Nagyút

	Nagyút
	Szent Vendel-templom
	; Nagyút címere
	; Nagyút címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Füzesabonyi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Géza (független)
Irányítószám	3357
Körzethívószám	36
	Népesség
Teljes népesség	621 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	35,01 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagyút Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 10′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 10′ 16″
	Nagyút Pozíció Heves vármegye térképén
	Nagyút weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyút témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyút község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátra lábainál, az Alföld északi peremén fekszik. Lakott területét északról és délről is vonalas létesítmények – vasútvonal és autópálya – határolják, a nyugati vidéken pedig vadregényes Tarnóca-patak kanyarog ősi bozótos, bokros szigetek kíséretében.

A közvetlenül határos települések: kelet felől Kompolt, dél felől Tarnazsadány, délnyugat felől Nagyfüged, nyugat felől Ludas, északnyugat felől pedig Detk.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, amely a határától 1-2 kilométerre északra húzódik, arról letérve érhető el – egy számozatlan, alsóbbrendű úton – Budapest és Miskolc irányából is. Határai között áthalad az M3-as autópálya is, de annak itt csomópontja nincsen, csak egy pihenőhelye, a Kisasszonyréti pihenőhely helyezkedik el e község határai között. Kál központjával a települést a 3207-es útból kiágazó 32 106-os számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy állomása van itt; Nagyút vasútállomás a település északi részén található iparvágányi kiágazással a Mátrai Erőmű felé. Az állomás közúti elérését ugyancsak a 32 106-os út biztosítja.

Története[szerkesztés]

Kedvező földrajzi adottságai, a közeli patakok, vizek, legelők, jó termőtalaj lehet magyarázata annak, hogy a szarmaták is lakóhelyüknek választották. Egyik águk a lótenyésztő jazigok éltek itt a II-IV. században Krisztus után. Ezt az M3-as nyomvonalán feltárt gazdag régészeti leletek bizonyítják. Később avar kori népek is éltek itt, melyet temetőmaradványok és egy avar település 1993-ban feltárt maradványai is igazolnak.^[3] Az Árpádok idején az Aba nemzetség birtokát képezte a település.

Első okleveles említés 1301-ből való Noguth névalakban (előforduló egyéb nevek: Nogwoth, Neguch, Negut). 1322-ben Széchenyi Tamás erdélyi vajdáé lesz a birtok(1334-ben már pápai tizedet fizet a falu). A törökuralomnak, mint sok más település, Nagyút is áldozatul esik. A Károlyiak idején négy major épül a területen: Göböly-járás, Csikó-major, a Közép-major és a Csárda-major, amiket kisvasút kötött össze.^[4] Az 1930-as évek második felében az állam Nagyút mintafaluvá építését rendeli el. Az építkezés 1939-ben, Deáky Zsigmond és Csonka János tervei alapján veszi kezdetét. A kivitelezés 1941-ben ér véget, mely ez után 195 házból és 12 egyenes utcából állt. Az ötvenes évek elején(1953) készül el a község temploma, melyenek védőszentje Szent Vendel.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Kovács András (független)^[5]
1994–1998: Ifj. Szankó János (független)^[6]
1998–2002: Czipó László (független)^[7]
2002–2006: ifj. Barczai József (független)^[8]
2006–2010: Tóth Géza (független)^[9]
2010–2014: Tóth Géza (független)^[10]
2014–2019: Tóth Géza (független)^[11]
2019-től: Tóth Géza (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,4%, református 4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,6% (26,2% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
↑ http://www.kisvasut.hu/vasutlista/view_vasut.php?kat=3256%7C
↑ Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
↑ Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
↑ Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
↑ Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
↑ Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
↑ Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
↑ Nagyút Helységnévtár