Andornaktálya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Andornaktálya
Mocsáry-kúria
Mocsáry-kúria
Andornaktálya címere
Andornaktálya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Barczi Zsolt (független)[1]
Irányítószám 3399
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség2604 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség156,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,75 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Andornaktálya (Magyarország)
Andornaktálya
Andornaktálya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 20° 24′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 20° 24′ 42″
Andornaktálya (Heves megye)
Andornaktálya
Andornaktálya
Pozíció Heves megye térképén
Andornaktálya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Andornaktálya témájú médiaállományokat.

Andornaktálya község Heves megyében, az Egri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Bükk-vidék központi területének legdélebbi nyúlványán, az Eger-patak völgyében, a 2501-es úton fekszik Eger és Nagytálya között, Egerrel szinte teljesen egybeépülve. Településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu; csaknem 5 kilométer hosszú. A község nyugati szélén húzódik a Füzesabony–Eger-vasútvonal, amelyen már csak a kistályai részen található Andornaktálya megállóhely működik, az andornaki Andornaktálya alsó megállóhely nem.

Nevének eredete[szerkesztés]

A nevében lévő „Andornak” régi magyar személynévből,[4] a „tálya” pedig a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, s arra utalhat, hogy a vallonok, akik a 11. században Liège környékéről érkeztek Magyarországra, és Eger környékén meghonosították a szőlőművelést,[5] szőlőtelepítés előtt kiirtották a domboldalak növényzetét. (Hasonló a zempléni Tállya nevének magyarázata is.)

Története[szerkesztés]

Kistálya nevének első fennmaradt írásos említése 1382-ből való. Az egri prépost birtoka volt egészen a 20. századig.

1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a környező riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el. A települések később kihaltak, majd újra benépesültek (Andornak 1564-ben, Kistálya 1690 körül). A barlanglakások később a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak.

Az egykori Andornak községben írta meg Petőfi Sándor 1844 februárjában „Eger mellett” című költeményét, amikor Eger felé utaztában megállt a helységben.

1916-ban Andornakon halt meg Mocsáry Lajos haladó demokrata politikus.

Andornaktálya 1939 szeptember 27-én jött létre Andornak és Kistálya egyesülésével. 1945-ig Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott.

A település az egri borvidéken helyezkedik el, ezért lakosai hagyományosan mezőgazdasággal és bortermeléssel foglalkoznak. Napjainkban Andornaktálya az egri agglomeráció részeként egyre inkább kertvárossá válik, ahonnan a lakók jelentős része a megyeszékhelyre jár dolgozni.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Balogh László (független)[6]
  • 1994-1998: Balogh László (SZDSZ)[7]
  • 1998-2002: Daru Sándor (független)[8]
  • 2002-2006: Daru Sándor (független)[9]
  • 2006-2010: Daru Sándor (független)[10]
  • 2010-2014: Vámosi László (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014-2019: Vámosi László(Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Barczi Zsolt (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 4,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,7% (22,3% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 
  5. [1]
  6. Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  8. Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  11. Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  12. Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  14. Andornaktálya Helységnévtár
  15. [2]

További információk[szerkesztés]

Egerszalók Eger Ostoros
Demjén

Észak
Nyugat  Andornaktálya  Kelet
Dél

Ostoros
Kerecsend Nagytálya Novaj