Egerszalók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egerszalók
Az egerszalóki gyógyfürdő
Az egerszalóki gyógyfürdő
Egerszalók címere
Egerszalók címere
Egerszalók zászlaja
Egerszalók zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Varga István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3394
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség1981 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség88,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,11 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egerszalók (Magyarország)
Egerszalók
Egerszalók
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 20° 19′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 20° 19′ 60″
Egerszalók (Heves megye)
Egerszalók
Egerszalók
Pozíció Heves megye térképén
Egerszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerszalók témájú médiaállományokat.
Saliris Resort hotel
Mészkőlerakódás a termálvíztől
A "sódomb", ásványi anyag lerakódás

Egerszalók község Heves megyében, az Egri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében, a 2416-os és a 24 129-es utak találkozásánál található; az előbbi út kelet-nyugati irányban biztosít közúti kapcsolatokat a környező települések felé, az utóbbi pedig Kerecsendnél a 25-ös főútból kiágazva a 3-as főút térségével kapcsolja össze a községet. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott, 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping várja az ide látogatókat.

Története[szerkesztés]

Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garas(?)ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.

1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Sinkó István (független)[4]
  • 1994–1998: Sinkó István (független)[5]
  • 1998–2002: Tőgyi Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Tőgyi Gábor (független)[7]
  • 2006–2010: Tőgyi Gábor (független)[8]
  • 2010–2014: Tőgyi Gábor (független)[9]
  • 2014–2015: Tőgyi Gábor (független)[10]
  • 2015–2019: Varga István (független)[11]
  • 2019-től: Varga István (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2015. május 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] mert az előző polgármester, Tőgyi Gábor február közepén elhunyt.[12][13]

Név Jelölő szervezet(ek) Terminus Megjegyzés / Források
Varga István Fidesz-KDNP 2015 óta A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 627 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[14]
független A 2015. május 18-án megtartott időközi választáson az 1005 érvényesen leadott szavazatból, hat jelölt közül 424 szavazatot szerzett meg, amivel 42,19 %-os eredményt ért el.[11]
Tőgyi Gábor független 19982015 A 2014. október 12-én megtartott választáson a 836 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 543 szavazatot szerzett meg, amivel 64,95 %-os eredményt ért el.[10]
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 793 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 447 szavazatot szerzett meg, amivel 56,37 %-os eredményt ért el.[9]
A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 873 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 594 szavazatot szerzett meg, amivel 68,04 %-os eredményt ért el.[8]
A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 739 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[7]
Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 786 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 520 szavazatot szerzett meg, amivel 66,16 %-os eredményt ért el.[6]
Sinkó István független 1990-1998 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 789 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 606 szavazatot szerzett meg, amivel 76,81 %-os eredményt ért el.[5]
Az 1990-es polgármester-választásról csak annak végeredménye ismert.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,7%, református 4,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 15,1% (24,9% nem nyilatkozott).[16]

Kocs[szerkesztés]

Szalók mai határába esett Kocs mára már elpusztult Árpád-kori település is.

Története[szerkesztés]

Kocs nevét első ízben 1248-ban említik először az oklevelek, nevét ekkor Coch alakban írják, mint Szalók-kal határos települést, s mint Vitalis eclericus néhai feleségének, Halmaji András leányának azon kocsi földjét, amelyet hitbérbe néhai Vrbanus egri éneklőkanonoktól kapott; rajta kívül határos volt errefelé Becenek.

1250-ben Szalók nemzetségbeli Leusták egri kanonok végrendelkezett, s unokaöccsére, Thek-re (Theconi) hagyta azon körülhatárolt kocsi földjét, melyet Rosa asszonytól, Vitalis clericus néhai feleségétől bírt, valamint homokkocsi földjét (Szabolcs m.). 1261-ben Bechenegh és fia Verpereth azon vásárolt kocsi földrészt, mely őket a Bencs és Bencsen atyafiokat illeti, 8 M-ért eladták Szalók nb. Pálnak és Achillesnek. 1262-ben ugyane Pál és Achilles a Bechenek-től és fiától, Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Ladomérnek, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nb. Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök és káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1275-ben Kocs tizedét az egri püspök visszaadta a káptalannak.

1318-ban és 1323-ban a káptalan birtokának mondják Szalók (Egerszalók) szomszédságában.

Ma puszta, Egerszalók határában északra, és helynév Eger határában Ny-ra: Nagy-Kocs, Kis-Kocs szőlőhegy. 1886-os térképen Kocs völgy, Kocs tető.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom. 1738-ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek.[17]
  • Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban.
  • Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban.
  • Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. században készült.
  • Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt.[18]
  • Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.[19]
  • Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat.[20][21]

Gyógyfürdője[szerkesztés]

  • A település déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki.

A kalciumot, nátriumot, magnéziumot, ként tartalmazó hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. Értékét felismerve a falu mára gyógyfürdőkre épült gyógyturizmus központja. Gyógyvizét sokan keresik fel, a víz főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallott.[22]

A sódomb[szerkesztés]

A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre.[22] Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.[23]

Horgásztó[szerkesztés]

  • A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely.

Sportélete[szerkesztés]

Az Egerszalók SE labdarúgó-klubot 1950-ben alapították. Megyei bajnokságban szerepel.[24]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  9. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  11. a b c Egerszalók települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. május 17. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  13. Elhunyt Egerszalók polgármestere. EgriÜgyek.hu, 2015. február 19. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  14. Egerszalók települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  16. Egerszalók Helységnévtár
  17. Egerszalóki ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat
  18. Barlanglakások. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  19. Betyárbújó kaptárkövek. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  20. Borozók. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  21. HoremWeb: Helli-pince, 2011. augusztus 26. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  22. a b Hőforrás – Sódomb. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  23. Salt Hill Thermal Spa – Bemutatkozás. Thermálfürdő.net. Virtual Tour. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  24. http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/627 Az Egerszalók Sport Egyesület oldala a magyarfutball.hu-n
  25. Szállodák. [2013. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Egerszólát Egerbakta Eger
Verpelét

Észak
Nyugat  Egerszalók  Kelet
Dél

Eger
Feldebrő Demjén Andornaktálya

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]