Heves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heves
Heves1.jpg
Heves címere
Heves címere
Heves zászlaja
Heves zászlaja
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hevesi
Jogállás város
Polgármester Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Nagy Péter
Irányítószám 3360
Körzethívószám 36
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 10 695 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 105,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 99,31 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság[3]
Földrajzi kistáj Hevesi-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Heves (Magyarország)
Heves
Heves
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 20° 17′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 20° 17′ 17″
Heves (Heves megye)
Heves
Heves
Pozíció Heves megye térképén
Heves weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heves témájú médiaállományokat.

Heves (németül: Hewesch) város Heves megyében, a Hevesi járás székhelye. Heves megye negyedik legnagyobb települése.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye délkeleti részén fekvő város. Heves vasútállomása a Kál-Kápolna-Kisújszállás mellékvasútvonalon található, ahol a vonal két végállomásáig közlekedő vonatok járnak.

A város a 31-es másodrendű főút mellett fekszik, az M3-as autópályától 18 kilométerre. Északnyugati irányban Gyöngyös, délkelet felé pedig Kisköre irányában indulnak innen mellékutak (3204 és 3209 számmal), továbbá Pély és Kál felé (utóbbi száma 3207).

Heves komolyabb elővárosi autóbusz-forgalommal nem rendelkezik. Helyközi járatok kötik össze Egerrel, Gyöngyössel, Jászberénnyel és Kiskörével. Távolsági járattal elérhető ezen kívül Budapest, Debrecen, Gyula, Szeged és Tiszafüred.

A városhoz - már mint belterület - tartozik Pusztacsász, valamint Alatka és több más külterületi lakott hely is, összesen néhány száz lakossal.[4]

Története[szerkesztés]

Heves területén a legkorábbi állandó település a szkíták korában volt. Jelentős honfoglaláskori sírleletek is előkerültek a városban.

Az I. István által létrehozott vármegyerendszerben Heves várispánság szerepét töltötte be, tulajdonosa a király volt. A közigazgatás mellett egyházi szerepe is jelentős volt, a vármegye déli részének főesperességi székhelyeként működött a NagyváradDebrecenGyöngyösCsehország és a PestJászberényMiskolcKassa kereskedelmi út mentén fekvő településen.

Első említése 1203-ból való Hewes néven. Ekkora térségi vezető szerepe már megszilárdult, temploma is ekkor épült. 1271-ben V. István országgyűlést is tartott itt. A 13. század végén a Kompolti, majd az Országh család tulajdonába került. A sok kézműves lakhelyéül szolgáló települést először 1467-ben említik mint mezőváros. Ekkor Országh Mihály vezetésével itt ülésezett Heves megye közgyűlése.

A város 15. századi virágzásának a törökök vetettek véget. A város Hatvan 1544-es eleste után került török kézre, és mint gazdag élelmiszerforrás működött. 1567-ben a hatvani bég leromboltatta a várost a környező (Pély, Vezekény, Hanyi) falvakkal együtt, majd 1596-ban elűzték a még megmaradt korábbi lakosságot, törökök költöztek a várba.

A császári csapatok 1685. október 16-án szerezték vissza a várost, ám 1686-ban a törökök ismét elfoglalták, ismételt kiűzésükre 1688-ban került sor. A környéket az udvartól Glöcksberg Dietrich vásárolta meg. Megindult a mezőváros újranépesedése. Nagy számban érkeztek jobbágyok a Bükkaljáról, illetve Felvidékről, de több nemesi család és pár német telepes is lakhelyéül választotta Hevest. A 18. században a lakosság nagy része zsellér és pár jobbágy nélküli kisnemes, valamint hét közép- és nagybirtokos volt.

Hevesben a földbirtokok rendezésére csak 1860-ban került sor. Ám ezt követően a mezőgazdaság nagymértékben növelte termelékenységét. Ekkor alakult ki a hevesi görögdinnye országos presztízse is. A város lakossága nagyban megnőtt, élénk kulturális és társadalmi élet alakult ki a járásszékhelyen. A város fellendülése az első világháború idején megakadt, a két háború között is csak kisebb gazdasági fejlődés volt tapasztalható, bár a település lakossága nagyban nőtt az Újtelep kiépültével.

