Szentdomonkos

	Szentdomonkos
	A szentdomonkosi Szent Domonkos templom
	; Szentdomonkos címere
	; Szentdomonkos címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Pétervásárai
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Zoltán
Irányítószám	3259
Körzethívószám	36
	Népesség
Teljes népesség	406 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	23,21 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szentdomonkos Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 20° 11′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 20° 11′ 53″
	Szentdomonkos Pozíció Heves megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szentdomonkos témájú médiaállományokat.

Szentdomonkos község Heves megye Pétervásárai járásában. Heves megye északi részén, a Bükk-vidék szélén fekszik a 25-ös főút mentén. Pétervásárától 12 kilométerre, Egertől 28 kilométer távolságra. Bátonyterenye és Pétervására felől a 23-as főúton közelíthető meg autóval.

Fekvése[szerkesztés]

A Bükk-vidék szélén, a Tarna patak eredete közelében, Egertől északkeletre, Tarnalelesz és Borsodnádasd közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szentdomonkos nevét 1459-ben említette először oklevél, mint a Rédeiek birtokát, de ekkor birtokos volt itt még a Szentdomonkosi család is, valamint birtokos lehetett itt még a Varju család is, mert Szentdomonkosi előnévvel élt. 1492-ben pedig már az Oláh család birtokaként említették.

Az 1546. évi összeírásban 5 portája volt, az összeírás szerint több nemes család bírokolta. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portával volt felvéve, az 1589–1590-es összeíráskor pedig az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet.

1635-ben 1 1/4, 1647-ben 1, 1675-ben 3/4 portája volt, és az ez évben készült összeírás szerint a Balassa és Biró armalista családok laktak a helységben, ezenkívül nemesi kúriája volt itt Agocs Gergelynek és Sebestyénnek is. 1686-os összeíráskor csak fél portát vettek fel e helységben, majd később gróf Károlyi Mihálynak volt itt nagyobb birtoka

1693-ban Biró és Balázs György birtoka volt, a 18. század elején pedig Ullman Móricz és Greskovics Ignácz volt a helység birtokosa.

1910-ben 616 magyar lakosa volt, melyből 609 római katolikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 20,8% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81%, református 0,9%, felekezeten kívüli 7% (10,6% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom. Szent Domonkos tiszteletére felszentelt. Barokk stílusú. Műemlék, melyet még 1734-ben báró Hunyady János építtetett. 1836-ban helyreállították. 1874-ben és 1887-ben végeztek a templomon jelentékenyebb javításokat.
I. és II. világháborús emléktábla