es vasútvonal, de megálló nem tartozik a majorsághoz. A pusztára vezető út a Barákai út, mely a 6212-es közút és a vasútvonal kereszteződésétől vezet a pusztára.

Látnivalók[szerkesztés]

Zichy-kastély[szerkesztés]

A Zichy-kastély főhomlokzata

A Zichy család 1784-ben emelte fel kúriáját Zichyújfaluban. Ez volt az úgynevezett kis kastély, amely a nagy kastély megépítése után az intéző lakása lett. A kastélyt Zichy Nepomuk János építette az 1860-as években, romantikus stílusban. Régen 28 hektáros park övezte. Főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, közepén két oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki.[154][155][156]

A kastély parkja és a parkerdő aktív pihenésre nyújt lehetőséget, területén védett tölgyfák állnak.[10]

A grófi kastélyban korábban üzemi konyha, mozi, kultúrház – helyi színjátszó körrel – működött. Az épületben jelenleg csak a polgármesteri hivatal, sportöltözők és a mazsorettcsoport tükörterme található.

A romos épületet körülvevő Kastélykertnek nevezett településrészt ápolt parkok és több százéves fák jellemzik.

Az öreg hárs kora tavasszal

Zichy János „fája”[szerkesztés]

A hagyomány szerint ezt a fát Zichy Nepomuk János maga ültette el. A monda szinte biztos, hogy egy tévedésen alapul, mivel az óriási hársfa legalább 350 esztendős lehet. Elképzelhető, hogy Zichy János valamelyik felmenője kötődik a fához, de erre nincsenek bizonyítékok. Egy biztos, ha az agárdi Gárdonyi Géza utcában (6212-es közút) található több száz éves tölgy utolsó ágai is elhalnak, a János-fa jó eséllyel pályázhat a tókörnyék legöregebb fája jelképes címre.[157]

Kos-szobor[szerkesztés]

A falu központjában, az orvosi rendelő és a posta közelében, a főtéren, a játszótéren található Garami László hímivarú juhot ábrázoló alkotása.

A szobrot a háborúkban megsérült Zichy-kastély szárnyrészének a maradványaiból faragta ki a művész. A szobor 1966-ban lett felállítva, anyaga mészkő. Eredetileg az agárdi Nádasdy-kastély előtt állt az alkotás, nem sokkal felállítása után azonban jelenlegi helyére szállították.[158][159]

Lenkey-kopjafa

Lenkey-kopjafa[szerkesztés]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója alkalmából Lenkey János honvédtábornok tiszteletére állították fel ezt a kopjafát az Ady Endre utca és a Lenkey utca kereszteződésénél. A kopjafát Rujsz Ferenc, zichyújfalui születésű fafaragó készítette, amely 1999-ben lett felállíttatva. Később Rujsz Ferenc a Zichyújfaluért-díj birtokosa lett.[160][161] Minden év október 6-án koszorúzással emlékeznek a kopjafánál a szabadságharc áldozataira, kiemelten pedig az aradi vértanúkra.[71]

Szent Imre-templom és kertje[szerkesztés]

Szent Imre-templom

A római katolikus templom modern stílusú, az 1980-as évek elejére készült el. Védőszentje Szent Imre herceg.[162] Az épületet Rékasi György székesfehérvári építész tervezte, a felszentelését pedig Szakos Gyula székesfehérvári megyés püspök végezte el 1983. november 5-én.


A templomban a védőszent szobra mellett egy nagy feszületet, orgonakarzatot orgonával és gyóntatófülkét is találunk. Két harangja van. A nagyharang 155, a kisharang 49 kilogramm tömegű.

A templom előtt tuják sorakoznak. Itt található az 1848-as emlékkő, melyet minden év március 15-én az általános iskola a községi szervezetek közreműködésével fáklyás felvonulás után megkoszorúz. A kőtömb, melyen az emléktábla olvasható, a pákozdi csata helyszínéről származik. A templomkert 2013-ban megújult.[10][163]

Vasútállomás[szerkesztés]

A vasútállomás a vágányok felől

A 44-es számú Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon található a község vasútállomása. Felvételi épülete eredetileg harmadosztályú HÉV típustervek alapján épült, napjainkra a külseje már megváltozott. Az állomás épülete egyidős a vasútvonallal, melyet 1896-ban nyitottak meg.[164] A zichyújfalui állomás a vasútvonalon a legforgalmasabb, naponta átlagban körülbelül 450 fő az utasforgalom.[49]

