Nyiry István (természettudós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nyiry István
Született 1776. május 9.
Átány
Elhunyt 1838. augusztus 27. (62 évesen)
Sárospatak
Nemzetisége magyar
Foglalkozása természettudós,
matematikus,
filozófus,
közíró

Nyiry István (Átány, 1776. május 9.Sárospatak, 1838. augusztus 27.) természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Szerteágazó érdeklődésű tanárember volt, élete során foglalkozott természetföldrajzi, alkalmazott matematikai és filozófiai kérdésekkel.

Neve a forrásokban Nyíry István és Nyiri István alakban is felbukkan.

Életútja[szerkesztés]

A Sárospataki Református Kollégiumban végezte tanulmányait, eközben a német nyelv elsajátítása érdekében egy évet Lőcsén töltött. Tanulmányai végeztével, 1796–1797-ben Kassán képezte magát rajzolásból és festésből. 1797-ben sárospataki alma materében lett rajztanár, 1798-tól a mennyiségtan rendkívüli, 1806-tól rendes tanára. 1810 után természettudományokat, 1822-től földrajzot, statisztikát és neveléstudományt, 1824-től haláláig pedig filozófiát oktatott a kollégiumban.

Munkássága[szerkesztés]

Természettudományos gondolkodását Friedrich Wilhelm Joseph Schelling nézetei alakították, valamint nagy hatással volt rá a schellingi tanokat panteisztikus rendszerré szintetizáló Karl Christian Friedrich Krause, akivel levelezésben állt. A sárospataki iskolában a természettudományokat oktató Barczafalvi Szabó Dávid és a bölcseleti előadásokat tartó Szentgyörgyi István szintén hatással voltak szemléletére. Érdeklődése szerteágazó volt, tanulmányaiban vizsgált általános természetföldrajzi kérdéseket, a földrengések okait, foglalkozott csillagászattal, az üstökösökkel és az árapályjelenséggel.

Alapvető mennyiségtani áttekintései és tankönyvei mellett legfőképpen alkalmazott matematikával foglalkozott. Tanulmányozta a matematikai statisztika alapjait, a demográfiai és gazdaságstatisztikai adatsorok számítási módját, vizsgálta az építmények mechanikai és statikai jellemzőit, több képletet is kidolgozott a hídszerkezetekben fellépő támaszerők és feszültségek kiszámításához. Tudományos munkásságának mai szemmel sajátos terméke 1819-ben megjelent írása, melyben felvázolta a bibliai események idősorát, s ennek eredményeként az első ember teremtését i. e. 4200 körülre tette.

Filozófiai elgondolásai kantiánus alapokon álltak, latin nyelvű munkáiban áttekintette a filozófiai iskolák történetét Locke-tól Hume-on és Kanton át Fichtéig, de foglalkozott nyelvfilozófiával, esztétikával és a pszichológia bölcseleti alapjaival is.

Könyvei mellett írásaival rendszeresen jelentkezett a Tudományos Gyűjtemény, a Tudománytár és a Felsőmagyarországi Minerva lapjain. Kéziratban maradt fizikai (A dynamica physica kezdete, 1811), matematikabölcseleti (A mathesis intensorum alkalmazása a philosophia tudományára, 1838) és pedagógiai (Neveléstudomány, 1822) dolgozatai, valamint Európa statisztikáját áttekintő latin nyelvű munkája a Tiszáninneni Református Egyházkerület nagykönyvtárába került.

Ifjabb éveiben költészettel és festészettel is foglalkozott.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

1831-ben a Magyar Tudós Társaság levelező, 1832-ben rendes tagjává választották. A sárospataki diákok önképző köre, az Ifjú Egyesület első tanárelnöke volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A’ felolvadt Jeges tenger tüneményeiről: Ég, föld s’ természet-visgálati értekezések. Tudományos Gyűjtemény, II. évf. 7. sz. (1818) 37–63. o.
  • Az időszámlálásnak az ember teremtésétől való öszveszedése. Tudományos Gyűjtemény, III. évf. 11. sz. (1819) 27–35. o.
  • Az emberi életidő’ számvetési története, mint a polgári mennyiség tudományának kezdete. Tudományos Gyűjtemény, V. évf. 9. sz. (1821) 49–69. o.
  • Prima elementa matheseos intensorum constructa. Cassoviae: (kiadó nélkül). 1821.  
  • A számvetés tudományának kezdete: A köznép és az alsóbb oskolák számára. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1822.  
  • A halál philosophiája: Emlékbeszéd Rozgonyi József phil. prof. felett. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1823.  
  • Conspectus philosophiae empiricae Lockii, scepticae Humii, criticae Kantii, transcendentalis Fichtii et Schellingii, ad suas categorias relati. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1824.   (Névtelenül jelent meg.)
  • Programma de statuis Graeciae. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1827.  
  • Disquisitio philosophica de causis sermonis latini, grammaticis philosophiae categorias, philosophis grammaticam explicans. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1827.  
  • A vigasztalásról való beszéd prof. Láczay Szabó József felett. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1828.  
  • Az éhség idején leendő segedelemről, a gabonatárakról és társaságokról. Felsőmagyarországi Minerva, (1828)
  • A tudományok öszvessége I–III. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1829–1831.   (Negyedik kötete kéziratban maradt.)
  • A’ fa és kőhiderő’ hasonlati meghatározása. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, I. évf. (1831 – 1832) 232–246. o.
  • A tapasztalati lélekismeretből lehozott széptudomány. Tudománytár, I. évf. (1834) 162–182. o.
  • A’ folyóvizek’ belsőinek tudákos ismertetése. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, III. évf. (1834 – 1836)
  • A nőjotan, a szépnem természeti jussainak alaptudománya. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, III. évf. (1834 – 1836)
  • A földrengések tudományos ismertetése. Tudományos Gyűjtemény, (1835)
  • A Halley-üstökös eloszolhatása. Tudománytár, (1835)
  • Az álom philosophiája. Tudománytár, (1836)
  • Az ipar és népszaporodás számlapjai. Tudománytár, (1837)
  • Az angol műipar philosophiája. Tudománytár, (1838)

Felhasznált forrás[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Ormós László: Nyiry István élete. Magyar Tudós Társasági Névkönyv, (1840)
  • Balogh Pál: Emlékbeszéd Nyiry István r. tag felett. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, VII. évf. (1842 – 1844)
  • Beluszky Pál: Nyiry István földrajzi munkássága. Borsodi Szemle, (1961)