Bátor (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bátor
Saint Emeric Church, Bátor.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Pallagi Alfréd (független)[1]
Irányítószám 3336
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség343 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség12,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bátor (Magyarország)
Bátor
Bátor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 20° 15′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 20° 15′ 57″
Bátor (Heves megye)
Bátor
Bátor
Pozíció Heves megye térképén
Bátor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bátor község Heves megyében, az Egri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bátor az Ózd-Egercsehi-medencében, Egertől északnyugati irányban, a megyeszékhelytől légvonalban mindössze 15 kilométerre fekszik.

A településtől délre az Egerbakta-Bátor útvonal jobb oldalán emelkedik a Bátori Nagyoldal, amely égerligetekből és tölgyesekből áll. A környéken több védett növény, illetve kis- és nagyvad található. Az erdővel borított hegyoldalak, az érintetlen természet csodálatos látványt, és nagyon kellemes levegőt biztosítanak.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Egerbocs, kelet felől Szarvaskő, délkelet felől az Egerhez tartozó Felnémet, dél felől Egerbakta, nyugat felől Bükkszék, északnyugat felől pedig Hevesaranyos. Északkelet felől a legközelebbi település Mónosbél, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2414-es út, mely egyben a főutcája is, ezen érhető el északi és déli szomszédja felől; külterületeit délen és nyugaton érinti még a 2413-as út is, Hevesaranyossal pedig a 24 125-ös számú mellékút köti össze.

Eger, illetve az ország távolabbi részei felől két irányból is aránylag kényelmesen megközelíthető: a 24-es főúton, Egerbaktánál észak felé kanyarodva, vagy a 25-ös főút felől Szúcsnál dél felé letérve, Egerbocson keresztül.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal Eger vasútállomása kínálja, ahonnan Volán-buszjáratok szállítják ide az utasokat. (Szarvaskő vasúti megállóhelye légvonalban közelebb található, de onnan közvetlen buszjárat nem vezet Bátorra.)

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése 1283-ból Batur névalakban ismeretes. 1295-ben már önálló helység volt, mely az egri püspökség tulajdonában levő Szarvaskő várának a területével volt határos. Bátort Endre püspök 1295-ben szerezte csere útján Marzsó fia Pós comestől, akinek Bátonyt adta cserébe.

Neve az 13321337 évi pápai tizedjegyzékben Batúr néven fordult elő. 1326-tól a Báthori családé, 1372-ben pedig az egri káptalan és a püspökség birtoka lett.1486 körül az egri püspöki szarvaskői váruradalomhoz tartozott.

A 16. században Alsó-és Felsőbátor nemesek birtoka volt, majd ez utóbbi 1552-ben elnéptelenedett. A 17. században Kisbátor köznemesi birtok, Nagybátor nagyobbrészt az egri káptalané volt. 1688 és 1701 között Nagybátor ismét néptelenné vált. A 18-20. században a község szintén részben egyházi, részben világi tulajdonba tartozott.

1693-ban Fáy Ferencz birtoka. 1741-ben az egri káptalan jobbágyközsége volt.

A 19. század első felében az egri káptalanon kívül még gróf Keglevich Miklós zálogbirtoka, továbbá Okolicsányi János és a Fora család bírt itt földesúri joggal.

1910-ben 767 magyar lakosa volt, ebből 754 római katolikus, 10 izraelita volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Bátor mai gazdasági helyzetére, és erejére jellemző, hogy kedvező földrajzi adottságainak és a teljeskörűen kiépített infrastruktúrának köszönhetően látványosan beindult a település fejlődése:

  • egy-egy régi házat igényesen felújítottak,
  • a helyiek illetve a visszatelepülők több új házat építettek,
  • a közszolgáltatások, intézmények kulturált körülmények között működnek,
  • a magán- és az önkormányzati fejlesztések összehangolt munkájának eredményeként javul a falukép, egyre igényesebb a község arculata, ennek hatására folyamatosan növekszik az érdeklődés a még szabad ingatlanok, telkek iránt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Derecskei Csaba (MDF)[3]
  • 1994-1998: Derecskei Csaba (MDF-KDNP-Fidesz)[4]
  • 1998-2002: Sánta István László (független)[5]
  • 2002-2006: Derecskei Imre Csaba (független)[6]
  • 2006-2010: Sánta István László (független)[7]
  • 2010-2014: Derecskei Péter (FideszKDNP)[8]
  • 2014-2019: Derecskei Csaba Péter (FideszKDNP)[9]
  • 2019-től: Pallagi Alfréd (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 3,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,2% (29% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemlék jellegű épületek:

  • 1775–82 között épült késő barokk római katolikus templom (védőszentje Szent Imre herceg)
  • 1823-ban épült, és az 1845-ben mai helyére áthelyezett népies barokk Nepomuki Szent János kápolna
  • A templom oldalában helyezték el az első világháborús emlékművet, a bátori elesett hősök nevével
  • Bátor Tanösvény
A tanösvény a vidék természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be; 8,2 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagy-oldalt kerülve körbe. Útvonalán egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, a 165 millió évvel ezelőtt az itteni tenger mélyén lezajlott vulkáni folyamatoktól kezdve, a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig, megismerkedve közben a Nagy-oldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást szerezve Bátor – közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló – történelmébe is.[12]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  11. Bátor Helységnévtár
  12. Bátor Tanösvény

További információk[szerkesztés]