Tenk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tenk
Tenk római katolikus templom.jpg
Tenk címere
Tenk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHevesi
Jogállás község
Polgármester Szopkó Tamás[1]
Irányítószám 3359
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség1194 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség97,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tenk (Magyarország)
Tenk
Tenk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 22″, k. h. 20° 20′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 22″, k. h. 20° 20′ 28″
Tenk (Heves megye)
Tenk
Tenk
Pozíció Heves megye térképén
Tenk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tenk témájú médiaállományokat.

Tenk község Heves megye Hevesi járásában.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kristó Gyula gyűjtötte össze a középkori Magyarországon élő nem magyar népekről szóló írásos emlékeket, ezek között megtalálható a besenyő Tenk tulajdonnév. [3]

Földrajzi fekvése[szerkesztés]

Tenk község Heves megye déli részén terül el. Az M3-as autópálya közelsége (10 km) és a települést átszelő 31-es számú főközlekedési út bekapcsolja a községet az ország vérkeringésébe.

A településen található gyönyörű ősparkok, és a portákat, utakat elárasztó virágok jellemzik a település arculatát. A tenki emberek portájuk rendben tartásával, gondozásával és virágosításával aktívan közreműködnek a településkép kialakításában. Jelenleg 1262-en élnek itt, gyarapodó lélekszámmal.

Története[szerkesztés]

Tenk első írásos említése 1310-ből származik Thenky névalakban, de valószínűleg a település már jóval korábban is lakott volt. A török megszállás alatt szinte folyamatosan élelem- és hadianyag- szállítási útvonal volt. A törökök kiűzése után a Szentmáriay család birtoka lett a kiváló adottságokkal rendelkező terület. A védtelen jobbágyfalu nem vonzotta a letelepedni vágyókat, így az 1600-as évek végén Buttler János tulajdonában lévő lakatlan puszta volt. Jelentős változás az újranépesítés terén csak a 18. század végén történt. Az 1780-as években már 369-en éltek a településen.

A 19. században jelentős szerepet játszottak Pusztatenk (ekkor így nevezték) életében a Csoma, a Gyulay, a Soldos és a Papp-Szász nemesi családok. A település szerkezetét meghatározták a középbirtokok és a hozzájuk kapcsolódó nemesi kastélyok elhelyezkedései. Pusztatenk utolsó földes urai a pazonyi Elekek voltak 1952-ig. A falu 1947-ig Erdőtelek község pusztája, majd 1947-ben alakul Tenk önálló településsé (kb. 600 fővel).

A településen 1950-ben, a járásban elsők közt alakult meg a tsz, ahová 1959-ben a község minden dolgozója belépett. A földosztás és a hatvanas évek nagy építkezései során teljesen átalakult a falu képe. Az 1968/70-es években villamosították a községet. A legtöbb portára vezetékes ivóvíz került, valamint befejeződött a művelődési ház építése.

Tenk a rendszerváltás előtti negyven évben megőrizte feudális jellegét: az egykori nemesi kastélyokat, kúriákat alakították át iskolává, óvodává, községházzá. E faluképet a helyi vezetésnek köszönhetően az utóbbi tíz évben sikerült felszámolni.

Műemlék jellegű épülete a volt Papp-Szász kúria, mely 1870 körül épült késő klasszicista, kora neoreneszánsz stílusban. Jelenleg ebben az épületben foglal helyet a polgármesteri hivatal. A községben napjainkban négy kastély található, kettő erősen átépített formában (az ötödiket, a Holler kastélyt elbontották).

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (21,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,8%, református 3,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (31,3% nem nyilatkozott).[5]

Gazdasági élet[szerkesztés]

Számottevő munkaerőt foglalkoztató, a település fejlődésére kiható ipar nem létesült a községben. A rendszerváltás után a község első jelentős eredménye az önálló orvosi körzet megszerzése, amely egy nagyszerű fejlesztéssel, az 1993. október 17-én felavatott egészségügyi központtal vált teljessé, ahol helyet kapott az anya- és csecsemővédelmi szakellátás, valamint 2000-ben ugyanitt került kialakításra a gyógyszertár is. Az első ciklus további eredményei: kiépült a gáz- és a telefonhálózat, megépült a ravatalozó, átadtak három szolgálati lakást, illetve a tűzoltószertárat, elkészült az iskola kézilabda pályája, valamint a második világháborús hősi emlékmű stb.

Az elkövetkező évek nagy beruházása az 1996. szeptember 15-én, a honfoglalás emlékére megépített tornaterem volt (az iskola három új tanteremmel is gyarapodott). A község csatlakozott a jászsági regionális szeméttároló megépítéséhez. Az elmúlt években készült el a millenniumi emlékpark, ahol helyet kapott a település első köztéri szobra (Józsa Lajos szobrászművész alkotása Tenki madonna címmel). Ugyancsak az elmúlt években kapott új tetőszerkezetet az óvoda, tovább javult az oktatási- és közintézmények informatikai ellátottsága stb.

A településen élők főleg kertészkedésből élnek, de néhány kisebb ipari üzem is munkát ad a községben élőknek (a Zalabaromfi feldolgozóüzem és a Delta faipari cég).

Tenk községben jó minőségű, átlag 25 aranykorona értékű föld várja a befektetőket.

Nevezetességei[szerkesztés]

Elek-kastély, Gyulai-kastély (a mai óvoda épülete), Papp-Szász-kastély (ma polgármesteri hivatal), egykori kastélyok és a hozzájuk tartozó épen maradt épületek; Római katolikus templom; Millenniumi emlékpark; Sportpálya, ahol egykoron az NB III-ban állt helyt a tenki csapat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kristó Gyula:Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Budapest, 2003. 76-77.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  5. Tenk Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Erdőtelek Kerecsend Besenyőtelek, Dormánd
Boconád

Észak
Nyugat  Tenk  Kelet
Dél

Poroszló
Heves Átány Átány