Nagyréde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyréde
Nagyréde - 2014.02.28 (31).JPG
Nagyréde címere
Nagyréde címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Gyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Siposné Fodor Judit (független)[1]
Irányítószám 3214
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 3154 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 91,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyréde (Magyarország)
Nagyréde
Nagyréde
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 19° 51′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 19° 51′ 09″
Nagyréde (Heves megye)
Nagyréde
Nagyréde
Pozíció Heves megye térképén
Nagyréde weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyréde témájú médiaállományokat.

Nagyréde község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyréde Gyöngyöstől nyugatra, kb. 8 kilométerre a 3-as főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu igen gazdag múltját kétkötetes monográfiában dolgozta föl a néhai dr. Molnár József, a falu szülötte. Első okleveles említése 1275-ben történt villa Rede inferior (Alsóréde falu) alakban. Birtokosa ekkor az Aba nemzetség Rédey ága volt. E család leszármazottai a települést két részre osztották, így Alsó-, Kis- Szentmártonréde valamint Felsőréde és Nagyréde, Boldogasszony-Réde Fancsatelke és nevű falurészekre. A 15. században a rokoncsaládok kihalása, beházasodás, zálogbaadás és királyi adományok folytán más nemesi családok is birtokrészhez jutottak (Csányi, Szuhai, Jákófi, stb.) 1415-1446 között. 1435-ös határjárólevél megemlíti, hogy a mostani 3-as főút vonalán haladó országos jelentőségű kereskedelmi útvonalon Nagyréde határában kőhíd állt. mely Rédeszentmártont és Szentmártonrédét 1450-1464 között Boldogasszonyréde nevű falurészként is említették a források. Kisréde 1544-ben török hódoltság alá került, 1549-ben végleg elnéptelenedett, pusztává lett. A török kiűzését követően a Rákóczi-család bírta a falu legnagyobb részét. A település gazdálkodását a szőlőművelés és bortermelés határozta meg már a 16. századtól, s ezt a művelési ágat folytatták a következő évszázadokban is. A 19. század végén a filoxéra teljesen elpusztította a falu szőlőterületeit. Ekkor a szarvasmarha-tenyésztés vált uralkodóvá. A 20. század elején újra a szőlőművelés került előtérbe, ezen belül is a szőlőoltványok termelése vált meghatározóvá. Ezt segítette az 1897-ben megszervezett Hitelszövetkezet. Az ipari vállalkozások közül a Vitál Márton által létesített tégla-és cserépgyár volt a legjelentősebb, mely 1930-ig látta el a környéket termékeivel.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Sportélet[szerkesztés]

A település labdarúgócsapata a Szőlőskert-Nagyréde SC, amelyet 1948-ban alapítottak. A klub színei a zöld és a fekete, többször nyert megyei másod- és első osztályú bajnokságot. A 2005-06-os idényben az NB III-ban szerepelt.[4]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római Katolikus templom , 1874. november 5-én avatták fel, az 1667-ben megerősített régi templom alapoktól való újjáépítése után.
  • Zsellérház – hagyományosan berendezett parasztház
  • Fáy-kúria: Egyik termében kapott helyet a "Falusi Galéria", Molnár József festőművész képeiből önálló képtárat alakítottak ki.
  • Brezovay-kastély
  • Izsák (Isaak)-kastély
  • Bormúzeum
  • A Művelődési ház előcsarnokát díszíti egy ún. grafittó, melyet szintén Molnár József készített 1963-ban, és a nagyrédei lakodalmas kedvű, zenés, táncos, színes falu forgatagát ábrázolja.
  • A Napközis otthon homlokzatát: Kóthay Nándor szobrászművész "Sárkányölő" című domborműve díszíti.
  • 1983 őszén állították fel a község főterén a mai Erzsébet téren, Szentirmai Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását: egy szőlőprés, oldalain indákkal, fürtökkel, fürge gyík és seregély, mely az évszázadok óta itt virágzó szőlő-és borkultúrát jelképezi.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. A Szőlőskert-Nagyréde Sport Club oldala a magyarfutball.hu-n

Források[szerkesztés]

  • Nagyréde története a feudalizmus korában. Írta Molnár József, kiadta a Gondolat Könyvkiadó 1966-ban 2000 példányban.

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Rózsaszentmárton Szűcsi Gyöngyöstarján Gyöngyösoroszi Gyöngyössolymos Héraldique meuble compas.svg
Petőfibánya

Észak
Nyugat  Nagyréde  Kelet
Dél

Gyöngyös
Ecséd Hort Atkár Atkár