Bodony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bodony
A bodonyi plébániaház
A bodonyi plébániaház
Bodony címere
Bodony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállás község
Polgármester Kovács István[1]
Irányítószám 3243
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 745 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodony (Magyarország)
Bodony
Bodony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 28″, k. h. 20° 01′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 28″, k. h. 20° 01′ 19″
Bodony (Heves megye)
Bodony
Bodony
Pozíció Heves megye térképén
Bodony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodony témájú médiaállományokat.

Bodony község Heves megye Pétervásárai járásában. A Mátra északi lábánál, dombok között, Parádtól 3 kilométer távolságra helyezkedik el.

Földrajza[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben, a Mátrában elhelyezkedő zsáktelepülés. Paráddal és a 24-es főúttal a 24 138-as közút köti össze.

Története[szerkesztés]

Bodony Árpád-kori település, mely egykor az Aba nemzetség birtoka volt. Nevét először az egri káptalan 1275. évi határjáró levele említi meg.

Az 13321337. évi pápai tizedjegyzékben a patai esperesi kerület plébániái között szerepelt. Az 15491552. évi adóösszeírások alkalmával itt 10 jobbágytelket írtak össze, birtokosa ekkor a Perényi család és Perényi Gábor volt. Az 1564. évi adóösszeíráskor portáinak száma már 14-re emelkedett.

15891590-ben az egri várba szolgáltatta be a tizedet, az 1635. évi összeírás szerint 1 1/4, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portája volt.

1684-ben az Erdődy és a Rákóczi-családok birtoka volt, az 1693. évi összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 5 jobbágya volt itt, 1741-ben báró Grassalkovich személynök birtoka volt.

A 19. század elején, 1837-ben a debrői uradalom tartozéka, melyet Ulmann Móricz vett bérbe. Az itteni Grassalkovich-birtokot 1841-ben gróf Károlyi György vette bérbe, utóbb 1854-ben meg is vásárolta, majd 1876-ban hitbizománnyá alakította át, melynek gróf Károlyi Mihály lett a haszonélvezője.

1904. július 11-én egy nagy tűzvészben az egész község teljesen leégett.

1910-ben 1684 lakosából 1672 magyar volt. Ebből 1674 római katolikus volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Mátramindszent Mátraballa Kisfüzes Héraldique meuble compas.svg
Mátraszentistván

Észak
Nyugat  Bodony  Kelet
Dél

Mátraderecske
Parádsasvár Parád Parád