Bükkszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bükkszék
Bükkszék.jpg
Bükkszék címere
Bükkszék címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Pétervásárai
Jogállás község
Polgármester Zagyva Ferenc Györgyné[1]
Irányítószám 3335
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 692 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 46,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bükkszék (Magyarország)
Bükkszék
Bükkszék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 20″, k. h. 20° 10′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 20″, k. h. 20° 10′ 41″
Bükkszék (Heves megye)
Bükkszék
Bükkszék
Pozíció Heves megye térképén
Bükkszék weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkszék témájú médiaállományokat.

Bükkszék község Heves megye Pétervásárai járásában. A Bükk-vidéken, a Tarna völgyének peremén, Egertől 22 kilométer távolságra helyezkedik el. Megközelíthető: Pétervására felől vagy a Sirok irányából.

Története[szerkesztés]

1275-ben említette egy oklevél Sceck névalakban. 1466-tól 1697-ig a Bessenyey család bírta a falu egy részét, több köznemesi családdal együtt.

1550-ben már török hódoltságban élt a falu népe: 7 házban 16 család. 1552-ben elnéptelenedett, s 1564 körül épült újjá. 1586-ban Széky Pál szerezte meg a falu egy részét, s utódai a 17. században főbirtokosok.

1654-ben ismét elpusztult. 1697-ben gr. Bagni Scipio Bükkszék negyedrészét megvette Bessenyey Zsigmondtól, majd átadta Orczy Istvánnak. A falu többi részének tulajdonosa a kuruc korban Széky György, akitől Sass Pál és veje Szabó Zsigmond zálogba vettek egyes birtokrészeket. A kuruc korban ismét elnéptelenedett a falu. 1713-ban a székiek a Kölesszu árnyéka nevű helyen ütötték fel ideiglenes szállásukat. 1720 körül egyetlen jobbágy lakott a faluban; kevés földjéből 1720–1738 között földesurak majorságot alakítottak ki, a lakók majorsági cselédekké lettek. 1729-ben a Bagi-Orczy féle negyedrészt, az Újszerzeményi Bizottság Kelemen Ádámnak ítélte oda. 1733-ban Kelemen Ádám és Szabó Zsigmond felosztották egymás közt széki birtokrészeiket. 1738 táján megtörtént a jobbágytelkek végleges benépesítése, főleg terpesi jobbágyokkal. A 18. század közepén a 19 jobbágytelek, a széki Kelemen, a Széky és az ezzel rokon Papp (másként Papszász) család birtokában volt. 1791 után Kelemen Ádám birtokrésze Orczy Lőrincé lett.

A falu látképe

A 19. század első felében a határ Orczy Józsefé, Papszász Györgyé, a Dapsy és pazonyi Elek családoké, Széky Zsigmondé, Lipcsey Károlyé és Recsky Istváné volt. Bükkszék a jobbágyfelszabadítás időszakában 7 középbirtokos kezén lévő jobbágytelepülés, 42 jobbágyháztartással és 47 zsellércsaláddal, 2600 hold kiterjedésű dombos-erdős határból 1836-ig erdőirtás útján 1000 holdat kapcsoltak be a szemtermelésbe.

A 20. századiban kisközségként szerepelt a pétervásárai járásban, a Tóbérc nevű völgyben, a Tarna egyik mellékága mellett. Hozzátartozott Cser- és Pósváripuszta. (Utóbbit Pósvár és Pósváralja néven említette az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék, s a későbbi oklevelekben is önálló községként, Posuaralia néven olvasható; 1554-ben már elpusztult falu, utóbb földesúri major volt.)

1930-ban a községben 1028 lakos élt. Házainak száma 214, ezek kőalappal, vályogból épültek. A lakosság római katolikus vallású, plébániája Sirokban működött. Az elemi oktatást a 2 tanerős római katolikus iskola látta el, a hozzátartozó általános továbbképző iskolával. A lakosságból 916 őstermelő, 81 iparos, 6 kereskedő, 25 egyéb foglalkozású volt. A 2654 katasztrális holdat kitevő határ 212 gazdaságot számlált, egy középbirtok kivételével mind 20 hold alatti. A fő termény a búza volt; az állattenyésztés fejlesztése érdekében Községi Állattenyésztő Szövetkezet jött létre. 1923-tól Hangya Szövetkezet működött a faluban. 2 asztalos, 2 kőműves, 2 ács és 1 kovács képviselte az ipart.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Bükkszéki Gyógyfürdő[szerkesztés]

A Bükkszéki Gyógyfürdő madártávlatból

Bükkszéknek az 1938-ban feltárt, emésztőrendszeri, légúti és mozgásszervi panaszokra kiváló Salvus gyógyvíz hozta meg az országos ismertséget. Az 540 méteres mélységből kitermelt, mintegy 40 °C hőmérsékletű alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvizet helyben palackozzák. A palackozott gyógyvizet országszerte forgalmazzák. A falu strandján egész évben lehet fürödni ebben a – világviszonylatban is egyedülálló – vízben. A strandon 2012-ben meleg vizű gyógyfürdőépületet adtak át. A Bükkszéki Fürdő igazi vonzerő a strandolni, fürdeni vágyóknak. Aki egyszer megmártózott a körmedencében, megérezte a 39 Celsius-fokos Salvus gyógyvíz jótékony hatását, a falu különös atmoszféráját, biztos, hogy visszavágyik és újra felkeresi.

Práff-kúria[szerkesztés]

A Práff-kúria 1820 környékén épült, klasszicista stílusú, földszintes, L-alaprajzú, előkertes épület, mely az utcafront felől kőkerítéssel van elválasztva. A kúria 1945-ig a Práff család tulajdonában állt.[4] Az épületet faluházként hasznosítja a község.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Bükkszék története. sirok.plebania - A siroki plébánia. (Hozzáférés: 2014. július 16.)

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Erdőkövesd Fedémes Hevesaranyos Héraldique meuble compas.svg
Kisfüzes

Észak
Nyugat  Bükkszék  Kelet
Dél

Bátor
Terpes Sirok Egerbakta