Váraszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Váraszó
Az Árpád-kori templom légifotón
Az Árpád-kori templom légifotón
Váraszó címere
Váraszó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállás község
Polgármester Vincze Ferenc (független)[1]
Irányítószám 3254
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség469 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség17,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Váraszó (Magyarország)
Váraszó
Váraszó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 36″, k. h. 20° 06′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 36″, k. h. 20° 06′ 43″
Váraszó (Heves vármegye)
Váraszó
Váraszó
Pozíció Heves vármegye térképén
Váraszó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Váraszó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Váraszó község Heves megye Pétervásárai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben fekszik, a Tarna völgyében, annak egyik mellékágának két partján.

Kiterjedt külterületei révén viszonylag távol fekvő településekkel is közvetlenül határos, így északon Domaházával, északkeleten Tarnalelesszel, keleten Bükkszenterzsébettel, dél felől Pétervásárával, délnyugaton Erdőkövesddel, nyugat felől Istenmezejével, északnyugat felől pedig Zabarral.

Megközelítése[szerkesztés]

Déli külterületei közt áthalad a 23-as főút is, de maga a község zsáktelepülés, csak közúton érhető el, Erdőkövesd felől, a 2305-ös útból kiágazó 23 113-as számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

A helységnév etimológiai megközelítésében egykoron erős vár állott Aszó völgyében, s ezek összetételéből adódott a név : VÁR az ASZÓ völgyében = VÁRASZÓ.

Egy másik történeti legenda szerint a község szélén álló őrhegy tetején mindig egy őr állott, aki figyelte a közelgő támadásokat. A másik hegyen álló ember várta a szót, amit meghallván ő továbbadott. Így adták egymásnak a hírt. Innen a név eredete: várja a szót és ennek egybeolvasztásával formálódott VÁR(ja) A SZÓ(t)

A „Heves megye műemlékei antológia” az alábbiak szerint ír Váraszóról:

Első okleveles említése 1280-1290 között történik Varaszo alakban. 1451-ben Warasow, 1459-ben Varazo néven említik. 1552-ben a török pusztítás folytán egy kis időre néptelenné válik, de 1556-ban ismét népes. Ettől kezdve a török időket elnéptelenedés nélkül vészeli át. Községcímer alak 1777-ben : Két csoroszlya balról jobbra fekszik vízszintese, a felsőnek felfelé, az alsónak lefelé áll az éle és érinti a hullámos földet. Felirata a felső csoroszlya fölött : VARASOL

A történelem során megmutatkozik 600 fős településünk lokálpatrióta szemlélete és magatartása abban, hogy egy emberként mozdult meg, amikor szükség volt azért, hogy ne legyen a legszegényebb település. Kétkezi munkánk által: 1871-ben a lakosság vállalta, hogy a románkori templomunk bővítéséhez Sirokból a helyszínre fuvarozza a követ; 1920-ban adományokból felépítették a Hősi emlékművet a világháborúban elesettek emlékére. 1998-ban az Önkormányzat felújította, és már a második világháborúban elesettek nevét is tartalmazza. Adományokból, társadalmi munkával felépítettük 1965-66-ban a római katolikus templomot. Egy adományozó segítségével önkormányzatunk megvásárolta községünk legöregebb lakóházát, amely még őrzi építészeti hagyományainkat, és ezt falumúzeummá alakítjuk.

A zsáktelepülés csendet, biztos kikapcsolódást nyújt az idelátogatóknak. az összefüggő erdőség a turisták, vadászok paradicsoma. A Váraszó-völgyben három hegyi tavacska van, amely szintén felüdülést biztosít.

Váraszó Árpád-kori temploma kelet felől
Váraszó, Heregvár, Kerekdomb - légi fotó

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Pálfi István (független)[3]
  • 1994–1998: Pálfi István (független)[4]
  • 1998–2002: Szekeres Arzén (független)[5]
  • 2002–2006: Szekeres Arzén (független)[6]
  • 2006–2010: Pál István László (független)[7]
  • 2010–2014: Pál István László (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2017: Pál István László (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2017–2019: Vincze Ferenc (független)[10]
  • 2019-től: Vincze Ferenc (független)[1]

A településen 2017. november 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 1,5%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 7,7% (10,4% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád-kori templom

A község közepén található templom román stílusú falrészleteiről, gótikus stílusú freskómaradványairól és különálló fa haranglábáról ismert. A félköríves szentélyű, kicsiny templom falán tölcsérbélletű ablakok nyílnak, és felül fogazott szalagból álló fríz fut körbe. Kör alakú kőfal kerítette, melynek mára már csak a maradványai láthatóak.[13]

  • Római katolikus templom

Az 1200-as évek elején építették, román stílusú falmaradványai ma is láthatók. Az 1960-as években helyreállították.

  • Horgásztavak

Három horgásztó található a falu után elterülő völgyben, melyből az elsőben lehet napidíj fejében horgászni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. a b Váraszó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. november 12. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  12. Váraszó Helységnévtár
  13. Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 130. oldal. ISBN 978-963-357-649-6

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Istenmezeje Domaháza Borsodszentgyörgy
Mátraszele

Észak
Nyugat  Váraszó  Kelet
Dél

Bükkszenterzsébet
Erdőkövesd Kisfüzes Bükkszék