Az 1950-es években modern váltóállító tornyokat építettek az állomás mindkét bejáratánál.[49] A Székesfehérvár felőli tornyot a 2008–2009-es átépítés alakalmával elbontották, a Pusztaszabolcs felőli még áll, viszont rossz állapotban van. Mindkét toronyhoz egy-egy bakterház tartozik, jelenleg mindkettőt lakják. Az állomás felvételi épülete mellett egy négylakásos szolgálati emeletes ház található. A százhúsz éves épületet a 2000-es években vihar rongálta meg, ami után a lakókat kiköltöztették és elbontották a teljes tetőszerkezetet. Azóta pusztul. Az ajtóktól az ablakokig minden eredeti volt benne[49]A felvételi épülettől balra található a mellékhelyiség, amely napjainkban raktárként funkcionál. Az állomás Székesfehérvár-felőli végén az első vágányból iparvágány ágazik ki, mely a falu ipari parkjába vezet.[164]

A zichyújfalui állomás mozifilmben is szerepelt: 1938-ban gróf Zichy Kázmér engedélyével a faluban forgatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének (Egy pesti éjszaka[48]) egyes jeleneteit. A forgatás idejére a vasútállomás homlokzatára a „Tállya” felirat került.

Temető[szerkesztés]

A Zichyek sírja
A Földváryak sírja
A 19. századi feszület

Zichyújfalu temetője a településtől északnyugatra, a 6212-es közút mellett található. Használaton kívüli részében több száz éves sírhelyek vannak épségben. A legrégebbi, még felismerhető feliratú sír 1679-ből származik, a második legrégebbi kivehető sírkő pedig egy kislányé, aki 1702-ben hunyt el 4 évesen.[165]

A zichyújfalui temetőben azért maradhattak meg a rég elhanyagolt sírhelyek, mert a település utolsó birtokosa, gróf Zichy Kázmér rendelkezése alapján nem kell a sírhelyeket megváltani, így a helyiek a mai napig szabadon temetkezhetnek itt.

A 2000-es évek elején a temetői épület mellé modern stílusú ravatalozót építettek, mellette kolombáriumokat helyeztek el.

Grófi és bárói sírhelyek

Több – a települést egykor birtokló – grófot temettek el a falu temetőjében. A bejárathoz közelebb eső látványos sírhely egy kovácsoltvas kerítéssel körülvett, mintegy 35 négyzetméternyi terület, melyen egy óriási, fekete színű márványobeliszk és egy szerény fehérmárvány sírkő földalatti sírkamrát jelöl. Itt Zichy Jánosné (született Földváry Júlia Gizella, 1845–1912), Zichy János (1834–1916) és fiuk, Zichy Kázmér (1868–1955) nyugszik. Zichy Kázmért eredetileg halála helyszínén, a Heves megyei Apcon temették el, földi maradványait csak az 1980-as években hozták haza Zichyújfaluba.

A bejárattól messzebb levő kovácsoltvas kerítéssel körülölelt, két fekete márványobeliszk és egy, az obeliszkeknek támasztott, trapéz alakú fehérmárvány kő által jelölt, körülbelül 20 négyzetméter alapterületű sírban a báró Földváry családól Zichy Jánosné közeli rokonságába tartozók közül három személy nyugszik. Név szerint Földváry Lajos császári és királyi kamarás m. k. ezredest (1829–1899), Földváry István királyi kamarás altábornagyot (1838–1902) és Földváry Paulát (1851–1910) temették el itt.[166]

Feszület

A temető érdekessége még az 1800-as évekből származó feszület, melyet a Zichyújfalut 1861 és 1916 között birtokló Zichy Nepomuk János az uradalom kőfaragómesterével, Pénzes Józseffel készíttetett. A feszülethez kapcsolódik egy helyi legenda, miszerint a kőfaragó dédunokáját, Pénzes Évát (1931–1945) a térségben hónapokig zajló második világháború idején a falut megszálló német katonák a temetőben, több helybélivel együtt golyólövéssel kivégezték (elképzelhető, hogy zsidó származásúnak vélték). A legenda szerint a fiatal lány Zichy Kázmér fiának, az akkor 28 esztendős Zichy Mihálynak volt a szeretője. Pénzes Éva pár évvel korábban elhunyt apja mellett nyugszik a feszülettől néhány lépésre. Neve sokáig olvasható volt a feszület hátoldalán; a vésett felirat azonban egy felújítás alkalmával eltűnt néhány évekkel ezelőtt.[167]

