Váraszó
Váraszó | |||
![]() | |||
Az Árpád-kori templom légifotón | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Heves | ||
Járás | Pétervásárai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vincze Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 3254 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 469 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 17,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,05 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 03′ 36″, k. h. 20° 06′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 36″, k. h. 20° 06′ 43″ | |||
Váraszó weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Váraszó témájú médiaállományokat. |
Váraszó község Heves megye Pétervásárai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Váraszó község Heves megyében az Északi-középhegységben lelhető fel. Patak menti település a Tarna völgyében, annak egyik mellékága mindkét partján, északnyugati szélén, dombon emelkedő Árpád-kori templommal, a 23 113-as számú rövid bekötőúttal a Pétervásárára vezető 2305-ös országútra.
Története[szerkesztés]
A helységnév etimológiai megközelítésében egykoron erős vár állott Aszó völgyében, s ezek összetételéből adódott a név : VÁR az ASZÓ völgyében = VÁRASZÓ.
Egy másik történeti legenda szerint a község szélén álló őrhegy tetején mindig egy őr állott, aki figyelte a közelgő támadásokat. A másik hegyen álló ember várta a szót, amit meghallván ő továbbadott. Így adták egymásnak a hírt. Innen a név eredete: várja a szót és ennek egybeolvasztásával formálódott VÁR(ja) A SZÓ(t)
A „Heves megye műemlékei antológia” az alábbiak szerint ír Váraszóról:
Első okleveles említése 1280-1290 között történik Varaszo alakban. 1451-ben Warasow, 1459-ben Varazo néven említik. 1552-ben a török pusztítás folytán egy kis időre néptelenné válik, de 1556-ban ismét népes. Ettől kezdve a török időket elnéptelenedés nélkül vészeli át. Községcímer alak 1777-ben : Két csoroszlya balról jobbra fekszik vízszintese, a felsőnek felfelé, az alsónak lefelé áll az éle és érinti a hullámos földet. Felirata a felső csoroszlya fölött : VARASOL
A történelem során megmutatkozik 600 fős településünk lokálpatrióta szemlélete és magatartása abban, hogy egy emberként mozdult meg, amikor szükség volt azért, hogy ne legyen a legszegényebb település. Kétkezi munkánk által: 1871-ben a lakosság vállalta, hogy a románkori templomunk bővítéséhez Sirokból a helyszínre fuvarozza a követ; 1920-ban adományokból felépítették a Hősi emlékművet a világháborúban elesettek emlékére. 1998-ban az Önkormányzat felújította, és már a második világháborúban elesettek nevét is tartalmazza. Adományokból, társadalmi munkával felépítettük 1965-66-ban a római katolikus templomot. Egy adományozó segítségével önkormányzatunk megvásárolta községünk legöregebb lakóházát, amely még őrzi építészeti hagyományainkat, és ezt falumúzeummá alakítjuk.
A zsáktelepülés csendet, biztos kikapcsolódást nyújt az idelátogatóknak. az összefüggő erdőség a turisták, vadászok paradicsoma. A Váraszó-völgyben három hegyi tavacska van, amely szintén felüdülést biztosít.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Pálfi István (független)[3]
- 1994–1998: Pálfi István (független)[4]
- 1998–2002: Szekeres Arzén (független)[5]
- 2002–2006: Szekeres Arzén (független)[6]
- 2006–2010: Pál István László (független)[7]
- 2010–2014: Pál István László (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2017: Pál István László (Fidesz-KDNP)[9]
- 2017–2019: Vincze Ferenc (független)[10]
- 2019-től: Vincze Ferenc (független)[1]
A településen 2017. november 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[11]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 1,5%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 7,7% (10,4% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Árpád-kori templom
A község közepén található templom román stílusú falrészleteiről, gótikus stílusú freskómaradványairól és különálló fa haranglábáról ismert. A félköríves szentélyű, kicsiny templom falán tölcsérbélletű ablakok nyílnak, és felül fogazott szalagból álló fríz fut körbe. Kör alakú kőfal kerítette, melynek mára már csak a maradványai láthatóak.[13]
- Római katolikus templom
Az 1200-as évek elején építették, román stílusú falmaradványai ma is láthatók. Az 1960-as években helyreállították.
- Horgásztavak
Három horgásztó található a falu után elterülő völgyben, melyből az elsőben lehet napidíj fejében horgászni.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ a b Váraszó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. november 12. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Váraszó Helységnévtár
- ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 130. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Váraszó közösségi portálja[halott link]
- Váraszó és környékének időjárása
- Váraszói szálláslehetőségek[halott link]
Istenmezeje | Domaháza | Borsodszentgyörgy |
Mátraszele | Bükkszenterzsébet | |
Erdőkövesd | Kisfüzes | Bükkszék |