Lengyel Géza (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyel Géza
SzületettLővinger Géza
1881. január 4.[1]
Heves
Elhunyt1967. november 12. (86 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeÚj köztemető
SablonWikidataSegítség

Lengyel Géza, született Lővinger[3] (Heves, 1881. január 4.Budapest, 1967. november 12.) magyar író, újságíró, szakíró, kritikus, lapszerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Lővinger Bertalan és Schwarcz Amália (1853–1928)[4] gyermekeként született. Budapesten, Egerben és Szegeden végezte középiskolai tanulmányait. 1902-től a nagyváradi Szabadság című lapnál működött újságíróként, majd 1905-től a lap szerkesztője lett. Nagyváradon kapcsolatba került Ady Endrével, s később könyvet is írt róla. 1906-tól a Budapesti Naplóban, 1914-től a Pesti Naplóban jelentek meg cikkei. Írásai a Huszadik Században, a Vasárnapi Újságban és az Új Időkben is megjelentek. Kezdettől a Nyugat című irodalmi folyóirat főmunkatársa volt, 1912-ig vezető műkritikusa. Mint a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) titkára és a Magyar Vámpolitikai Központ igazgatója közgazdasági kérdésekkel is foglalkozott. Szépirodalmi műveiben a korabeli modern realista törekvésekhez kapcsolódott. Életművében jelentős helyet foglal el műkritikusi tevékenysége. 1919-ben Művészélet címmel lapot indított, amely rövid működést követően megszűnt. Képzőművészeti kritikái főleg a Nyugatban jelentek meg. Az 1960-as évektől kiállításai kritikáit a Művészet című lap közölte. Sorozatot írt Herman Lipót, Lyka Károly és Kisfaludi Strobl Zsigmond munkásságáról. Magyarra fordította az orosz Kuprin és a dán Georg Brandes írók műveit, akárcsak Zola válogatott művészeti írásait. Válogatást készített Bíró Lajos műveiből, melyet 1957-ben jelentetett meg Szolgák országa címmel. Tagja volt Magyar Újságírók Országos Szövetségének.

Családja[szerkesztés]

Házastársa Bíró (szül.: Ungár) Irén volt, Ungár Ignác és Löffler Lujza lánya, akivel 1908. december 23-án Budapesten kötött házasságot.[5]

Lánya Lengyel Zsuzsanna (1910–?), veje Wirth Pál Jenő.[6]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Véletlenek (novellák, Budapest, 1910)
  • A csodatevő könyv (elbeszélés, Budapest, 1912)
  • Kis házak között (regény, Budapest, 1912)
  • Ady a műhelyben (Budapest, 1957)
  • Magyar újságmágnások (Budapest, 1963)
  • A szép mesterségek kezdete. Ferenczy István sorsa (életrajz, Budapest, 1964)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b National Library of Israel Names and Subjects Authority File. (Hozzáférés: 2023. május 14.)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 3281/1898. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 977. kép 1. karton Névváltoztatási kimutatások 1898. év 57. oldal 13. sor
  4. Lővinger Bertalanné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 208/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 552/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  6. Wirth Pál és Lengyel Zsuzsanna házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 252/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 1.)

Források[szerkesztés]