Egyéb látnivalók[szerkesztés]

  • Fekete István domborművű képmása a falu róla elnevezett iskolájában
  • Az 1956-os forradalom emlékműve a Kosztolányi Dezső utca, a Dózsa György utca és a 6212-es közút által határolt területen, a falu „bejáratánál”. Az emlékművet 2016-ban avatták, Boga András katolikus kántor szentelte föl

Kapcsolódó látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Életének egy részét itt töltötte gróf Zichy Ferenc (1749–1812), a falu birtokosa, a kis kastély építtetője
  • Életének egy részét itt töltötte gróf Zichy Ferenc Szerafin József (1774–1861) főispán, titkos tanácsos, a falu birtokosa, a település első iskolájának alapítója
  • Itt élt Zichy Kázmér (1802–1847) gróf
  • Itt született, itt élt és itt halt meg Zichy Nepomuk János (1834–1916), a falu birtokosa, a nagy kastély építtetője
  • Itt született, itt élt és itt halt meg Zichy István (1865–1921) politikus, országgyűlési képviselő, a falu földesura
  • Itt született és itt élt Zichy Hippolyt Kázmér (1868–1955) író, a település utolsó földesura
  • Itt született Pornói Rezső (1892–1959) gimnáziumi énektanár, római katolikus kántor
  • Itt élt és itt halt meg Hangyál Károly (1893–1967), az uradalom utolsó grófi lovásza és kocsisa
  • Itt élt és itt halt meg Fartel Mihály (1935–2010), az Állami Díj tulajdonosa, az Agárdi Állami Gazdaság dolgozója
  • Itt dolgozott az Agárdi Állami Gazdaságnál Németh Tibor (1938–), az Állami Díj tulajdonosa
  • Itt él Nagy József (1938–), az Állami Díj tulajdonosa, az Agárdi Állami Gazdaság egykori dolgozója

