Bátor (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bátor
Saint Emeric Church, Bátor.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Pallagi Alfréd
Irányítószám 3336
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség343 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség12,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bátor (Magyarország)
Bátor
Bátor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 20° 15′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 20° 15′ 57″
Bátor (Heves megye)
Bátor
Bátor
Pozíció Heves megye térképén
Bátor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátor témájú médiaállományokat.

Bátor község Heves megyében, az Egri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bátor az Ózd-Egercsehi-medencében, Egertől északnyugati irányban, a megyeszékhelytől légvonalban mindössze 15 km-re fekvő település.

Megközelíthető közúton: Egerből a 24-es úton, Egerbaktánál jobbra kanyarodva, vagy északról a 25-ös útról Szúcsnál Bátor felé letérve érjük el a falut.

Az Egerbaktát Pétervásárával összekötő 2413-as számú út és Bátor település közötti, a Magyar Közút Zrt. kezelésében lévő 2,9 km hosszú bekötőút (2414-es út) állapota rendkívül rossz, személyautóval nehezen járható. Annak ellenére, hogy a problémára a településen élők az utóbbi években már többször felhívták a figyelmet, számtalan ígéretet kaptak már az út felújítására - az út rendbehozatala Horváth László, a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjének 2018-as kampányígérete szerint a ciklus legfontosabb feladata -, az út állapotában érdemi javulás nem következett be, sőt, annak állapota 2019-ben soha nem látott mértékig romlott. A Magyar Közút Zrt. 2019-ben már a közlekedésbiztonságot veszélyeztető kátyúk rendbehozatalát sem végezte el, annak ellenére, hogy az útburkolat állapota miatt már személyi sérüléssel járó közúti baleset is történt. Az út állapota miatt az országos médiába is bekerült, online cikkek és helyszíni tudósítások is foglalkoztak a problémával.[2]

A legközelebbi vasútállomás Egerben található, ahonnan Volán-buszjáratok szállítják ide az utasokat. (Szarvaskő vasúti megállóhelye légvonalban közelebb található, de onnan közvetlen buszjárat nem vezet Bátorra.)

A településtől délre az Egerbakta-Bátor útvonal jobb oldalán emelkedik a Bátori Nagyoldal, amely égerligetekből és tölgyesekből áll. A környéken több védett növény, illetve kis- és nagyvad található. Az erdővel borított hegyoldalak, az érintetlen természet csodálatos látványt, és nagyon kellemes levegőt biztosítanak.

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése 1283-ból Batur néven ismeretes. 1295-ben már önálló helység volt, mely az egri püspökség tulajdonában levő Szarvaskő várának a területével volt határos. Bátort Endre püspök 1295-ben szerezte csere útján Marzsó fia Pós comestől, akinek Bátonyt adta cserébe.

Neve az 13321337 évi pápai tizedjegyzékben Batúr néven fordult elő. 1326-tól a Báthori családé, 1372-ben pedig az egri káptalan és a püspökség birtoka lett.1486 körül az egri püspöki szarvaskői váruradalomhoz tartozott.

A 16. században Alsó-és Felsőbátor nemesek birtoka volt, majd ez utóbbi 1552-ben elnéptelenedett. A 17. században Kisbátor köznemesi birtok, Nagybátor nagyobbrészt az egri káptalané volt. 1688 és 1701 között Nagybátor ismét néptelenné vált. A 18-20. században a község szintén részben egyházi, részben világi tulajdonba tartozott.

1693-ban Fáy Ferencz birtoka. 1741-ben az egri káptalan jobbágyközsége volt.

A 19. század első felében az egri káptalanon kívül még gróf Keglevich Miklós zálogbirtoka, továbbá Okolicsányi János és a Fora család bírt itt földesúri joggal.

1910-ben 767 magyar lakosa volt, ebből 754 római katolikus, 10 izraelita volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Bátor mai gazdasági helyzetére, és erejére jellemző, hogy kedvező földrajzi adottságainak és a teljeskörűen kiépített infrastruktúrának köszönhetően látványosan beindult a település fejlődése:

  • egy-egy régi házat igényesen felújítottak,
  • a helyiek illetve a visszatelepülők több új házat építettek,
  • a közszolgáltatások, intézmények kulturált körülmények között működnek,
  • a magán- és az önkormányzati fejlesztések összehangolt munkájának eredményeként javul a falukép, egyre igényesebb a község arculata,

ennek hatásaként folyamatosan növekszik az érdeklődés a még szabad ingatlanok, telkek iránt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 3,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,2% (29% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemlék jellegű épületek:

  • 1775–82 között épült késő barokk római katolikus templom (védőszentje Szent Imre herceg)
  • 1823-ban épült, és az 1845-ben mai helyére áthelyezett népies barokk Nepomuki Szent János kápolna
  • A templom oldalában helyezték el az első világháborús emlékművet, a bátori elesett hősök nevével

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Tenczer Gábor: Nem tellett kátyúzásra, festettek új felezővonalat. index.hu. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Bátor Helységnévtár

További információk[szerkesztés]