Nagyút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyút
Szent Vendel-templom
Szent Vendel-templom
Nagyút címere
Nagyút címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Füzesabonyi
Jogállás község
Polgármester Tóth Géza[1]
Irányítószám 3357
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 668 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 35,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyút (Magyarország)
Nagyút
Nagyút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 10′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 10′ 16″
Nagyút (Heves megye)
Nagyút
Nagyút
Pozíció Heves megye térképén
Nagyút weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyút témájú médiaállományokat.

Nagyút község Heves megye Füzesabonyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyút község Heves megyében a Mátra lábainál, az Alföld északi peremén fekszik. A település északi részén található Nagyút vasútállomás a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon iparvágány-kiágazással Mátrai Hőerőmű felé. A déli területén az M3-as autópálya, a nyugati vidéken pedig vadregényes Tarnóca-patak kanyarog ősi bozótos, bokros szigetek kíséretében.

Története[szerkesztés]

Kedvező földrajzi adottságai, a közeli patakok, vizek, legelők, jó termőtalaj lehet magyarázata annak, hogy a szarmaták is lakóhelyüknek választották. Egyik águk a lótenyésztő jazigok éltek itt a II-IV. században Krisztus után. Ezt az M3-as nyomvonalán feltárt gazdag régészeti leletek bizonyítják. Később avar kori népek is éltek itt, melyet temetőmaradványok és egy avar település 1993-ban feltárt maradványai is igazolnak.[3] Az Árpádok idején az Aba nemzetség birtokát képezte a település.

Első okleveles említés 1301-ből való Noguth névalakban (előforduló egyéb nevek: Nogwoth, Neguch, Negut). 1322-ben Széchenyi Tamás erdélyi vajdáé lesz a birtok(1334-ben már pápai tizedet fizet a falu). A törökuralomnak, mint sok más település, Nagyút is áldozatul esik. A Károlyiak idején négy major épül a területen: Göböly-járás, Csikó-major, a Közép-major és a Csárda-major, amiket kisvasút kötött össze.[4] Az 1930-as évek második felében az állam Nagyút mintafaluvá építését rendeli el. Az építkezés 1939-ben, Deáky Zsigmond és Csonka János tervei alapján veszi kezdetét. A kivitelezés 1941-ben ér véget, mely ez után 195 házból és 12 egyenes utcából állt. Az ötvenes évek elején(1953) készül el a község temploma, melyenek védőszentje Szent Vendel.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Domboróczki László régész munkássága. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  4. http://www.kisvasut.hu/vasutlista/view_vasut.php?kat=3256%7C
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Galéria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Detk Vécs Kápolna Héraldique meuble compas.svg
Ludas

Észak
Nyugat  Nagyút  Kelet
Dél

Kál
Nagyfüged Tarnazsadány Tarnabod