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zichyújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. Sukorói Közös Önkormányzati Hivatal (magyar nyelven). sukoro.hu. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
  3. Polgármesteri hivatalok (HTML). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  5. Zichyújfalu, Hungary Page (angol nyelven) (HTML). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
  6. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  7. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  8. Zichyújfalu (HTML). nemzetijelkepek.hu. Nemzeti Jelképek. (Hozzáférés: 2013. augusztus 1.)
  9. ^ a b Zichyújfalu (magyar nyelven). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. (Hozzáférés: 2013. február 11.)[halott link]
  10. ^ a b c d Kovalcsik Katalin: Születésnapi köszöntő Zichyújfalun (HTML). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  11. Velencei-tó térségének természetföldrajza (HTML). Földművelésügyi Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma. (Hozzáférés: 2015. november 28.)
  12. Fejér megye éghajlata (PDF). fejermak.hu. Fejér Megyei Agrárkamara, 2009. (Hozzáférés: 2013. február 16.)[halott link]
  13. Fejér megye éghajlata (PDF). fejermak.hu. Fejér Megyei Agrárkamara, 2010. (Hozzáférés: 2013. február 16.)[halott link]
  14. Fejér megye éghajlata (PDF). fejermak.hu. Fejér Megyei Agrárkamara, 2011. (Hozzáférés: 2013. február 16.)[halott link]
  15. (PDF). fejermak.hu. Fejér Megyei Agrárkamara, 2012. (Hozzáférés: 2013. február 16.)[halott link]
  16. Autóbuszjáratok által érintett helységek névmutatója (PDF). KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ, 2016. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  17. ^ a b Közoktatási intézkedési terv és esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata (magyar nyelven) (PDF). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2013. március 12.)
  18. ^ a b Fehérvári Krisztina: Közoktatási Intézkedési Terv és Esélyegyenlőségi Terv Felülvizsgálata (magyar nyelven) (DOC). docstoc.com. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás, 2009. szeptember. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  19. Fehér gólya online adatbázis (magyar nyelven) (PHP). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  20. Staudinger István és Kovács Zoltán: Fejér megye > Zichyújfalu > Vasútállomás >> (magyar nyelven) (PHP). golya.mme.hu. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2006. október 9. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  21. Velencei-tó helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték (magyar nyelven) (PDF). velenceitoleader.eu. Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
  22. ^ a b Gárdony város településrendezési tervének kisebb módosításai (magyar nyelven) (PDF). gardony.hu. Gárdony Önkormányzata, 2011. január. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  23. 4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001 (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  24. The Detailed Gazetter of Hungary, 2012 (angol nyelven) (PHP). ksh.hu. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  25. 4.1.11 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  26. 4.1.5 A 18 évesnél fiatalabb népesség korév szerint, a kormegoszlás főbb mutatószámai (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  27. 4.1.3 A lakó (éjszakai) népesség és a nappali népesség (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  28. 4.4.1 A lakóegységek rendeltetése és lakóik (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  29. 4.4.2 A lakások és lakott üdülők szobaszáma, tulajdonjellege, használati jogcíme és helyiségei (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  30. 4.4.3 A lakások és lakott üdülők építési éve (magyar nyelven) (HTML). nepszamlalas2001.hu. Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  31. Dr. Kálmán András: Vidékünk története a kezdetektől a török kiűzéséig (HTML). Települések értékei. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  32. Buza Andrea, Keszi Tamás: Az Intercisa Múzeum kincsei I. - az Intercisa Múzeum ókori pénzgyűjteménye (magyar és angol nyelven) (HTML). Intercisa Múzeum, Dunaújváros. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
  33. ^ a b c d e f g h Zichyújfalu története (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 9.) (a portálon feltüntetve: „Forrás: Gárdony története”)
  34. Zichyújfalu (magyar nyelven) (HTML). lakevelence.com. LakeVelence. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
  35. Google Könyvek – Vályi András: Magyar Országnak Leírása, etc.
  36. anyakönyvek - Zichyújfalu
  37. Jegyzo.hu - A helyi önkormányzatok társulásairól szóló szabályozás változásai
  38. Sukoró Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015-2019. közötti gazdasági programja
  39. Zichyújfalu község címere (SHTML). magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 10.)
  40. Fekete István Általános Iskola bemutatkozása (magyar nyelven) (HTML). feketei-zu.sulinet.hu. Fekete István Általános Iskola. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  41. MOHOSZ Velencei-tavi Évadnyitó Horgász és Halászléfőző Versenye - 2008 (magyar nyelven) (HTML). Magyar Országos Horgász Szövetség, 2008. május 18. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  42. Pusztaszabolcsi ünnepek (magyar nyelven) (html). LakeVelence.com, 2009. június 29. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  43. Gábor Gina: Ha nyár, akkor ünnep (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2007. június 29. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  44. Stoffán György: Kulturális Közkincsek (magyar nyelven) (PDF). pazmand.hu. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  45. Gárdonyi Óvoda Zichyújfalui Napraforgó Tagóvoda (magyar nyelven) (HTML). lakevelence.com. LakeVelence. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  46. Községi és Iskolai Könyvtár (magyar nyelven). konyvtar.hu. Könyvtárportál. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  47. Tanáraink (magyar nyelven) (HTML). feketei-zu.sulinet.hu. Fekete István Általános Iskola. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  48. ^ a b Egy pesti éjszaka (angol nyelven) (PHP). imdb.com. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  49. ^ a b c d e Vasútállomás-Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
