Nagyút
Nagyút | |||
![]() |
|||
Szent Vendel-templom | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() |
||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Heves | ||
Járás | Füzesabonyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth Géza[1] | ||
Irányítószám | 3357 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 668 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 10′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 10′ 16″ | |||
Nagyút weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyút témájú médiaállományokat.
|
Nagyút község Heves megye Füzesabonyi járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagyút község Heves megyében a Mátra lábainál, az Alföld északi peremén fekszik. A település északi részén található Nagyút vasútállomás a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon iparvágány-kiágazással Mátrai Hőerőmű felé. A déli területén az M3-as autópálya, a nyugati vidéken pedig vadregényes Tarnóca-patak kanyarog ősi bozótos, bokros szigetek kíséretében.
Története[szerkesztés]
Kedvező földrajzi adottságai, a közeli patakok, vizek, legelők, jó termőtalaj lehet magyarázata annak, hogy a szarmaták is lakóhelyüknek választották. Egyik águk a lótenyésztő jazigok éltek itt a II-IV. században Krisztus után. Ezt az M3-as nyomvonalán feltárt gazdag régészeti leletek bizonyítják. Később avar kori népek is éltek itt, melyet temetőmaradványok és egy avar település 1993-ban feltárt maradványai is igazolnak.[3] Az Árpádok idején az Aba nemzetség birtokát képezte a település.
Első okleveles említés 1301-ből való Noguth névalakban (előforduló egyéb nevek: Nogwoth, Neguch, Negut). 1322-ben Széchenyi Tamás erdélyi vajdáé lesz a birtok(1334-ben már pápai tizedet fizet a falu). A törökuralomnak, mint sok más település, Nagyút is áldozatul esik. A Károlyiak idején négy major épül a területen: Göböly-járás, Csikó-major, a Közép-major és a Csárda-major, amiket kisvasút kötött össze.[4] Az 1930-as évek második felében az állam Nagyút mintafaluvá építését rendeli el. Az építkezés 1939-ben, Deáky Zsigmond és Csonka János tervei alapján veszi kezdetét. A kivitelezés 1941-ben ér véget, mely ez után 195 házból és 12 egyenes utcából állt. Az ötvenes évek elején(1953) készül el a község temploma, melyenek védőszentje Szent Vendel.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagyút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Domboróczki László régész munkássága. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
- ↑ http://www.kisvasut.hu/vasutlista/view_vasut.php?kat=3256%7C
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Galéria[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
![]() |
Detk | Vécs | Kápolna | ![]() |
Ludas | Kál | |||
Nagyfüged | Tarnazsadány | Tarnabod |