A második világháború nagy számban szedett áldozatokat. 350 zsidó lakost szállítottak koncentrációs táborokba. Később a megmaradt polgári lakosságból szép számban kerültek gulágba is. 1944. december és 1945 márciusa között a városban volt a 2. Ukrán Front főhadiszállása.

Az 1945-ös földosztást követően a termőföldszerkezet nagyban elaprózódott, a korszerűtlen termelőeszközök mellett Heves sokat vesztett jelentőségéből. Az 1960-as években kisebb urbanizálódási folyamat indult meg, melynek keretében a közintézményrendszer lassan kiépült. 1984-ben kapott városi rangot.

Az 1990-es években a termelőszövetkezet megszűnt, a helyi nagyüzemeket nagyrészt privatizálták, a termelést racionalizálták. Ennek következtében a várost nagyban sújtja a munkanélküliség.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96,5%-a magyar, 3%-a cigány és 0,5%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Gazdasága[szerkesztés]

Heves gazdasági szempontból igen elmaradott térsége Magyarországnak. Magas a munkanélküliség. A helyiek jelentős része kénytelen ingázni. A város elsődleges megélhetési forrása továbbra is a mezőgazdaság. A város nagy hírnévnek örvendő terménye a dinnye, de egyéb gyümölcsök (alma, őszibarack, meggy, szilva), a napraforgó, a búza, az árpa és a kukorica termelése is kiemelkedő. Bár a termelőszövetkezet megszűntével jelentősen apadt, de továbbra is nagy mennyiségű állatállomány van a városban. A jellemző fajok a sertés, a baromfiak, a szarvasmarha, a juh, a ló és a nyúl.

A városban a rendszerváltás előtt gépgyártás folyt. Ez mára szinte teljesen megszűnt. Helyét részben a könnyűipar vette át, ám nagyrészt üresen állnak a korábbi termelőegységek. A fejlett mezőgazdaság ellenére az élelmiszeripar csak kisvállalkozások formájában van jelen, messze alulmarad a szükségleteknek.

A város közepesen fejlett szolgáltatási és kereskedelmi szektorral rendelkezik. Több nagyobb élelmiszer-áruház mellett a kisvállalkozások is képviseltetik magukat ebben a gazdasági ágazatban. Turizmusa nagyban fellendülőben van, amit a Tisza-tó közelségének is köszönhet.

Kultúra, oktatás, sport[szerkesztés]

Hevesen négy óvoda és öt általános iskola működik. Az Eötvös József Középiskolában szakmunkás-, szakközépiskolai, hat- és négy évfolyamos gimnáziumi képzés folyik. A városban kollégium is található. A település továbbá Heves megye déli részének felnőttképzésének központja is.

Az egykor nagyon népszerű strandfürdő 2008 óta zárva tart

A város jelentős központi kulturális intézménye a Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Emellé társul a Gyermekház és a 12 ezer kötettel rendelkező Városi Könyvtár. A zenei élet helyi szereplői a Hevesi Fúvós- és Majorette Együttes és a Hevesi Kamarazenekar. A városban minden évben a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói számára megrendezik a Képzőművészeti Alkotótábort, amely laikus látogatókat is vonz.

A városban labdarúgó-szakosztály is működik Hevesi LSC néven. Heves felnőtt csapata jelenleg a NB III. labdarúgó osztályban szerepel.

A település közéleti havilapja az önkormányzati szerkesztésű Heves című újság. Továbbá évente három-négy alkalommal megjelenik a Műhely című helyi kulturális lap is.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom (részben gótikus)[szerkesztés]

Hevesi Római katolikus templom.jpg

A templom a XIII. sz.-ban épült, majd a XV. sz.-ban gótikus stílusban alakították át. A török hódoltság után, az 1770-es években Haller Sámuel tábornoknak köszönhetően toronnyal bővítették, és barokk stílusban építették újjá. Falait támpillérek erősítik, 1969-es felújítása során északi és déli homlokzatán gótikus ablak- és ajtórészleteket tártak fel. A XVIII. sz.-i barokk főoltárkép Krisztus megkeresztelését, a mennyezeti freskók Keresztelő Szent János életének eseményeit ábrázolják Antoine Rosiertől. A berendezések zöme szintén a XVIII. sz. második feléből származik. A templomkertben csatornaépítés során 1966-ban találtak rá a templom 1465-ben készített gótikus harangjára, melyet felirata szerint Pál mester készített. Nepomuki Szent János 1768-ban készült homokkőszobra a templomban található, míg másolata a kertben áll.