  50. Stoffán György: Kulturális Közkincsek (magyar nyelven) (PDF). Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  51. VI. Látványtánc Európa Bajnokság (magyar nyelven) (HTML). Tánc.hu, 2016. június 25. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  52. Lovász Lilla: A tánc kiváló testmozgás és remek közösségépítő alkalom is egyszerre (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2015. július 5. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  53. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (PHP). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  54. Zichyújfalu, Zichyújfalu SE bajnoki múlt (magyar nyelven). magyarfutball.hu. MagyarFutball.hu. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  55. Simon János: Erős emberek versenye kamionhúzással Zichyújfaluban (+fotók, videó) (magyar nyelven) (HTML). Velenceito.info, 2013. december 2. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  56. kisdarazs: HSMA Felföldi Játékok OB 2014 - Zichyújfalu (magyar és angol nyelven) (HTML). magyarerosembersport.hu, 2014. november 3. (Hozzáférés: 2017. augusztus 10.)
  57. Tóth Árpád: Szabadtéri fitnesz-park Zichyújfalun (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2015. október 20. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  58. Boros Anita: Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program 2014-2018 (PPTX). Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2016. március 3. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  59. Országszerte indulnak a tanterem, tornaterem és tanuszoda beruházások (HTML). Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály, 2016. március 3. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  60. Zichyújfalu, Iskola u. 4. szám alatti ingatlanon „A” típusú tornaterem építése (HTML). Közbeszerzési Értesítő. Közbeszerzési Hatóság, 2015. október 16. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  61. Zichyújfalu "A" típusú tornaterem építése, kivitelezése (HTML). Közbeszerzési Értesítő. Közbeszerzési Hatóság, 2016. szeptember 2. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
  62. Buthy Lilla; Molnár Artúr: Tornateremmel gazdagodik Zichyújfalu (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  63. Tornaterem átadás Zichyújfaluban (HTML). Magyarország Kormánya, 2017. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  64. Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkárság: Tovább bővül az új tornatermek száma (HTML). Magyarország Kormánya, 2017. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  65. S. Töttő Rita: Új tornacsarnokot avattak Zichyújfaluban (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  66. Tessely Zoltán: Zichyújfalui tornaterem átadása (HTML). Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, 2017. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  67. Önkormányzati nyertes pályázók az ÚMFT-ben (magyar nyelven) (PDF). nfu.hu. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2009. május 20. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  68. ^ a b Gartainé Mérőfi Ilona: Gárdonyi Óvoda Helyi Nevelési Programja (magyar nyelven) (DOC). gardovi.ecbservices.hu. Postautcai Ovi, 2010. szeptember 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  69. ^ a b c MTI: Torgyán József Zichyújfaluban (ASPX), 2000. november 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 27.)
  70. MTI: Új iskola Zichyújfaluban (ASPX), 2003. szeptember 27. (Hozzáférés: 2016. augusztus 27.)
  71. ^ a b A Fekete István Általános Iskola bemutatása (magyar nyelven) (html). feketei-zu.sulinet.hu. Fekete István Általános Iskola és Művelődési Ház. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  72. MTI: Megválasztották Zichyújfalu polgármesterét (ASPX), 1997. december 26. (Hozzáférés: 2016. augusztus 27.)
  73. ^ a b c d Zichyújfalu település választási eredményei (HTML). Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal, 1998. október 19. (Hozzáférés: 2015. november 17.)
  74. ^ a b c d Zichyújfalu település választási eredményei (HTML). Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2015. november 17.)
  75. A Fidesz által indított, illetve támogatott győztes polgármesterek (HTML). Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, 2008. április 15. (Hozzáférés: 2015. november 17.)
  76. ^ a b c d Zichyújfalu települési választás eredményei (HTML). Országos Választási Iroda, 2006. november 22. (Hozzáférés: 2015. november 17.)
  77. ^ a b c d Zichyújfalu települési választás eredményei (HTML). Országos Választási Iroda, 2010. október 20. (Hozzáférés: 2015. november 17.)
  78. ^ a b c Zichyújfalu települési választás eredményei (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. november 17.)
  79. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája, 2011 (magyar nyelven) (PDF). velenceitoleader.eu. Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  80. PROVIMI Hungary Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. (magyar nyelven) (html). Feketelista.hu. (Hozzáférés: 2011. április 28.)
