Nagyút

	Nagyút
	Szent Vendel-templom
	; Nagyút címere
	; Nagyút címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Füzesabonyi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Géza
Irányítószám	3357
Körzethívószám	36
	Népesség
Teljes népesség	668 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	35,01 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagyút Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 10′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 10′ 16″
	Nagyút Pozíció Heves megye térképén
	Nagyút weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyút témájú médiaállományokat.

Nagyút község Heves megye Füzesabonyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyút község Heves megyében a Mátra lábainál, az Alföld északi peremén fekszik. A település északi részén található Nagyút vasútállomás a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon iparvágány-kiágazással Mátrai Erőmű felé. A déli területén az M3-as autópálya, a nyugati vidéken pedig vadregényes Tarnóca-patak kanyarog ősi bozótos, bokros szigetek kíséretében.

Története[szerkesztés]

Kedvező földrajzi adottságai, a közeli patakok, vizek, legelők, jó termőtalaj lehet magyarázata annak, hogy a szarmaták is lakóhelyüknek választották. Egyik águk a lótenyésztő jazigok éltek itt a II-IV. században Krisztus után. Ezt az M3-as nyomvonalán feltárt gazdag régészeti leletek bizonyítják. Később avar kori népek is éltek itt, melyet temetőmaradványok és egy avar település 1993-ban feltárt maradványai is igazolnak.^[3] Az Árpádok idején az Aba nemzetség birtokát képezte a település.

Első okleveles említés 1301-ből való Noguth névalakban (előforduló egyéb nevek: Nogwoth, Neguch, Negut). 1322-ben Széchenyi Tamás erdélyi vajdáé lesz a birtok(1334-ben már pápai tizedet fizet a falu). A törökuralomnak, mint sok más település, Nagyút is áldozatul esik. A Károlyiak idején négy major épül a területen: Göböly-járás, Csikó-major, a Közép-major és a Csárda-major, amiket kisvasút kötött össze.^[4] Az 1930-as évek második felében az állam Nagyút mintafaluvá építését rendeli el. Az építkezés 1939-ben, Deáky Zsigmond és Csonka János tervei alapján veszi kezdetét. A kivitelezés 1941-ben ér véget, mely ez után 195 házból és 12 egyenes utcából állt. Az ötvenes évek elején(1953) készül el a község temploma, melyenek védőszentje Szent Vendel.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,4%, református 4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,6% (26,2% nem nyilatkozott).^[6]