Perényi Gábor (országbíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Perényi Gábor
A Magyar Királyság tárnokmestere
Hivatali idő
1554. november 5. 1557
Előd Báthori András
Utód Zrínyi Miklós
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1566. december 20. 1567. június 7.
Előd Báthori András
Utód Országh Kristóf

Született 1532. október 19.
Elhunyt

Szülei Perényi Péter

Perényi Gábor (Gábriel) (1532. október 19.1567. június 7. vagy 28.) országbíró, a reformáció elkötelezett híve, számos országos tisztség viselője.

Származása[szerkesztés]

Édesapja Perényi Péter, erdélyi vajda és koronaőr volt. Édesapjának két felesége volt (Thurzó Margit, Székely Klára); Perényi Gábor testvérei és féltestvérei: Ferenc, akit 8 évesen török fogságba hurcoltak, Miklós váci püspök, Erzsébet, Drugeth Ferenc/György felesége és Borbála.

Pályafutása[szerkesztés]

Apja halála után, öröklés útján 1548-ban[1] lett Abaúj vármegye örökös főispánja és már 20 éves korában felső-magyarországi főkapitány. 1554. november 5. – 1557 között tárnokmester, majd 1563. december 27-én országbíró lett.

Perényi Gábor fejezte be 1563-ban a Pataki vár és a Füzéri vár építését, amit még apja Péter kezdett el.[2] Életét a köszvény keserítette meg,[3] 1560-ban hazahívatta Balsaráti Vitus Jánost,[4] aki magánorvosa lett. Sárospatakon, a Szent Mihály-templomban helyezték örök nyugalomra.[5] Felesége Ország Ilona volt,[6] gyermekeik nem lévén, benne halt ki a Perényiek nádori ága. Ország Ilona telepítette a sárospataki Gombos-kertet.[7]

A korabeli rossz nyelvek szerint, rendkívül féltékeny volt feleségére és rendkivüli hatalomvággyal rendelkezett. Leírások szerint társaságba soha nem engedte feleségét, még az ablakon sem engedte kinézni, és amikor egy ifjú nemes, Semsey Istvánt – aki állítólag – szerelemtől lángoló pillantásokat vetett feleségére, megmérgezte a férfit.[5] Féltékenységének tulajdonították feleségének megmérgezését is. Azonnali halállal fenyegetve kényszerítette az orvos Balsaráti Vitus Jánost, hogy az mérget keverjen és itassa meg azt a feleségével, nehogy az „a halála után másé legyen”. Az asszony megbetegedett, a lassú hatású méreg ereje hatott, s bár túlélte férjét, de nem sokkal Perényi Gábor halála után 1569-ben meghalt.[8]

A másik vád az volt, hogy a török fogságból szabadult testvérét a Bodrogba fojtotta, mert nem akart vele osztozni a hatalmas vagyonon, amit maga az író, Forgách Ferenc is kétségbe von. Egy állítólagos Ferencet 1548 májusában az esztergomi káptalan emberei Füzéren hallgattak ki, ő Poór Mihálynak, esztergomi szülők gyermekének vallotta magát.[9]

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  1. főispáni kinevezése 1548. szeptember 6-án kelt Királyi Könyvek - 2.327 Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Vár. [2008. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 5.)
  3. Füzér község, Magyarország természeti csodája
  4. Tankönyvtár | Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I. - HALOTTI BESZÉD BALSARÁTI VITUS JÁNOS ÉLETÉRŐL ÉS HALÁLÁRÓL
  5. a b Heves vármegye története
  6. eljegyzési gyűrűjük http://varwebaruhaz.blogter.hu/253371/perenyi_gabor_es_orszagh_ilona_eljegyzesi_gyuruje[halott link]
  7. Gombos-kert, melyet Perényi Gábor felesége, Országh Ilona telepített. Szikszay Fabricius Balázs prédikátor Perényi Gábor özvegyéről gyászbeszédében így emlékezik meg: „Otthona falai közül alig mozdult ki, ha ugyan nem kertjeit látogatta, amelyek a legszépségesebben és a gyönyörűségek minden fajtájával ékesen virultak.”
  8. Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról
  9. Füzéri vár története II. / Magyar várak a weben[halott link]