  81. Kereskedelmei szolgáltatók a Velencei-tó környékén (magyar nyelven) (HTML). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
  82. Vendéglátás a Velencei-tó környékén (magyar nyelven) (HTML). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
  83. Gárdony története 1983 170. oldal
  84. Gárdony története 1983 170. oldal
  85. Gárdony története 1983 170. oldal
  86. Gárdony története 1983 171. oldal
  87. A kiválasztott vasút alapadatai (HTML). Kisvasutak Baráti Köre. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  88. Gárdony története 1983 172. oldal
  89. Gárdony története 1983 172. oldal
  90. Gárdony története 1983 172. oldal
  91. Gárdony története 1983 172. oldal
  92. Gárdony története 1983 172. oldal
  93. Gárdony története 1983 173. oldal
  94. Gárdony története 1983 173. oldal
  95. Gárdony története 1983 174. oldal
  96. Gárdony története 1983 174. oldal
  97. Gárdony története 1983 176. oldal
  98. Gárdony története 1983 178. oldal
  99. Gárdony története 1983 178. oldal
  100. Gárdony története 1983 179. oldal
  101. Gárdony története 1983 182. oldal
  102. Gárdony története 1983 182. oldal
  103. Gárdony története 1983 182. oldal
  104. Gárdony története 1983 182–183. oldal
  105. Egresi János: Ürményi–Hartig–Nádasdy–Sigray-kastély (HTML). Kastélyok-utazás, 2011. december 4. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  106. Gárdony története 1983 183. oldal
  107. Általános tájékoztató földárverésről (DOC). Fejér Megyei Kormányhivatal. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  108. „Földet a gazdáknak!” program: árverések lesznek (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2015. november 5. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  109. „Földet a gazdáknak!” program: március 1-től folytatódnak a földárverések (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. február 26. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  110. „Földet a gazdáknak!” program: árverések lesznek (HTML). Fejér Megyei Kormányhivatal, 2015. október 14. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  111. HIR_FEJ_SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI U 123_2BIZOTTSÁG_20151127.pdf (pdf, 453 KB) (HTML). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 2015. október 22. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  112. Fejér Székesfehérvár Seregélyesi u 123 2 bizottság 20151123_20151204.pdf (pdf, 417 KB) (PDF). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 2015. december 19. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  113. Fejér Székesfehérvár Seregélyesi u 123 1 bizottság 20151207_20151215.pdf (pdf, 368 KB) (PDF). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 2016. január 5. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  114. HIR_FEJ_SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI U 123_1 BIZOTTSÁG_20151208.pdf (pdf, 532 KB) (PDF). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 2015. október 22. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  115. 1 bizottság 20151216-20151217.pdf (pdf, 286 KB) (PDF). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  116. HIR_FEJ_SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI U 123_1BIZOTTSÁG_20151216.pdf (pdf, 562 KB) (PDF). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 2015. november 4. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  117. 2 bizottság 20151216-20151217.pdf (pdf, 299 KB) (PDF). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  118. HIR_FEJ_SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI U 123_2BIZOTTSÁG_20151217.pdf (pdf, 549 KB) (PDF). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 2015. november 11. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  119. HIR_2016_I_FEJ_SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI U 123_3BIZOTTSÁG_20160303.pdf (pdf, 628 KB) (PDF). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 2016. január 29. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  120. Fejér Székesfehérvár Seregélyesi u 123 3 bizottság 20160301-20160315.pdf (pdf, 414 KB) (PDF). Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  121. ^ a b (2013. március) „Bezárja kapuit a takarmánygyár”. Zichyújfalui Hírek, 3–4. o. (Hozzáférés ideje: 2013. március 9.)  
  122. Ismertető az Agrokomplex Central Soya Rt. -ről (HTML). agrokomplex.hu. Agrokomplex Central Soya Rt., 1999. június 17. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
  123. Brett Foley: Cargill, DSM Said to Bid in $2.6 Billion Sale of Provimi (angol nyelven) (HTML). businessweek.com. Bloomberg Businessweek, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  124. Cargill completes acquisition of Provimi to create leading global animal nutrition business (JSP). cargill.com. Cargill, 2011. november 22. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  125. Marietta Cauchi és Mark Peters: Cargill Will Acquire Provimi Group for $2.14 Billion (angol nyelven) (HTML). online.wsj.com. The Wall Street Journal, 2011. augusztus 16. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  126. A felvásárlások hírére szárnyaltak az amerikai indexek (magyar nyelven) (HTML). mfor.hu. Menedzsment Fórum, 2011. augusztus 15. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  127. A Cargill felvásárolja a Provimi állattakarmány-gyártó céget (magyar nyelven) (HTML). agrarszektor.hu. Agrárszektor, 2011. augusztus 17. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  128. Gribek Dániel: Komplex megoldásokat mutatott be a KITE Zichyújfaluban (+Videók, képek) (magyar nyelven). agroinform.com. Agroinform, 2012. július 8. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  129. Klecska Ernő: Jelentős bevételtől esett el az önkormányzat - üresen áll még az üzem (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2013. augusztus 29.)
