Parád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Parád
Szent Otília-templom
Szent Otília-templom
Parád címere
Parád címere
Becenév: palócok központja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállás nagyközség
Polgármester Mudriczki József[1]
Irányítószám 3240
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 2046 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Parád (Magyarország)
Parád
Parád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 19″, k. h. 20° 02′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 19″, k. h. 20° 02′ 38″
Parád (Heves megye)
Parád
Parád
Pozíció Heves megye térképén
Parád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Parád témájú médiaállományokat.

Parád nagyközség az Észak-Magyarország régióban, Heves megyében, a Pétervásárai járásában. Gyógyvizének és a Mátra egyedülálló természeti látnivalóinak, forrásainak köszönhetően népszerű üdülő- és kirándulóhely; részben közigazgatási területén található Magyarország legmagasabb hegye, a Kékes, melynek csúcsa innen is településről is megközelíthető. Hozzá tartozik a lakóterület keleti részét alkotó Parádfürdő és a tőle földrajzilag különálló Parádóhuta. Hagyományosan a palócok egyik központjának tartják.

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A Mátra hegység északi oldalán, a Parádi-Tarna völgyében fekszik. Parádfürdő keletre, Parádóhuta délre található a központtól. Míg Parádfürdő egy teljesen összefüggő települést képét mutatja Paráddal, addig Parádóhuta mintegy 2 kilométerre található tőle. Területe vízfolyásokkal gazdagon átszőtt, egyedülálló természeti látnivalókat létrehozva ezzel.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton jól megközelíthető a Gyöngyöstől Egerig tartó 24-es főúton. A főútból Parádnál ágazik ki a 24 138-as közút Bodony, a 24 135-ös közút pedig Parádóhuta felé.

Vasút nincs a településen, a legközelebbi vasútállomás a szomszédos Recsk község területén található Recsk-Parádfürdő vasútállomás a 84-es számú Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon, melyen azonban a személyszállítás 2007 óta szünetel.

Története[szerkesztés]

Parád első említése 1506-ból való, amikor egy oklevélben a település nevét Parad formában írták le. Parádot több neves magyar család is birtokolta. A XVII. században majd egy évszázadig a Rákóczi-család birtokába került a terület. Településtörténeti szempontból fontos időszaknak bizonyult ez, ugyanis II. Rákóczi Ferenc – a település egyik birtokosa – ekkortájt létesített üveghutát Parádóhután, mely később a szomszédos Parádsasvárra települt át. Az üveghuta gyárrá fejlődésében egyaránt fontos szerepe volt a Grassalkovich, az Orczy, illetve a Károlyi családnak is. Parád sorsa szorosan összefonódott a fürdők fejlesztésével, főként a fürdőpoharak és a csevice palackozása végett. Az üvegművességet a mai napig végzik Parádon és környékén, főként a tőle ma független, fentebb már említett Parádsasváron zajlott nagyívű termelés, az ottani, Európa-szerte ismert üveggyár azonban a rendszerváltás után teljesen leépült.

A kristályüvegek készítésének meghonosodása az 1803-ban felállított köszörűkőműhelynek köszönhető.

A gyógyvizek történetében szintén fontos szerepet játszottak Parád egykori birtokosai. 1763-ban Mária Terézia királynő elrendelte, hogy vegyék számba az ország hasznosítható ásványvizeit. Markhót Ferenc, Heves megye tisztiorvosa timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel, melyet írása szerint a környékbeliek már akkor lábfájásra, lábdaganatra és fekély gyógyítására használtak. 1778-ban megkezdte működését a timsógyár. A timsólúg vizét elsősorban bőrbetegségekre és rosszindulatú kiütések kezelésére használták. Az adottságok kihasználására új településrészt alapították Parádfürdő néven. Az első fürdőházat 1795-ben építette föl Orczy József, az akkori uradalombérlő, s feleségével folyamatosan bővítették azt. A fürdőhely első név szerint ismert jómódú vendége Fáy András volt, de fontos megemlíteni Kossuth Lajos nevét is, aki szintén az itteni fürdőkben próbálta megrendült egészségét helyreállítani. Az építkezések és fejlesztések folyamatosan folytak a fürdők körül, s a parádi fürdővilág egyre ismertebbé, híresebbé vált. Arisztokrata és polgári családok egyaránt utaztak az településre gyógyulás, testi és lelki megerősödés reményében.

1847-től Parád közel száz éven át a Károlyi család birtokában volt, akik számos építészeti értékekkel gyarapították a települést.

2013-ban a település polgármesteri hivatala társult a szomszédos Bodony község polgármesteri hivatalával Parádi Közös Önkormányzati Hivatal néven.

Demográfia[szerkesztés]

Terület, népesség[szerkesztés]

Parád közigazgatási területe 37,2 km², népessége 2046 fő volt 2015. január 1-én.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Parád[szerkesztés]

  • Palóc-ház – a mátravidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke, 1770-ben épült, 1963 óta látogatható (Sziget utca 10.)
  • Asztalos Johák fafaragó hagyatéki kiállítása (Kékesi út 2.)
  • Tájház – kiállítási anyagát 2000-ben, a millennium évében állították össze a település megmaradt palóc emlékeiből (Kossuth út 53.)
  • Szent Otília-plébániatemplom – 1768-ban épült barokk stílusban. Freskói 1966-ban készültek (Kossuth út 45.)

Parádfürdő[szerkesztés]

  • Parádi Állami Kórház épülete – 1873-ban készült el Ybl Miklós tervei alapján (Kossuth út 221.)
  • Cifra istálló, kocsimúzeum – maga az istálló 1880-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. A Közlekedési Múzeum Kocsimúzeuma 1971-ben nyílt meg benne (Kossuth út 217.)
  • Károlyi-kastély (Bányalaposi utca)
  • Erzsébet Királyné Park Hotel – 1893-ban épült (Kossuth út 372.)
  • Ásványgyűjtemény

Parádóhuta[szerkesztés]

  • Rózsafüzér királynéja kápolna: a 20. század elején épült (Rózsa Ferenc utca)
  • Klarissza-forrás – szénsav- és vastartalmú csevicevize országszerte ismert. A települést egykor birtokló Károlyi Mihály a nagyanyjáról nevezte el (Clarissa utca 9.)

Ilona-völgyi tanösvény[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Parád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Bodony Bodony Mátraderecske Héraldique meuble compas.svg
Parádsasvár

Észak
Nyugat  Parád  Kelet
Dél

Recsk
Gyöngyös Markaz Domoszló, Kisnána