Ugrás a tartalomhoz

Mónosbél

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mónosbél
Mónosbél címere
Mónosbél címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásBélapátfalvai
Jogállásközség
PolgármesterVarga Sándorné (független)[1]
Irányítószám3345
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség395 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 20° 20′ 02″48.035000°N 20.334000°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 20° 20′ 02″48.035000°N 20.334000°E
Mónosbél (Heves vármegye)
Mónosbél
Mónosbél
Pozíció Heves vármegye térképén
Mónosbél weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mónosbél témájú médiaállományokat.

Mónosbél község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában.

A Bükk-vidéken, a Mónos-patak két oldalán helyezkedik el. Bélapátfalvától 3 kilométerre délre, Egertől 19 kilométer távolságra észak-északkeletre. Keleti határában a Bükk hegyei emelkednek: az 570 méter magas Kis-szoros tető, az 548 méter magas Hársas-tető és az 543 méter magas János-hegy.[3]

A közvetlenül határos települések: észak és kelet felől Bélapátfalva, dél felől Szarvaskő, nyugat felől Egerbocs, északnyugat felől pedig Mikófalva.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2506-os út, ezen érhető el északi és déli szomszédai felől is. Határszélét északon érinti még a 2507-es út is. Határszélét délnyugaton érinti a 25-ös főút is.

A hazai vasútvonalak közül az Füzesabony–Putnok-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is volt a határai között: Mónosbél vasútállomás a központ közelében[4] és Tardosi kőbányák megállóhely pedig a déli határszélétől nem messze[5]), az utóbbi azonban már megszűnt.

Nevének Mónos előtagját egykori malmairól kapta, míg a bél utótag egykori birtokosának, a Bél nemzetségnek nevéből ered.

Nevét 1261-ben említette először oklevél Beel, majd Albeel formában, ebben a században a Bél nemzetség birtoka volt. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék is említette Monosbeel alakban írva. Eger 1552-es török ostroma idején elpusztult és csak a 17. században népesült be újra, bár ekkor is még csak néhány család lakott itt. A század végén a Béky család birtoka lett, de 1687-ben, a törökök kiűzésekor ismét elpusztult, és ettől kezdve két évszázadon keresztül csak puszta volt, melynek szántóföldjeit, rétjeit, sertéshízlalásra alkalmas makkos erdeit, számos – a Mónos-patakon levő – malmát a közbirtokosok a török időktől kezdve bélapátfalvai gazdáknak adták bérbe, heteddézsma ellenében.

A 18. század elején Mónosbél-puszta néven volt ismert, birtokosa ekkor a Szabó család volt, a kevés számú lakosa pedig urasági cseléd volt.

A Mónosbél feletti tardosi kőbányában nagy mennyiségben bányásztak mészkövet is.[6]

1910-ben 296 lakosából 292 magyar volt. Ebből 255 római katolikus, 3 görögkatolikus, 18 református, 18 izraelita volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

  • 1990–1994: Varga Sándorné (független)[7]
  • 1994–1998: Varga Sándorné (független)[8]
  • 1998–2002: Varga Sándorné (független)[9]
  • 2002–2006: Varga Sándorné (független)[10]
  • 2006–2010: Varga Sándorné (független)[11]
  • 2010–2014: Varga Sándorné (független)[12]
  • 2014–2019: Varga Sándorné (független)[13]
  • 2019–2024: Varga Sándorné (független)[14]
  • 2024– : Varga Sándorné (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
375
363
358
416
407
391
403
395
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,5%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (20,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43%, református 5,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,8% (43% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,9% volt római katolikus, 5,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 22,1% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[17]

  • Római katolikus templomát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel, 1785-ben épült.
  • 2011-ben egy közmunka program keretében kitakarítottak egy gyümölcsöst a település templomának kertjében, amit 1785-ben telepítettek szervita szerzetesek. A fák a következő évben – hosszú idő után – újra termést hoztak, ami ilyen idős fák esetében szakértői vélemény szerint ritkaság. Az almás felfedezése és új életre kelése egyedülálló lehetőséget teremt kertészeti szakembereknek, hogy a közel 230 éves állapotukban megmaradt növényeket genetikai és kertészeti szempontból megvizsgálják.[18]
  • Vidróczki Márton (1837–1873) Legendás mátrai betyár szülőfaluja.
  1. 1 2 "Mónosbél települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 31.
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. "Mónosbél története". Hozzáférés: 2013. szeptember 14.
  4. http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=monb
  5. http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=tard
  6. http://kisvasut.hu/showgallery.php?i=14638&t=
  7. "Mónosbél települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  8. "Mónosbél települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 10.
  9. "Mónosbél települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 25.
  10. "Mónosbél települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 25.
  11. "Mónosbél települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 25.
  12. "Mónosbél települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 22.
  13. "Mónosbél települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2015. május 9.
  14. "Mónosbél települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 31.
  15. "A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora". 2010. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 26.
  16. Mónosbél Helységnévtár
  17. Mónosbél Helységnévtár
  18. Példátlan génkincset találtak a Bükk lábánál Archiválva 2013. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – hirado.hu (2013. április 25.)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mikófalva Bükkszentmárton Bélapátfalva
Egerbocs

Észak
Nyugat  Mónosbél  Kelet
Dél

Bükki Nemzeti Park
Bátor Szarvaskő Felsőtárkány