  130. Évi 20 milliótól esik el Zichyújfalu (magyar nyelven) (PHP). index.hu. Index, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  131. MTI: Elveszik a legnagyobb adófizető, bezár a takarmányüzem (magyar nyelven). duol.hu. Dunaújvárosi Hírlap, 2013. január 11. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  132. MTI: Elveszik a legnagyobb adófizető, bezár a takarmányüzem (magyar nyelven). feol.hu, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  133. MTI: Elveszik a legnagyobb adófizető, bezár a takarmányüzem (magyar nyelven). veol.hu. Veszprém Megyei Napló, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  134. Bezár a takarmányüzem Zichyújfaluban (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál, 2013. január 11. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  135. Új kézben az üzem. Fejér Megyei Hírlap, LIX. évf. 158. sz. (2014. júl. 9.) 6. o.
  136. Simon János: Végleg eltűnik a takarmánygyár Zichyújfaluban – videó (magyar nyelven) (HTML). Velencei-tó Online, 2015. augusztus 5. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  137. Pályázatok (magyar nyelven) (HTML). Új Széchenyi Konzorpcium. [2015. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  138. Támogatott projekt kereső (magyar nyelven) (HTML). Széchenyi 2020. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  139. T-Paletta Bt. kapcsolat (magyar nyelven) (HTML). Magyar Építőipari Névjegyzék. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  140. T-PALETTA Bt. (magyar nyelven) (HTML). Nemzeti Cégtár. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  141. Egészségügyi ellátás Zichyújfaluban (magyar nyelven) (PHP). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)
  142. Patikakereső (magyar nyelven) (PHP). pharmindex-online.hu. Pharmindex. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
  143. Tízéves az önálló Zichyújfalu (magyar nyelven) (PDF). fejermedia.hu. Fejér Lap, 2008. február. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  144. ^ a b Hamarosan gyógyszertárral gazdagodnak (magyar nyelven) (PDF). latoszog.hu. Velencei-tavi látószög, 2009. november. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  145. Egészségügyi ellátás Zichyújfaluban (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  146. Ügyeletek - ha orvos kell a hétvégén (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2010. január 16. [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  147. Buthy Lilla; Koppán Viktor: Már hivatalos: költözik a gárdonyi ügyelet (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. július 15. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  148. Sebestyén Lilla: MÁV: nem lesz felújítás, marad a zsúfoltság (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2014. november 12. [2015. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  149. Negyven helyett nyolcvan - korszerűsítik a Pusztaszabolcs-Börgönd vasútvonalat (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2009. július 6. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  150. Autóbuszjáratok indulnak (magyar nyelven) (PDF). gardony.hu. Alba Volán Zrt.. (Hozzáférés: 2013. február 19.)
  151. Zichyújfaluról induló helyi és távolsági buszok (magyar nyelven) (HTML). velenceito.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 19.)
  152. Kizárólagos üzemeltetésű vonalszakaszok (magyar nyelven) (PDF). albavolan.hu. Alba Volán Zrt.. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  153. Fejér megye helyközi közlekedése (magyar nyelven). balazs1.eoldal.hu. (Hozzáférés: 2013. január 23.)[halott link]
  154. Kastélyok Nyomában 2. rész – Zichyújfalu – Zichy Kastély (magyar nyelven). velenceito.info. Velencei-tó anno. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  155. Zichy-kiskastély. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  156. Zichy-kastély (magyar nyelven) (PHP). kastelyok-utazas.hu. Egresi János, 2007. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  157. Velencei-tó környék legöregebb fája. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  158. Garami László - Kos szobor-Zichyujfalu. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  159. Kos-szobor (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2012. február 10. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  160. Lenkei tábornok -kopjafája Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  161. Lenkey-kopjafa (magyar nyelven) (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
  162. Szent Imre kápolna (magyar nyelven). miserend.hu. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
  163. 1848-49-es Emlékkő Zichyujfaluban. (magyar nyelven). Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  164. ^ a b Szente-Varga Domonkos: Zichyújfalu (magyar nyelven) (PHP). vasutallomasok.hu. Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei, 2005. október 9. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
  165. Múlt nyomán a temetőben, Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  166. Grófok-Bárók sírjai Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  167. Feszület az 1800-as évekből Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Zichyújfalu témájú leírást.
Wikiszótár
Nézd meg a Zichyújfalu címszót a Wikiszótárban!
Reinel compass rose.svg Dinnyés, Agárd Agárd, Gárdony Velence Héraldique meuble compas.svg
Elzamajor

Észak
Nyugat  Zichyújfalu  Kelet
Dél

Pusztaszabolcs
Seregélyes, Szőlőhegy Szabadegyháza Barákapuszta