Egerfarmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Egerfarmos
Egerfarmos címere
Egerfarmos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásFüzesabonyi
Jogállás község
Polgármester Petrik László
Irányítószám 3379
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 680 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség28,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egerfarmos (Magyarország)
Egerfarmos
Egerfarmos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 08″, k. h. 20° 32′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 08″, k. h. 20° 32′ 10″
Egerfarmos (Heves megye)
Egerfarmos
Egerfarmos
Pozíció Heves megye térképén
Egerfarmos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerfarmos témájú médiaállományokat.

Egerfarmos község Heves megye Füzesabonyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye északkeleti részén, az Eger-patak partján fekszik. Siroktól 18 kilométerre, Egertől 23 kilométer távolságra. A Debrecen–Füzesabony-vasútvonal két megállója van itt (Egerfarmos és Kétútköz).

Története[szerkesztés]

Egerfarmos Árpád-kori település, nevét a tatárjárás után, 1261-ben említette először oklevél Fornos néven. Az 1261-es oklevélben IV. Béla király az Egri Püspökség birtokának határait írta le akképpen, hogy az a béli nemesek földjétől a szemerei és a farnosi nemesek területéig terjed.

1317-ben Fornas, 1333-ban Farnos néven írták.

A település a 1516. században Borsod, később pedig Heves Vármegyéhez tartozott, Borsod vármegye határa a régi térképeken az Eger-patakig tartott.

1405-ben a falu egy része királyi birtok lett, e részt borosjenői Bor Pál fia, László kapta meg Zsigmond királytól adomány címén, majd Rozgonyi Simon és öccse László nyerte el.

Később Báthory András, a Barius család, Bosnyák Tamás, a Kandó család, majd a 18. századtól az Atkári-Szalay, a Polgár és Kovács, Pocska, Forgách, Szegő Brezovay, majd Vitéz, Prónay, Oláh család lett birtokosa.

1550-ben a töröknek fizettek adót, 1675-ben pedig egytelkes kisnemesek lakták a falut jobbágyaikkal.

1680-ban a falu pusztává vált, lakói még Eger törökök által való megszállása előtt elszéledtek. 1696-ban Pocska Levin egri hadi élelmezési biztos kapta meg a lakatlan pusztát 1450 forint váltságdíjért.

1701-ben már 6 felnőtt jobbágy férfi lakott a faluban.

1786-ban a falu 10 közbirtokosé; többek között a gróf Károlyi, báró Orczy, Subicz, Brezovay és más családok birtoka volt.

Az1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a Tiszához, Poroszlóra való visszavonuláskor egy farmosi ember vitte át a mocsáron éjjel a Klapka hadtestéhez tartozó Máriássy huszárokat, hogy biztosítsák Dembinszky tábornok számára a visszavonulás útját.

1852-ben úrbéri birtokrendezés ment végbe a településen.

1910-ben 1130 lakosából 1099 magyar, 31 román volt. Ebből 1052 római katolikus, 34 görögkatolikus, 34 református volt.

Az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Egri majd Mezőkövesdi járásához tartozott. Nevét írásban először egy 1261-ben kelt oklevél említi Fornos néven. Később előfordul Fornas, Farnos és Furnus néven is. 1902 óta Egerfarmos a neve.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ismert emberek[szerkesztés]

Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Talán még a műszaki tudományokban járatosak közül is kevesen tudják, hogy a vasút-villamosítás úttörője, a villanymozdony feltalálója egerfarmosi származású. Pedig Kandó Kálmán szívesen viselte az egerfarmosi előnevet, mivel családja Egerfarmoson élt, s a feltaláló is mindig büszke volt kötődésére, ezért a településen élők is őrzik emlékét. Nevét ma egy alapítvány, alakját egy köztéri alkotás őrzi.

Itt született 1947. július 16-án Csörgő Sándor magyar matematikus, az MTA tagja.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Füzesabony Mezőszemere Szentistván Héraldique meuble compas.svg
Mezőtárkány

Észak
Nyugat  Egerfarmos  Kelet
Dél

Egerlövő
Kömlő Tiszanána Poroszló