Heves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heves
Heves1.jpg
Heves címere
Heves címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hevesi
Jogállás város
Polgármester Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Nagy Péter
Irányítószám 3360
Körzethívószám 36
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 10 695 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 105,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 99,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Heves (Magyarország)
Heves
Heves
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 20° 17′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 20° 17′ 17″
Heves (Heves megye)
Heves
Heves
Pozíció Heves megye térképén
Heves weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heves témájú médiaállományokat.

Heves város Heves megyében, a Hevesi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye délkeleti részén fekvő város. Heves vasútállomása a Kál-Kápolna-Kisújszállás mellékvasútvonalon található, ahol a vonal két végállomásáig közlekedő vonatok járnak.

A város a 31-es másodrendű főút mellett fekszik, az M3-as autópályától 18 kilométerre. Északnyugati irányban Gyöngyös, délkelet felé pedig Kisköre irányában indulnak innen mellékutak (3204 és 3209 számmal), továbbá Pély és Kál felé (utóbbi száma 3207).

Heves komolyabb elővárosi autóbusz-forgalommal nem rendelkezik. Helyközi járatok kötik össze Egerrel, Gyöngyössel, Jászberénnyel és Kiskörével. Távolsági járattal elérhető ezen kívül Budapest, Debrecen, Gyula, Szeged és Tiszafüred.

A városhoz - már mint belterület - tartozik Pusztacsász, valamint Alatka és több más külterületi lakott hely is, összesen néhány száz lakossal.[3]

Története[szerkesztés]

Heves területén a legkorábbi állandó település a szkíták korában volt. Jelentős honfoglaláskori sírleletek is előkerültek a városban.

Az I. István által létrehozott vármegyerendszerben Heves várispánság szerepét töltötte be, tulajdonosa a király volt. A közigazgatás mellett egyházi szerepe is jelentős volt, a vármegye déli részének főesperességi székhelyeként működött a NagyváradDebrecenGyöngyösCsehország és a PestJászberényMiskolcKassa kereskedelmi út mentén fekvő településen.

Első említése 1203-ból való Hewes néven. Ekkora térségi vezető szerepe már megszilárdult, temploma is ekkor épült. 1271-ben V. István országgyűlést is tartott itt. A 13. század végén a Kompolti, majd az Országh család tulajdonába került. A sok kézműves lakhelyéül szolgáló települést először 1467-ben említik mint mezőváros. Ekkor Országh Mihály vezetésével itt ülésezett Heves megye közgyűlése.

A város 15. századi virágzásának a törökök vetettek véget. A város Hatvan 1544-es eleste után került török kézre, és mint gazdag élelmiszerforrás működött. 1567-ben a hatvani bég leromboltatta a várost a környező (Pély, Vezekény, Hanyi) falvakkal együtt, majd 1596-ban elűzték a még megmaradt korábbi lakosságot, törökök költöztek a várba.

A császári csapatok 1685. október 16-án szerezték vissza a várost, ám 1686-ban a törökök ismét elfoglalták, ismételt kiűzésükre 1688-ban került sor. A környéket az udvartól Glöcksberg Dietrich vásárolta meg. Megindult a mezőváros újranépesedése. Nagy számban érkeztek jobbágyok a Bükkaljáról, illetve Felvidékről, de több nemesi család és pár német telepes is lakhelyéül választotta Hevest. A 18. században a lakosság nagy része zsellér és pár jobbágy nélküli kisnemes, valamint hét közép- és nagybirtokos volt.

Hevesben a földbirtokok rendezésére csak 1860-ban került sor. Ám ezt követően a mezőgazdaság nagymértékben növelte termelékenységét. Ekkor alakult ki a hevesi görögdinnye országos presztízse is. A város lakossága nagyban megnőtt, élénk kulturális és társadalmi élet alakult ki a járásszékhelyen. A város fellendülése az első világháború idején megakadt, a két háború között is csak kisebb gazdasági fejlődés volt tapasztalható, bár a település lakossága nagyban nőtt az Újtelep kiépültével.

A második világháború nagy számban szedett áldozatokat. 350 zsidó lakost szállítottak koncentrációs táborokba. Később a megmaradt polgári lakosságból szép számban kerültek gulágba is. 1944. december és 1945 márciusa között a városban volt a 2. Ukrán Front főhadiszállása.

Az 1945-ös földosztást követően a termőföldszerkezet nagyban elaprózódott, a korszerűtlen termelőeszközök mellett Heves sokat vesztett jelentőségéből. Az 1960-as években kisebb urbanizálódási folyamat indult meg, melynek keretében a közintézményrendszer lassan kiépült. 1984-ben kapott városi rangot.

