Ugrás a tartalomhoz

Bátor (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátor
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásEgri
Jogállásközség
PolgármesterPallagi Alfréd (független)[1]
Irányítószám3336
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség369 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 20° 15′ 57″47.990810°N 20.265720°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 20° 15′ 57″47.990810°N 20.265720°E
Bátor (Heves vármegye)
Bátor
Bátor
Pozíció Heves vármegye térképén
Bátor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátor témájú médiaállományokat.

Bátor község Heves vármegyében, az Egri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bátor az Ózd-Egercsehi-medencében fekszik Eger vármegyeszékhelytől légvonalban 15 kilométerre északnyugatra.

A településtől délre, az Egerbakta-Bátor útvonal jobb oldalán emelkedik a Bátori Nagyoldal, amelyet égerligetek és tölgyesek borítanak. A környéken védett növények s kis- és nagyvadak is élnek. Az erdővel borított hegyoldalak, az érintetlen természet nemcsak szép látványt, hanem egészséges levegőt is biztosítanak az itt lakóknak.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Egerbocs, kelet felől Szarvaskő, délkelet felől az Egerhez tartozó Felnémet, dél felől Egerbakta, nyugat felől Bükkszék, északnyugat felől pedig Hevesaranyos. Északkelet felől a legközelebbi település Mónosbél, de a két falu közigazgatási területe nem érintkezik egymással.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2414-es út, mely egyben a főutcája is, ezen érhető el északi és déli szomszédja felől; külterületeit délen és nyugaton érinti még a 2413-as út is, Hevesaranyossal pedig a 24 125-ös számú mellékút köti össze.

Eger, illetve az ország távolabbi részei felől két irányból is aránylag kényelmesen megközelíthető: a 24-es főúton Egerbaktánál észak felé kanyarodva, vagy a 25-ös főút felől Szúcsnál dél felé letérve, Egerbocson keresztül.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a mintegy 16 kilométerre fekvő Eger vasútállomás kínálja. (Légvonalban Szarvaskő vasúti megállóhelye ugyan jóval közelebb található, de a két település között nincs közúti kapcsolat.)

A közösségi közlekedés térségi szolgáltatója a Volánbusz, melynek elsősorban az Egerből, illetve Salgótarjánból induló egyes buszjáratai érintik a települést.

Története

[szerkesztés]

Első okleveles említése 1283-ból Batur névalakban ismeretes. 1295-ben már önálló helység volt, mely az egri püspökség tulajdonában levő Szarvaskő várának a területével volt határos. Bátort Endre püspök 1295-ben szerezte csere útján Marzsó fia Pós comestől, akinek Bátonyt adta cserébe.

Neve az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben Batúr néven fordult elő. 1326-tól a Báthori családé, 1372-ben pedig az egri káptalan és a püspökség birtoka lett.1486 körül az egri püspöki szarvaskői váruradalomhoz tartozott.

A 16. században Alsó-és Felsőbátor nemesek birtoka volt, majd ez utóbbi 1552-ben elnéptelenedett. A 17. században Kisbátor köznemesi birtok, Nagybátor pedig nagyobbrészt az egri káptalané volt. 1688 és 1701 között Nagybátor ismét néptelenné vált. A 18-20. században a község szintén részben egyházi, részben világi tulajdonba tartozott.

1693-ban Fáy Ferencz birtoka. 1741-ben az egri káptalan jobbágyközsége volt.

A 19. század első felében az egri káptalanon kívül még gróf Keglevich Miklós zálogbirtoka lett, továbbá Okolicsányi János és a Fora család bírt itt földesúri joggal.

1910-ben 767 magyar lakosa volt, ebből 754 római katolikus, 10 izraelita. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Bátor mai gazdasági helyzetére, és erejére jellemző, hogy kedvező földrajzi adottságainak és a teljeskörűen kiépített infrastruktúrának köszönhetően látványosan beindult a település fejlődése:

  • egy-egy régi házat igényesen felújítottak,
  • a helyiek, illetve a visszatelepülők több új házat is építettek,
  • a közszolgáltatások, intézmények kulturált körülmények között működnek,
  • a magán- és önkormányzati fejlesztések összehangolt munkájának eredményeként javul a falukép, egyre igényesebb a község arculata, ennek hatására folyamatosan növekszik az érdeklődés a még szabad ingatlanok, telkek iránt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Derecskei Csaba (MDF)[3]
  • 1994–1998: Derecskei Csaba (MDF-KDNP-Fidesz)[4]
  • 1998–2002: Sánta István László (független)[5]
  • 2002–2006: Derecskei Imre Csaba (független)[6]
  • 2006–2010: Sánta István László (független)[7]
  • 2010–2014: Derecskei Péter (Fidesz–KDNP)[8]
  • 2014–2019: Derecskei Csaba Péter (Fidesz–KDNP)[9]
  • 2019–2024: Pallagi Alfréd (független)[10]
  • 2024– : Pallagi Alfréd (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
352
344
343
360
382
377
361
369
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 3,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,2% (29% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,2% volt római katolikus, 2,6% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% izraelita, 1% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (52,6% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Műemlék jellegű épületek:

  • 1775–82 között épült késő barokk római katolikus templom (védőszentje Szent Imre herceg)
  • 1823-ban épült és 1845-ben mai helyére áthelyezett népies barokk Nepomuki Szent János kápolna
  • A templom oldalában helyezték el az első világháborús emlékművet, a bátori elesett hősök nevével
  • Bátor Tanösvény
A tanösvény a vidék természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be; 8,2 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagyoldalt kerülve körbe. Útvonalán egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, a 165 millió évvel ezelőtt az itteni tenger mélyén lezajlott vulkáni folyamatoktól kezdve a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig, megismerkedve közben a Nagyoldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást szerezve Bátor közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló történelmébe is.[14]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. ↑ Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. ↑ Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. ↑ Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. ↑ Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. ↑ Bátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  12. ↑ Bátor Helységnévtár
  13. ↑ Bátor Helységnévtár
  14. ↑ Bátor Tanösvény

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bátor_(település)&oldid=28067612”