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

A 8 199 hektár területen fekvő Hevesi Füves Puszták TK a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó szabadon látogatható terület, mely a Tisza-völgy és a Mátra közt terül el. Kavicsos, homokos alapját az északról érkező vízfolyások hordalékkúpjai alakították ki.

Sakkmúzeum[szerkesztés]

A templom melletti kis utcában található a Sakkmúzeum, amely Dobroviczky Ferenc magángyűjteményeként jött létre. Régi sakk-készletek, érmék, versenyzők arcképei, híres játszmák láthatók itt. A kiállítás egyedülálló az országban, de a világon is mindössze négy sakkmúzeum található.

Hevesi Múzeumi Kiállítóhely[szerkesztés]

Az épület egyik szárnya ad otthont a helytörténeti-néprajzi gyűjteménynek, megemlékezve az alapító Hegedűs Béláról is. A másik részlegben Kő Pál állandó kiállítása tekinthető meg.

Hevesi Népművészeti Szövetkezet.jpg

Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet[szerkesztés]

A Pély felé vezető Kossuth utcában, a volt Radics-kúriában működik a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet központja. A szövetkezetben sok népi iparművész dolgozik, legszebb alkotásaik a kúriaépület bemutatótermében tekinthetők meg. Az udvarban található másik, felújított  Radics-kúriát kiállítóhelyként üzemeltetik. A hevesi szőttes alapozta meg a város nemzetközi ismertségét.

Radics Kúria Kiállítóhely[szerkesztés]

Hevesen a Radics kúria a XIX. század első felében, klasszicista stílusban épült. A Radics kúria jelenleg a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet kiállítóhelye.

Dobóczky-kúria[szerkesztés]

Hevesen a Dobóczky-kúriát 1842-ben Dobóczky Imre építette. A családnak tisztségeik révén jelentős szerepük volt Heves életében. Az épület külsejében ma is őrzi eredeti formáját, jelenleg az Eötvös József Középiskola fiúkollégiuma.

Remenyik-kastély[szerkesztés]

Hevesen a Remenyik-kúriát 1840 körül építették. Nyolc holdas park vette körül. A család áldozatkészségével elősegítette Heves fejlődését. Remenyik József az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalapítója volt, fia, István főszolgabíró. Napjainkban a Gondozási Központ működik az épületben. 

Halász-kastély[szerkesztés]

Hevesen a helyiek Halász-kastély néven említik, de módos zsidó polgárházról van szó, melyet Halász Viktor kereskedő épített az 1930-as években. Halász Viktor foglalkozott szőlőtermeléssel, borkereskedelemmel, részvényese volt egy szénbányászati vállalatnak is. (Ezért látható az épület homlokzatán a címerében szőlő és bányászkalapács.) Építésmódja, megjelenése az úri igényességet és fényűzést fejezi ki.

Hevesi dinnye[szerkesztés]

A hevesi dinnyének állít emléket Janzer Frigyes Dinnyehordó lány című alkotása.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Hagyományőrző Civil Nap
  • Dinnyetörő Fesztivál
  • Hevesi Márkafüggetlen Autós Találkozó, 2015 óta
  • Hevesi Nagy Ho-Ho-Horgászverseny
  • Fut a Heves
  • Heves-Alatkai Eperfesztivál, 2015 óta

Önkormányzati Választás 2014[szerkesztés]

  • Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP) 40,21%.
  • Kis Tamás (Jobbik) 31,74%.
  • Csáki Zsigmond (Független) 22,04%.
  • Dr. Nagy Sándor László (MSZP) 6,01%.

Források[szerkesztés]

  1. Heves települési választás eredményei (Önkormányzati választások, 2014. október 12.) (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Heves adatai a KSH online helységnévtárában
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Boconád Kál Erdőtelek, Tenk Héraldique meuble compas.svg
Jászszentandrás

Észak
Nyugat  Heves  Kelet
Dél

Átány
Jászapáti Besenyszög Hevesvezekény