Váraszó

	Váraszó
	; Váraszó címere
	; Váraszó címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Pétervásárai
Jogállás	község
Polgármester	Vincze Ferenc (független)
Irányítószám	3254
Körzethívószám	36
	Népesség
Teljes népesség	469 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	17,38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	27,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Váraszó Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 03′ 36″, k. h. 20° 06′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 36″, k. h. 20° 06′ 43″
	Váraszó Pozíció Heves megye térképén
	Váraszó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Váraszó témájú médiaállományokat.

Váraszó község Heves megye Pétervásárai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Váraszó község Heves megyében az Északi-középhegységben lelhető fel. Patak menti település a Tarna völgyében, annak egyik mellékága mindkét partján, északnyugati szélén, dombon emelkedő Árpád-kori templommal, a 23 113-as számú rövid bekötőúttal a Pétervásárára vezető 2305-ös országútra.

Története[szerkesztés]

A helységnév etimológiai megközelítésében egykoron erős vár állott Aszó völgyében, s ezek összetételéből adódott a név : VÁR az ASZÓ völgyében = VÁRASZÓ.

Egy másik történeti legenda szerint a község szélén álló őrhegy tetején mindig egy őr állott, aki figyelte a közelgő támadásokat. A másik hegyen álló ember várta a szót, amit meghallván ő továbbadott. Így adták egymásnak a hírt. Innen a név eredete: várja a szót és ennek egybeolvasztásával formálódott VÁR(ja) A SZÓ(t)

A „Heves megye műemlékei antológia” az alábbiak szerint ír Váraszóról:

Első okleveles említése 1280-1290 között történik Varaszo alakban. 1451-ben Warasow, 1459-ben Varazo néven említik. 1552-ben a török pusztítás folytán egy kis időre néptelenné válik, de 1556-ban ismét népes. Ettől kezdve a török időket elnéptelenedés nélkül vészeli át. Községcímer alak 1777-ben : Két csoroszlya balról jobbra fekszik vízszintese, a felsőnek felfelé, az alsónak lefelé áll az éle és érinti a hullámos földet. Felirata a felső csoroszléya fölött : VARASOL A történelem során megmutatkozik 600 fős településünk lokálpatrióta szemlélete és magatartása abban, hogy egy emberként mozdult meg, amikor szükség volt azért, hogy ne legyen a legszegényebb település. Kétkezi munkánk által: 1871-ben a lakosság vállalta, hogy a románkori templomunk bővítéséhez Sirokból a helyszínre fuvarozza a követ; 1920-ban adományokból felépítették a Hősi emlékművet a világháborúban elesettek emlékére. 1998-ban az Önkormányzat felújította, és már a második világháborúban elesettek nevét is tartalmazza. Adományokból, társadalmi munkával felépítettük 1965-66-ban a római katolikus templomot. Egy adományozó segítségével önkormányzatunk megvásárolta községünk legöregebb lakóházát, amely még őrzi építészeti hagyományainkat, és ezt falumúzeummá alakítjuk.

A zsáktelepülés csendet, biztos kikapcsolódást nyújt az idelátogatóknak. az összefüggő erdőség a turisták, vadászok paradicsoma. A Váraszó-völgyben három hegyi tavacska van, amely szintén felüdülést biztosít.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Pálfi István (független)^[3]
1994–1998: Pálfi István (független)^[4]
1998–2002: Szekeres Arzén (független)^[5]
2002–2006: Szekeres Arzén (független)^[6]
2006–2010: Pál István László (független)^[7]
2010–2014: Pál István László (Fidesz-KDNP)^[8]
2014–2017: Pál István László (Fidesz-KDNP)^[9]
2017–2019: Vincze Ferenc (független)
2019-től: Vincze Ferenc (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 1,5%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 7,7% (10,4% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Váraszó Árpád-kori temploma dél felől tekintve

Árpád-kori templom

A község közepén található templom román stílusú falrészleteiről, gótikus stílusú freskómaradványairól és különálló fa haranglábáról ismert. A félköríves szentélyű, kicsiny templom falán tölcsérbélletű ablakok nyílnak, és felül fogazott szalagból álló fríz fut körbe. Kör alakú kőfal kerítette, melynek mára már csak a maradványai láthatóak.^[11]

Római katolikus templom

Az 1200-as évek elején építették, román stílusú falmaradványai ma is láthatók. Az 1960-as években helyreállították.

Horgásztavak

Három horgásztó található a falu után elterülő völgyben, melyből az elsőben lehet napidíj fejében horgászni.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ Váraszó Helységnévtár
↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 130. oldal. ISBN 978-963-357-649-6