Átány

	Átány
	Református templom
	; Átány címere
	; Átány címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Hevesi
Jogállás	község
Polgármester	Jámbor Dénes (független)
Irányítószám	3371
Körzethívószám	36
	Népesség
Teljes népesség	1454 fő (2021. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	29,44 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	50,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Átány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 36′ 58″, k. h. 20° 21′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 58″, k. h. 20° 21′ 49″
	Átány Pozíció Heves vármegye térképén
	Átány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Átány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Átány község Heves vármegye Hevesi járásában.

A település neve a világ néprajzában jól ismert, köszönhetően a Fél Edit által kezdeményezett, és világszerte ismertté vált kutatási programnak, amelynek keretében Hofer Tamással közösen az 1970-es évek végéig módszeresen kutatták a falu társadalmi viszonyait, az ott élők életmódját, szokásait a napirendtől az öltözködésen, a munkán, a jeles ünnepeken keresztül egészen a temetkezési szokásokig. A kutatás eredményeit mutatta be a Néprajzi Múzeum 2009 őszén az „Egy falu az országban – Átány” című kiállításán.^[3] A kutatás eredményeit több, idegen nyelveken is megjelent közös művük is ismerteti.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye déli részén fekszik, Hevestől 8 kilométerre kelet-északkeleti, Füzesabonytól pedig mintegy 19 kilométerre délnyugati irányban. Keletről a Hanyi-ér, északról a Besenyő-árok, nyugatról pedig a Kázsmándi-árok határolja.

A szomszédos települések: észak felől Tenk, északkelet felől Besenyőtelek és Mezőtárkány, kelet felől Kömlő, dél felől Tarnaszentmiklós és Hevesvezekény, délnyugat felől pedig Heves. Közúton mért távolság alapján a két legközelebbi település Tenk és Kömlő, mindkettő nagyjából 7-8 kilométerre található; a legközelebbi várostól, Hevestől ugyancsak mintegy 8 kilométeres távolság választja el.

Külterületeinek aránylag nagy része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozik, s mint ilyen, természetvédelmi oltalom alá esik.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a 31-es főút, ezen érhető el Budapest és Füzesabony felől is. A belterületét azonban a főút elkerüli, csak az északnyugati határszélén halad végig; főutcája a 32 113-as számú mellékút, ez köti össze Kömlővel is. Határszélét északkeleten érinti még a 3212-es út is.

Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal Heves vasútállomása kínálja, nagyjából 7 kilométerre nyugatra.

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek alapján bizonyíthatóan már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban a neve azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel,^[4] Athan néven. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s ez alól csak 1687-ben szabadult fel.^[5] A 16. század közepétől református a község.^[5]

Az 1552 évi adóösszeírásban 3, 1569-ben pedig 25 portával szerepelt. Ekkor Országh Kristóf birtoka.

1589-1590 között Rákóczi Zsigmond számadása szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Az 1593-as úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak itt 7 jobbágya volt.

1635-ben, mint új telepítésű falu, csupán 1 forint illetéket fizetett. Az 1647 évi összeírásban is nemes községként szerepelt, ekkor már több armálista család is lakott a településen. 1684-ben a Fáy György, a Lósy és a Haller családok birtoka volt.

1693-ban Glöcksberg ezredesé volt a helység 1/3 része, a többi pedig Fáy György özvegyéé volt.

A 18. században a falu már öt család birtokában volt,^[6] köztük 1741-ben a Nyáry család, 1774-ben pedig a Bernáthfalvi Bernáthok is birtokosai voltak.

A 19. század elején báró Orczy László és György, Döbrentey Gábor, gróf Esterházy család valamint a Németh, Radics, Dobóczky, gróf Szapáry és a Freizeizen családok voltak itt birtokosok, majd az 1900-as évek elején Szathmáry-Király Pál és Bárczay Elemér volt it a nagyobb birtokos.

1913-ban megindult a tagosítási eljárás, ami 1927-re fejeződött be.^[7]

A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott.

A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.

1910-ben 2814 magyar lakosa közül 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt.

Átány 1959-ben termelőszövetkezeti község lett.^[8]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Nemes Kálmánné (független)^[9]
1994-1998: Nemes Kálmánné (független)^[10]
1998-2002: dr. Czakó Tibor (független)^[11]
2002-2006: Gönczi Mihály (független)^[12]
2006-2010: Gönczi Mihály (független)^[13]
2010-2014: Gönczi Mihály (független)^[14]
2014-2019: Gönczi Mihály Miklós (független)^[15]
2019-től: Jámbor Dénes (független)^[1]

A település harmadik, és eddig leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármestere, a négy ciklusban is megválasztott Gönczi Mihály az utolsó ciklusát már nem tudta kitölteni, mert néhány héttel a 68. születésnapja előtt, 2019. május 27-én elhunyt.^[16]

A 2019 őszi rendes önkormányzati választás dátumának időbeli közelsége miatt azonban időközi választást már nem lehetett tartani, ezért októberig ügyvezető polgármester irányította a községet.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 67%-a magyar, 33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 19% cigánynak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,6%, református 44,2%, felekezeten kívüli 30% (11,7% nem nyilatkozott).^[18]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kakas Ház (múzeumi kiállítóhely) [1] [2]
Református templom. A 16. század közepén vették birtokba a reformátusok a templomot, ami eredetileg római katolikus volt. 1781 és 1783 között kibővítették. Műemlék. [3] Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Itt született Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Doros Judit: Átány. Mozgó Világ online, 2011. augusztus. [2016. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 16.)
↑ Fél-Hofer, 5. old.
↑ ^a ^b Fél-Hofer, 6. old.
↑ Fél-Hofer, 7. old.
↑ Fél-Hofer, 10. old.
↑ Fél-Hofer, 13. old.
↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Elhunyt Gönczi Mihály, Átány polgármestere (magyar nyelven) (html). heol.hu, 2019. május 27. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
↑ Átány Helységnévtár