Mátraballa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátraballa
Roman Catholic Church, Mátraballa.jpg
Mátraballa címere
Mátraballa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Pétervásárai
Jogállás község
Polgármester Dudás Róbert (Jobbik)
Irányítószám 3247
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 754 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 28,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mátraballa (Magyarország)
Mátraballa
Mátraballa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 10″, k. h. 20° 01′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 10″, k. h. 20° 01′ 19″
Mátraballa (Heves megye)
Mátraballa
Mátraballa
Pozíció Heves megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraballa témájú médiaállományokat.
Mátraballa temetője, háttérben a templommal

Mátraballa község Heves megye Pétervásárai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátra északi lábánál található a település, közvetlenül a nógrádi megyehatár mellett. Szomszédos települései északnyugat és észak felől Nádújfalu, északkelet felől Ivád, kelet felől Pétervására és Kisfüzes, délkelet felől Mátraderecske, dél felől Bodony, nyugat felől pedig Mátramindszent. A falu határában csak alacsonyabb magaslatok találhatók, a környék legmagasabb pontja a 305 méteres Bolya-bérc. Területe a Tarna vízgyűjtőjéhez tartozik, a falun keresztülfolyó patak a kis folyó felső szakaszának egyik mellékága.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Kisterenye (Bátonyterenye) és Tarnalelesz között húzódó 23-as főútról Recsk irányába leágazva érhető el a legegyszerűbben Mátraballa, de el lehet jutni a településre a 24-es főút felől is, ehhez Recsknél kell északnyugat felé letérni a főútról. A településen áthalad a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal is.

Története[szerkesztés]

Mátraballa neve először a XIV. század elejéről, 1311-ből bukkan fel írott forrásokból, Ballya formában. Bő egy évszázaddal később, 1447-ben Barla írásmóddal szerepel a település neve egy okleveles forrásban, később jó ideig ez a névalak volt használatos. A XVI. században egy ideig elnéptelenedett, birtokosa ekkoriban Országh Kristóf volt. Miután Országh 1567-ben utód nélkül hunyt el, majd rövid időn belül sógora, Perényi Gábor is, a falu Ónod városának tartozéka lett, és a koronára szállt. I. Miksa király a halála előtti évben, 1575-ben Ungnád Kristóf egri főkapitánynak zálogosította el, majd több kézen keresztüljutva, az 1600-as évek elején a falu nagy része Rákóczi-birtok lett. A Rákócziak birtokrészei a szabadságharc után visszakerültek a korona fennhatósága alá, majd 1730-tól Grassalkovich Antal szerezte meg a község feletti birtokjogot. A XIX. században gróf Károlyi György lett a birtok új tulajdonosa; ekkortájt már a Mátraballa név volt használatos az okiratokban.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Millenniumi csodaszarvas emlékmű – Király Róbert szobrászművész alkotása;
  • Tájház – a falusi mindennapok használati tárgyai tekinthetők itt meg;
  • Középkori eredetű műemlék templom (1696-ban már biztosan kőtemplom állt ezen a helyen);
  • Világháborús hősi emlékmű (a templom előtt);
  • Plébánia (Petőfi u. 1.) – műemlék jellegű épület, 1806-ban az Orczy család építette.
  • Az aktív kikapcsolódásra vágyóknak felüdülést kínál a falu teniszpályája (amely a Mátra kis számú teniszpályáinak egyike), továbbá a helyi szabadidőpark és kondicionáló terem is.

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]

  • Itt töltötte fiatal kora nagy részét, és itt nyugszik Solymár István (1924–1977) művészettörténész.
  • Ugyancsak itt töltötte fiatal korának jelentős részét, később itt, illetve a Palócföld más közeli településein gyűjtötte néprajzi ihletésű írásainak történetanyagát Solymár István öccse, Solymár József (1929–2013) író, aki 2013. december 14. óta ugyancsak a falu temetőjében nyugszik.

A településen működő civil szervezetek[szerkesztés]

  • Mátraballa Alsófokú Oktatás Fejlesztéséért Közalapítvány – célja: az oktatást segítő eszközök beszerzése; elnök: Deák Imréné.
  • Polgárőr Egyesület – vezető: Hajdú Péter
  • Nyugdíjas Klub – vezető: Répás Mária[3]
  • Futballklub – vezető: Pálfi János; edző: Molnár Zsolt

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Reinel compass rose.svg Nádújfalu Istenmezeje Ivád Pétervására Héraldique meuble compas.svg
Szuha

Észak
Nyugat  Mátraballa  Kelet
Dél

Kisfüzes
Parádsasvár Bodony Mátraderecske