Az 1990-es években a termelőszövetkezet megszűnt, a helyi nagyüzemeket nagyrészt privatizálták, a termelést racionalizálták. Ennek következtében a várost nagyban sújtja a munkanélküliség.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96,5%-a magyar, 3%-a cigány és 0,5%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Gazdasága[szerkesztés]

Heves gazdasági szempontból igen elmaradott térsége Magyarországnak. Magas a munkanélküliség. A helyiek jelentős része kénytelen ingázni. A város elsődleges megélhetési forrása továbbra is a mezőgazdaság. A város nagy hírnévnek örvendő terménye a dinnye, de egyéb gyümölcsök (alma, őszibarack, meggy, szilva), a napraforgó, a búza, az árpa és a kukorica termelése is kiemelkedő. Bár a termelőszövetkezet megszűntével jelentősen apadt, de továbbra is nagy mennyiségű állatállomány van a városban. A jellemző fajok a sertés, a baromfiak, a szarvasmarha, a juh, a ló és a nyúl.

A városban a rendszerváltás előtt gépgyártás folyt. Ez mára szinte teljesen megszűnt. Helyét részben a könnyűipar vette át, ám nagyrészt üresen állnak a korábbi termelőegységek. A fejlett mezőgazdaság ellenére az élelmiszeripar csak kisvállalkozások formájában van jelen, messze alulmarad a szükségleteknek.

A város közepesen fejlett szolgáltatási és kereskedelmi szektorral rendelkezik. Több nagyobb élelmiszer-áruház mellett a kisvállalkozások is képviseltetik magukat ebben a gazdasági ágazatban. Turizmusa nagyban fellendülőben van, amit a Tisza-tó közelségének is köszönhet.

Kultúra, oktatás, sport[szerkesztés]

Hevesen négy óvoda és öt általános iskola működik. Az Eötvös József Középiskolában szakmunkás-, szakközépiskolai, hat- és négy évfolyamos gimnáziumi képzés folyik. A városban kollégium is található. A település továbbá Heves megye déli részének felnőttképzésének központja is.

Heves2.jpg

A város jelentős központi kulturális intézménye a Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Emellé társul a Gyermekház és a 12 ezer kötettel rendelkező Városi Könyvtár. A zenei élet helyi szereplői a Hevesi Fúvós- és Majorette Együttes és a Hevesi Kamarazenekar. A városban minden évben a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói számára megrendezik a Képzőművészeti Alkotótábort, amely laikus látogatókat is vonz.

A városban labdarúgó-szakosztály is működik Hevesi LSC néven. Heves felnőtt csapata jelenleg a NB III. labdarúgó osztályban szerepel.

A település közéleti havilapja az önkormányzati szerkesztésű Heves című újság. Továbbá évente három-négy alkalommal megjelenik a Műhely című helyi kulturális lap is.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (részben gótikus)
  • Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet
  • Sakkmúzeum
  • Hevesi Múzeumi Kiállítóhely
  • Radics Kúria Kiállítóhely
  • Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet
  • Básty-Újfalussy-kastély
  • Remenyik-kastély
  • Halász-kastély
  • Hevesi dinnye

Testvérvárosai[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1820-ban Németh Albert nemzetőr őrnagy.
  • Itt született 1843 december 20-án Hevesi Lajos újságíró, író, műkritikus, művészettörténész
  • Itt született 1889 október 8-án Hevesi József kántortanító, nótaszerző
  • Itt hunyt el 1892 április 5-én Dobóczky Ignác országgyűlési képviselő, jeles érmész.
  • Itt született 1973-ban Bonyár Judit énekes, zeneszerző és zenész
  • Itt született G. Mezei Mária ismert TV bemondó és rádiós műsorvezető
  • Itt végezte zenei tanulmányait Farkas Róbert karmester
  • Itt született 1941. június 2-én Kő Pál a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész, egyetemi tanár

Rendezvények[szerkesztés]

  • Hagyományőrző Civil Nap
  • Dinnyetörő Fesztivál
  • Hevesi Márkafüggetlen Autós Találkozó, 2015 óta
  • Hevesi Nagy Ho-Ho-Horgászverseny
  • Fut a Heves
  • Heves-Alatkai Eperfesztivál, 2015 óta

Önkormányzati Választás 2014[szerkesztés]

  • Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP) 40,21%.
  • Kis Tamás (Jobbik) 31,74%.
  • Csáki Zsigmond (Független) 22,04%.
  • Dr. Nagy Sándor László (MSZP) 6,01%.

Források[szerkesztés]

  1. Heves települési választás eredményei (Önkormányzati választások, 2014. október 12.) (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Heves adatai a KSH online helységnévtárában
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Boconád Kál Erdőtelek, Tenk Héraldique meuble compas.svg
Jászszentandrás

Észak
Nyugat  Heves  Kelet
Dél

Átány
Jászapáti Besenyszög Hevesvezekény